Bejegyzéseink tőle

Bejegyzéseink tőle

A Polgárháború nem akar mást, mint megmutatni a háború poklát, a benne sínylődő embereket, és feltenni jó pár kérdést. Ezt pedig hideg profizmussal, és egy kis művészi vénával teszi.
Az új Szellemirtók amilyen jól működhetne a mindent megfagyasztó, valóban fenyegető antagonistájával, annyira nem képes harmóniába hozni a különböző stílusú, eltérő műfajú részeit.
Az első ómen nagyot vállal: egy horror-klasszikus előzménye szeretne lenni. A tehetség és a lehetőségek megvoltak a sikerhez, kérdés, hogy sikerült-e élni is ezekkel.
Az Inspector Schmidt  - A Bavarian Tale egy hangulatos, bájos kis játék, annak ellenére, hogy tele van ordas hibákkal.
A Szeplőtlen egy középmezőnyből induló, de erősen hajrázó, brutális horror-alkotás, amely hibái ellenére bőven ajánlható.
Amennyi alkohol kellene ahhoz, hogy egy szórakoztató moziélmény váljon a Baghead-ből, abból a pénzből meg lehetne nézni három jó filmet is.
A Don't Nod a legújabb játékával sem hazudtolja meg önmagát, kérdés, hogy mennyire működik az erős történet és a közepes játékmenet együttese.
A hercegnő és a sárkány egy buta, de egzotikus látványfilm, jó ötletekkel, de baromi sok logikai buktatóval. Egyszer bőven nézhető, de érezhetően nem egy moziba való alkotás.
A három testőr: Milady egy nagy csalódás, és rengeteg elpazarolt lehetőség. Szó sincs róla, hogy rossz lenne, a legtöbb dolog, ami az első részben működött, működik most is. De a forgatókönyv van olyan zilált és lyukas, hogy még az adaptáció minőségétől eltekintve is fájdalmas legyen.
A Téli szünet egy megkapó, stílusos, hatásos film. Tud abszurd és vicces, de könnyfakasztóan drámai is lenni, a hangulata pedig kitűnő.

Népszerűek tőle

Madame Web kritika: Nem fog behálózni

Csábító leckék kritika: Rossz költők társasága

Helldivers 2 coop kritika: Mitől döglik a légy

Suicide Squad: Kill the Justice League kritika: Önismétlő osztag

Imádlak utálni kritika: Nyomokban Shakespeare-t tartalmazhat