Az Early Access játékokkal kapcsolatban mindig is voltak bizonyos prekoncepcióim. Amennyi minőségi cím lépett a fényre a korai hozzáférésből, legalább annyi fércmunkával és törölt projekttel találkozhatunk Steamen. Természetesen számos pozitív példát lehetne felhozni. Ott volt például a belső nézetes túlélőhorror, a The Forest, ami azóta már egy folytatással is kibővült. Vagy mondhatnám akár a Darkest Dungeon-t, a Subnautica névre hallgató mélytengeri kalandot vagy akár a Vampire Survivors-t is. Ellenpéldaként pedig ott a 2011-óta fejlesztett Star Citizen, amibe végtelen pénzt öntöttek bele, mégsem akar Chris Roberts űrhajója Föld körüli pályára állni. Cikkünk alanya, az Existence: The Outer Reach szintén sci-fi környezetben játszódik, valós idejű stratégiai elemeket keverve a bázisépítős mechanikákkal. Kapva kaptam tehát az alkalmon, bele is vetettem magamat az univerzum meghódításába.
Zűr az űrben
Egy gyors tutorial után bele is vethetjük magunkat a küzdelmekbe, viszont itt jött máris az első pofon. Nevezetesen az, hogy kampány/sztorimód egyáltalán nem került a programba. Viszont játékmódokból legalább kapunk többfélét. Alapból a solo módban egy kicsi és egy nagyobb galaxist fedezhetünk fel.
A multiplayer csatákban a haverokkal vállvetve közösen is megküzdhetünk a mesterséges intelligencia ellen, a Galactic Skirmish módban pedig bolygóról bolygóra haladva harcolunk majd a galaxis feletti uralomért.
Természetesen a klasszikus RTS-játékok szerelmeseire is gondolt az egyszemélyes fejlesztőcsapat, a Planet Skirmish során ugyanazon a bolygón kezd mindenki, a végén pedig csak egy maradhat talpon, akárcsak a Hegylakó.
Jelenleg sajnos csak az egyszemélyes játékmód érhető el, habár nem is bántam ezt, hiszen a mai napig rémálmaim vannak a StarCraft II billentyűzetgyilkos játékosaitól.
Űrbányász leszel és katona
Az Existence: The Outer Reach játékmenete elsőre a már unalomig ismert birodalomépítős stratégiákat idézi: az adott bolygón erőforrásokat termelünk ki, gyárakat építünk, tankokat, űrhajókat gyártunk, majd ráuszítjuk őket az ellenségre. Az Ördög viszont az apróbetűs részletek között rejlik, számos apró újítással fogunk ugyanis találkozni. A galaxis lakói nagy valószínűséggel borsodi felmenőktől származnak, elképesztő vonzalmat éreznek ugyanis a különféle fémek iránt.
Minden bolygó adott erőforrással rendelkezik, ami alapvetően határozza meg azt, hogy milyen épületeket is húzhatunk majd fel. A bányák segítségével termelhetjük ki a különféle fémeket, amiket különböző finomítók segítségével tudunk megmunkálni. Az alapanyagokból pedig kifejezetten változatos eszközök, robotok, űrhajók, tankok készíthetőek el.
Eddig mondhatnánk azt, hogy ezt már láttuk, viszont amíg a bázisépítés madártávlatból zajlik, addig a bolygóról ki is tudunk zoomolni. A „galaktikus” nézetben pedig a bolygók között tudunk navigálni, űrállomásokat építeni és a flottánkat igazgatni. A bolygók egymástól szignifikánsan eltérnek, nem csak a klíma, hanem az erőforrások tekintetében is. Nem árt tehát előre kisakkozni, hogy mit hol akarunk majd legyártani. Szerencsére van lehetőség kereskedni és árukat mozgatni a bolygók között, a kereskedelmi szállítóhajók nagyban megkönnyítik a dolgunkat.
Egy cirkáló lesz dupla adag lézerágyúval
Egységeinket természetesen valahogyan mozgatni is kell, minden egyes tank, űrhajó, robot ugyanis energiát használ el, amit ki is kell valahogy termelni. Szerencsére itt nem akkumlátorgyárakat fogunk építeni, viszont nem árt észben tartani, hogy energia nélkül a seregünk félkarú óriás. Emellett a különféle fejlesztéseket is okosan kell majd megválasztanunk.
Három szinten tudunk fejlődni, különféle extra épületeket húzhatunk fel. Vannak egészen hétköznapiak, mint a felderítő torony, a tüzérség, vagy a kisbolygók kincseit megcsapoló űrbánya. Aztán vannak olyan huncutságok, mint a bioszféra és az űrlényeket ingyenmunkára toborzó épület.
Amennyiben nem szeretnénk, hogy az idegenek elvegyék az őslakosok munkáját, fejleszthetjük az egységeinket is. Nagyobb űrhajók, fejlettebb tankok állnak majd a rendelkezésünkre, amikre plusz löveget és pajzsot is pakolhatunk. A személyes kedvencem a kolonizációs hajó, amivel könnyedén tudunk benépesíteni akár egy egész bolygót is. Feltéve persze, ha nem a Halál névre hallgató planétán landoltunk.
Az űrben senki sem hallja a sikolyomat
Mivel a játék egy egyszemélyes projekt, grafikai téren nem voltak vele szemben nagy elvárásaim. A végeredmény még így is felemás lett. Kicsit olyan érzésem volt, mintha a fejlesztő fogta volna a Unity Asset Store alap sci-fi modelljeit és azokat pakolgatta be a játékba. Sok egyediséget nem véltem felfedezni, aki látott vagy olvasott tudományos fantasztikus művet az elmúlt 30 évből, az nem fog meglepődni a látványvilágon. Nyugodtan kimondható, hogy ez a szegény ember Stellaris játéka, a TESCO-s Star Trek.
Early Access cím lévén a grafika még javulhat a jövőben, jelenleg viszont nagyon sterilnek hat az egész, a bolygókon például egyáltalán nincs élővilág. Viszont legalább közelről nézve a textúrák nem esnek szét, a különféle űrhajók, épületek pofásan néznek ki, a bolygók pedig remekül festenek távolról.
Nem mehetünk el viszont szó nélkül a különféle hibák mellett. Az Existence: The Outer Reach jelenleg még a béta fázisnál tart, ebből kifolyólag pedig elképesztően instabil a program. Hajlamos a kampány kellős közepén kifagyni, mindezt úgy teszi, hogy nincs automatikus mentés a játékban. Ehhez jönnek a beakadó textúrák, a föld felett lebegő karakterek meg a köddé váló ellenfelek. Még szerencse, hogy kitartott a lelkesedésem és nem váltam köddé. Vagy csillagporrá.
Egyszer majd jó lesz
Nehéz objektíven megítélni az Existence: The Outer Reach-et, mivel mint minden korai hozzáférésű cím, ez is magában hordozza a szebb jövő ígéretét. A fejlesztő elmondása szerint további fajok, új egységek, új bolygók és mechanikák is érkeznek majd idővel a játékba. Mindenesetre a bázisépítős elemek hosszú órákra le tudtak kötni, a játékmenet kellően áramvonalas és könnyen tanulható, a különféle fejlesztések pedig jópofák.
Sajnos jelenleg tartalmakban nem bővelkedik az űrhajós stratégia, hibákból annál többet találhatunk benne. A végső, közepes pontszám a jelenlegi állapotot tükrözi, kicsit több egységgel, több játékmóddal és bolygóval még akár egy kifejezetten szórakoztató élmény is lehet a műfaj kedvelő számára az Existence: The Outer Reach. Csak győzzük kivárni.