Fogalmam sincs hány írásomban emlékeztem már meg ilyen-olyan formában a világ talán leghíresebb horrorszerzőjéről, Stephen Kingről. Munkássága évtizedek óta kihat kicsikre, nagyokra, fiúkra, lányokra, és neki sikerült bevonzania olyan olvasókat is, akik alapvetően viszolyognak a rémisztgetésektől. Stephen King most ünnepelte 71. születésnapját.
Ez most egy kifejezetten rendhagyó írás lesz. A Geek Világnál alapvetően mindenről személyes véleményeket közlünk, de a következő bekezdések még annál is inkább személyessé válnak. A bloggerek és vloggerek világában ezt talán story time-nak neveznék. Ebben a cikkben nem fogom taglalni az író munkásságát és életrajzát, mert egyrészről egy írásba nem férne bele King giga-életműve, másrészről pedig ezt a bejegyzést most annak szentelem, hogy megosszam veletek, milyen hatással volt rám és a Geek Világra Stephen King.
[h]Sosem lehet elég korán kezdeni[/h]
Tizenkét éves-forma lehettem, és nyári szünet volt, mikor életemben először beiratkoztam a szegedi Somogyi könyvtárba. Már akkor imádtam a könyvek szagát, és ámulatba ejtett a rengeteg kötet, melyek katonás sorrendben álltak a polcokon. A kedves könyvtárosnéni nagyon örült, hogy ilyen fiatalon már érdeklődést mutatok a könyvek iránt. Mosolygósan a gyerekrészleghez vezetett, hogy nézzek szét bátran. Ekkora már túl voltam néhány Harry Potter köteten, és A Gyűrűk Ura trilógiát éppen akörül fejeztem be. A kötelező olvasmányok meg már akkor sem vonzottak túlságosan. Valami másra vágytam.
Valahogy sikerült leráznom a könyvtárosnénit, és átmentem egy másik terembe, ahol a tudományos irodalom volt. Belelapoztam néhány csillagászattal foglalkozó kötetbe, de serdülő agyam nem sokat fogott fel a száraz fizikai számításokból. A harmadik részleg volt a fiktív irodalom. Sci-fi, fantasy, horror, krimi és társai. Szerintem ez volt az a pont, amikor az általam nem szeretett csúnyán hangzó ponyva irodalomhoz kötődni kezdtem.
Legalább egy órán át járkáltam a sorok között és minden második regényt leemeltem a polcról, belelapoztam, majd visszatettem. Végül megakadt a szemem az egyik könyvön. Egy gonosz tekintetű bohóc szerepelt rajta. Az volt a címe, hogy AZ. Valahogy sejtettem, hogy nem az Ablak Zsiráf-féle “tanuljuk meg az ABC-t” testvéralkotása. Igen tekintélyes, vaskos kötet volt, de nem keresgéltem tovább: tudtam, hogy ezt fogom kikölcsönözni!
Az AZ-on kívül három könyvet is kivettem, de hogy mik voltak azok, már ha megvernek sem fogok tudni visszaemlékezni. A részleg bejáratánál állomásozott egy másik könyvtárosnéni, aki kicsit furán nézett, mikor elé pakoltam a kölcsönözni kívánt alkotásokat. Végül csak annyit mondott, hogy “Ez a bohócos tudtad, hogy kétkötetes?” Nem tudtam, de mindegy is volt, mert a második rész éppen nem volt bent. Hátha legközelebb.
Még azon a hétvégén leutaztam nagyszüleimhez, ahol reggeltől estig olvastam. Mi tagadás, rettentően féltem az AZ-tól. Láttam már horrorfilmeket azelőtt, de egyik sem volt rám olyan hatással, mint egy könyv. Innentől kezdve úgy szolván minden csak történelem. Mikor legközelebb visszatértem a könyvtárba, a néni megismert. Sajnos a második kötetet még mindig nem vitték vissza, de ajánlott addig másik King regényt. Ekkor olvastam a Borzalmak városát, a Christine-t, és a Cujo-t.
Amikor letudtam ezeket a könyveket is, és újból betértem a régi könyvek illatának panteonjába, addigra már remekül kijöttem a könyvtárossal. Mindig mutatott valami újat, amit utána örömmel olvastam. Egyszer széles mosollyal várt, tudta, hogy érkezem, mert csillapíthatatlan horror-regény szenvedélyem újabb adagot kívánt. És mert vezette, mikor jár le a kölcsönzési határidő. A kis asztala alól előhúzta az AZ második kötetét. Mondanom sem kell, borzasztóan boldog voltam. Egyrészt, mert csak miattam rakta félre, másrészt pedig már nagyon kíváncsi voltam, hogy fogják legyőzni véglegesen a szörnyű bohócot.
Azóta a nyár óta olvasok rendszeresen. Nem csak Kinget és nem csak horrort, hanem sci-fit, fantasy-t, szépirodalmat, krimit, pszichológiát, regényt, magazint, novellát, blogot. King miatt kezdtem már zsenge koromban ilyen-olyan formában írással foglalkozni. Végül egy jópár évre rá a blogolásnál kötöttem ki, de azóta ahogy időm engedi, novellákkal is próbálkozok. Tehát, ha csak közvetve is, de Stephen King kihatással volt a Geek Világra is. Ugyan itt mindennel foglalkozunk, ami része a popkultúrának, de ha azon a nyárom nem olvasom a mester klasszikusát, lehet ezeket a sorokat sem írnám.
Tehát innen, a Geek Világ virtuális szerkesztőségéből is még sok boldog születésnapot és még rengeteg termékeny évet kívánunk Stephen Kingnek.
[h]És most, valami egészen más[/h]
Alig pár órája került ki a HorrorHónapot bejelentő cikkünk, máris egy csomó megosztás érkezett rá, amiért nem győzünk elég hálásak lenni. Köszönjük mindenkinek, csak így tovább! Továbbra is várunk mindenkit Facebook csoportunkba! Gyertek sokan és írjátok meg nekünk az első horrorélményeteket és beszélgessünk egy jót.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél még többet olvasni tőlünk, akkor kedveld Facebook és Instagram oldalunkat, vagy kövess minket Twitteren, hogy ne maradj le a legfrissebb írásainkról!
