Első benyomásokJátékKiemelt cikkek

Első benyomásokJátékKiemelt cikkek

Első benyomásokJátékKiemelt cikkek

Első benyomások: God Of War

Szerző

Közzétéve

2018. ápr. 24.

Kommentek

0

Elérkezett hát a nagy nap. Elég régóta vártam már az új God Of War megjelenését, úgy nagyjából 2016 óta. Kisebb-nagyobb szünetekkel újra fellángolt bennem a hype, és egészen az elmúlt kb két hétig még akadtam kétségeim afelől, hogy beszerezzem-e megjelenés napján, végül Kratos apafigurája és a skandináv mitológia iránt érzett csillapíthatatlan szerelmem eldöntötte helyettem a kérdést. Nos, nem csalódtam.


A hivatalos újságírók már legalább egy hete (ha nem kettő) megkapták a saját God Of War példányukat, és folyamatosan érkeztek az első kritikák, pontozások. Szinte kivétel nélkül megállapodtak a számok a 10/10 környékén (vagy 5/5, avagy 100/100, kinek mi). Először nem hittem a szememnek, bár valljuk be, simán várható volt, hogy Kratos várva várt kalandja Midgardban nem lesz egy “egyszerjátszós” dolog.
A nagy esszézést és kivesézést a Geek Világ házi God Of War-mindentudója Rirald végzi majd, én most csupán ahogy a címből is sejthető: az első benyomásaimat írom le. A játék közel háromnegyedénél tartok jelenleg, tehát ezért sem teszt lett a neve a cikknek.

Rég elfeledve

Kratos, miután lemészárolta a fél Olümposzt, megpihenni tért a távoli Midgard hófödte világába. Családot alapított, melynek hátteréről az egyszeri játékos nem sokat tud. A gyűjtői kiadáshoz, illetve a digitális előrendeléshez ajándékba járt egy, a Dark Horse által fémjelzett előzmény képregény, ami elvileg felfed néhány érdekességet. Még sajnos nem tudtam rátenni a mancsomat a füzetre, de amint sikerül, gyanús, hogy külön cikket fog érdemelni. Szóval Kratos, a mindig morcos, megfáradt harcos, és a világra még rácsodálkozni képes fia, Atreus egyedül maradnak; egymásnak maradnak. Kratos, bármennyire is próbálja remeteként eltölteni napjait, előélete és múltja nem maradhat örökké besöpörve a szőnyeg alá (mikor ezeket a sorokat írtam még nem tudtam, hogy tényleg).
God Of War világkígyó

Új kezdet

Sokáig lehetne azon vitázni, hogy miért nem God Of War 4 lett a játék címe. Nincs alcím, nincs semmi, csak így szimplán: God Of War. A következő az összes tősgyökeres GOW rajongónak szól: NE, ismétlem ne várjátok, hogy ugyanaz lesz, mint az előző három számozott rész. Az új rész nagyjából teljesen lenullázott mindent, amit eddig a szériáról tudtunk. Más a szetting, más a környezet, a játékmenet, a cselekmény, a harcrendszer, vagyis: minden. A God Of War új alapokról építkezik, miközben nagyon halványan viszi tovább a sorozat korábbi pontjain megismert elemeket, és néhány ponton visszakacsint jelzés értékkel Kratos múltjára. Tehát egyáltalán nem szükséges ismerni az első három epizódot. Sőt, talán úgy még izgalmasabb is lehet, de az elejtett utalások azért szívfacsaróan erősek és jól elhelyezettek.

Év játéka?

Néhány szót mindenképpen ejtenem kell az öt év alatt elkészült játék technikai bravúrjáról. Az átvezetők és maga a játék grafikája között nincs különbség. Mindig ugyanazt a minőséget látjuk, ami roppan részletgazdag és lehengerlően gyönyörű. A God Of War egésze egy vágás nélkül megy végig. Nincsenek hagyományos cutscene-ek, töltőképernyők, vágásból eredő kameraállás változtatások. Minden előttünk zajlik, folyamatosan, gördülékenyen, tökéletesen. Egyáltalán nem véletlen a rengeteg dicsőítő kritika. Mindet el lehet hinni: a God of War tényleg ennyire jó lett. A cselekmény, történet, dráma, látvány, hang és hangulat teljes egészében összeáll, és egységes egészet alkot. A kezdetben picit zavaró páncél és fegyverfejlesztési menü hamar megszokhatóvá válik, és később rutinból pakolásszuk majd a rúnákat páncélzatunkba.

A szereplők élettel vannak megtöltve, a pontos szinkron pedig rengeteget emel az amúgyis kiváló karakterek minőségén. A fő történeti szál mellett rengeteget tanulhatunk a skandináv mitológiáról a mellékküldetések során.
Összességében tehát az új God Of War mindenképpen egy must have darab. Akinek Playstationje van otthon, egyértelműen indokolt a beszerzése, akinek meg nincsen, lazán megéri csak emiatt PS-t venni. Kratos erőteljes, hangulatos és gyönyörű kalandja, meséje fiával minden eddigi Sony-exkluzív játéknál jobban sikerült. Nincs mit hozzáfűznöm: tökéletes, számomra minden elfogultságtól mentesen a generáció legjobbja.

Ha tetszett a cikk, és szeretnél még többet olvasni tőlünk, akkor lájkolj minket Facebookon, vagy kövess Twitteren. Ha pedig szeretnél támogatni egy jelképes összeggel, az alábbi Patreon linken teheted meg: PATREON.

Sending
User Review
0 (0 votes)