Lassan hagyománynak, sőt rituálénak számít számomra, ha megjelenik a Borzongás. Bemegyek az újságoshoz, az eladó néni enerváltan nem vesz rólam tudomást, aztán mikor elé teszem a magazint, megvető tekintettel méreget, éppen csak nem vet keresztet a levegőbe. Fizetés után a Borzongást a táskámba süllyesztem, mert a nap végéig esélytelen még az is, hogy átlapozzam. Mikor este biztonságban tudhatom a lakásban, végre átpörgetem a lapokat, választok egy nyugodt zugot és elmerülök a horror bugyraiban. Ez az érzés mindig nosztalgiával tölt el, mert eszembe jut, amikor régen ugyanilyen rajongással vártam egy-egy magazin megjelenését. Na, de hogy milyen lett az új Borzongás? Lentebb kiderül.
[h]Féljünk együtt![/h]
Az idén harmadjára jelentkező Borzongás magazin (összességében ez a negyedik) ismét nem lőtt mellé. Váltásban, minden második számnak változik a tartalmi mennyisége, tehát az egyik megjelenés 100 oldal körüli, míg a következő nagyjából 80 oldalas. A mostani a rövidebb kiadásba tartozik, panaszkodni azonban ezúttal sincs okunk, hiszen “cserébe” a vékonyabb magazin tartalmaz egy brutál jó kétoldalas poszter mellékletet, melyeken az előző két Borzongás borítógrafikája szerepel.
És hiába a vékonyabb újságméret, így is sikerült érdekes, aktuális és nosztalgikus írásokkal teletölteni az oldalak hasábjait. Mindeközben a Borzongás online jelenléte is erősödik, hiszen nagyszerű Facebook csoportjuknak hála igazi kis közösség kovácsolódik, ahol lehet jókat dumálni, véleményeket megosztani, esetleg egy egészségeset vitatkozni – természetesen horror témában.
[h]Változatlan minőség[/h]
Mindennemű politikai felhang nélkül állíthatom, hogy manapság (is) nehéz talpon maradni, bármit is csináljon az ember. Ez hatványozottan igaz, ha valamiféle réteg dologgal foglalkozunk. A riasztó felütésem ellenére is úgy tűnik, hogy a Borzongás él és virul, és csucsog a nekik áldozott vérben. A cikkek minősége továbbra is kirívóan példás. A borult humor most is szerves részét képezi az írásoknak, aminek nem győzök elég hálás lenni. Így egy kicsit otthonosan érzem magam, hiszen valamiért a környezetem nehezen viseli fárasztó szóvicceimet.
A film és játékajánlók ezúttal is meghozták a kedvemet gyakorlatilag az összes alkotáshoz, amiről szó volt. Igen, még a legnagyobb hulladék trash filmek is érdekelnek. A horror ezért is egy zseniális műfaj, hiszen az emberi elme legrejtettebb bugyraiból előszökkenő lázálomszerű jelenések is simán belepaszírozhatók egy filmtekercsbe. Bár egy Evil Bong sokkal több kérdést vet fel, mint ahányra választ tud adni egy hétvégi LSD-trip Las Vegasban.
Szintén örvendetes, hogy a Borzongás szerkesztői továbbra is próbálkoznak minél szélesebb spektrumban lefedni a műfajt, így simán lehet kedvezni a kazuároknak, mint jómagam, és a hardcore rajongóknak is, akik gondolom ugyanannyira szívesen olvasnak a ritkább gyöngyszemekről is, melyeket lehet még ők sem ismertek.
Ha engem kérdeztek, azt kell mondanom, hogy semmiképpen ne hagyjátok ki az új Borzongást. A töretlenül színvonalas magazin tovább szárnyal, és ha kicsit is érdekel a horror zsáner, akkor biztosan találni fogsz számodra ínyenc falatokat. Hiszen szó esik slasherről, drámáról, társadalomkritikáról, zombikról, horror ihlette zenei műfajról, dél-koreai- és pszichológiai horrorokról, illetve a harmincas évek obskúrus darabjaitól egészen napjaink kasszasikereiig, csak hogy néhányat említsek. Ez mind szerves részét képezi a műfajnak, nem szabad beskatulyázni a horrort, mint művészeti formát.
Összességében a Borzongás negyedik száma lett olyan jó mint az eddig megjelentek. A minőség szuper, a cikkek érdekesek, olvasmányosak, nem is fecsérlem tovább a szót: tessék menni borzongani!
Olvassátok el a többi ajánlónkat is a Borzongás magazinról, illetve kategóriába gyűjtöttük a horror témájú írásainkat, egy helyről elérhetitek őket: HorrorGeek
Ha tetszett a cikk, és szeretnél még többet olvasni tőlünk, akkor kedveld Facebook és Instagram oldalunkat, vagy kövess minket Twitteren, hogy ne maradj le a legfrissebb írásainkról!
