A Batman: Fehér lovag kétség kívül az elmúlt évek egyik legeredetibb és legjobb Batman-sztorija. Sean Murphy rendesen kiforgatta a már megszokott konvenciókat, és teljesen új megvilágításba helyezte a két örök nemezist, Batmant és Jokert. A történet önmagában is nagyszerű kerek egész volt, ezért a folytatás, a Fehér Lovag Átka kapcsán nem nagyon tudtam, mire számítsak. Vajon képes Murphy újra valami nagyszabásút alkotni, vagy a Fehér Lovag csak egyszeri csoda volt?
A Fehér Lovag Átka közvetlenül folytatja a történetet, de így is képes még tovább vinni az egyébként is nagyszabású cselekményt. A jó és gonosz szembenállását Murphy megint kicsavarja és megkavarja, nehogy véletlenül is unatkozzon az olvasó.
A CIKK A TOVÁBBIAKBAN SPOILEREKET TARTALMAZ A FEHÉR LOVAGBÓL!
[h]Identitásválság[/h]
Jack Napier teljesen visszaváltozik Jokerré, amikor bekerül Arkhamba, de nem is ő lenne, ha nem sikerülne megszöknie. Hogy megkavarja az állóvizet, elszabadít egy több száz éves konfliktust, ami már Gotham alapítása óta tart. Természetesen ez érinti a Wayne-eket is, és a teljes identitás válságban szenvedő Bruce megint csak nehezen tud bármit is kezdeni a helyzettel.
Alfred halála után úgy érzi, teljesen magára maradt. Már semmi sem az, aminek látszik, a több évtizedes berögződések szempillantás alatt megtörni látszódnak, és kezdi mindenét elveszíteni, amitől valaha is hős volt. Batman nélkül Bruce Wayne egy teljesen háttérbe szorult, önmaga számára is ismeretlen, magányos figura.
A képregény során többször is megkérdőjelezi a saját szerepét Gothamben. Szinte már mániákusan próbálja magát újra elhelyezni a térképen, de úgy nagyon nehéz, ha Jack Napier, aki valójában a Joker jófiúnak állt. Így a fennálló viszonyok totálisan felborulnak, és ha minden csak fekete és fehér, akkor nem marad hely a szürke árnyalatoknak. Ez egyébként egy kifejezetten érdekes kritika is lehetne a mai polarizált társadalmunkra.
Erre az egzisztenciális krízisre még rátesz egy lapáttal, hogy az ősi szembenállás a Wayne-ek és a Szt. Dumas Rendjét képviselő Bakkarok között újra kiélesedni látszik. Batman egy igazi rettenthetetlen ellenféllel kerül szembe: a hitbuzgó gyilkos, Azrael nem átall mindenkit lekaszabolni, aki az útjába kerül.
[h]Mire való a (Bat)család?[/h]
Azraelnek és persze Jokernek hála a legősibb titok is kiderül a Wayne-családról, ami a Fehér Lovag Átkának a legnagyobb csavarja is lesz egyben. Zseniális húzás Murphy-től, mert egyrészt az olvasó is lehidal tőle, másrészt viszont egyáltalán nem érződik öncélúnak, vagy erőltetettnek. A karakterfejlődés szempontjából pedig elengedhetetlen volt, hogy mindent eltoljon az abszolút végletekig.
Batmanről egyre többen tudják meg, hogy valójában Bruce Wayne lapul a jelmez alatt, és fokozatosan kezdi elveszíteni eddigi identitását. Mivel egyre több tragédia éri, még inkább befelé fordul, és magányában nem hajlandó senkinek a segítségére támaszkodni. Valójában fél, hogy még több számára fontos személyt fog elveszíteni maga mellől és minden eddigiért is magát okolja. Végül a barátai és társai nem hagyják, hogy egyedül szálljon szembe a még rajta is túlmutató veszélyekkel. De amikor már a saját énképének határán egyensúlyozik, a végső döntést neki kell meghoznia. Itt dől el, hogy ki is valójában Batman, és hogy mennyire számít, hogy a denevérjelmez mögött Bruce Wayne van.
A Fehér Lovag Átkának rendkívül sok erénye van. Egyrészt ott a történet, ami nagyon szépen épül, és a végére is egy életszagú lezárást kapunk, annak ellenére is, hogy egy szuperhős sztoriról van szó. Másrészt ott vannak a nagyszerű karakterek, akik folyamatosan fejlődnek és emberi érzelmeket képesek átadni a képregény lapjain keresztül. Mindenkinek más a kapcsolata Batmannel, Bruce Wayne-nel, vagy akár a Jokerrel is, így elég sok szemszögből ismerhetjük meg a főbb szereplőket, és hogy mi hajtja őket.
Nyilván Bruce és a Sötét Lovag mind közül a leginkább kifürkészhetetlen, de miután fény derül a nagy titkokra, és Murphy egyesével hámozza le a karakterről a különféle héjakat, annál inkább látszik, hogy ő is egy ember, akinek komoly problémái vannak.
[h]Verdikt[/h]
Egy képregény nem is lenne teljes, ha csak a történetről beszélünk. Murphy rajzai ismét kiválóak. Stílusa egyediséget tükröz, és az erőteljes tusvonások, szkeccsszerű, már-már kaotikus vonalrajzai és satirozások mögött komoly művészi megvalósítások és aprólékosan tervezett panelstruktúrák állnak. A színezés szintén remekül sikerült. A kisebb panelek mellett a nagyobb, vagy egészen monumentális rajzok fantasztikus atmoszférát kaptak Matt Hollingsworth letompított, mégis élénknek ható színeinek hála.
Összességében a Fehér Lovag Átkában ismét egy remekművet köszönthetünk. Úgy néz ki, hogy Sean Murphy ennél a történetnél sem tudott hibázni. Az alapból rendkívül jól sikerült Fehér Lovag mellé oda tudott rakni még egy minden elemében kiváló alkotást. Minden Batman-rajongónak nyugodt szívvel tudom ajánlani, valóban egy kivételes történetettel lehetnek gazdagabbak az olvasók. Az utolsó oldalon a sztori egy cliffhangerrel ér véget, de nem kell találgatni, hogy lesz-e folytatás. Maga Murphy mondta, hogy készül a harmadik kötet, Beyond the White Knight címmel. Emellett pedig spin-offokon is dolgozik, ami tovább tágítja a DC Murphyverzumát.
A 8 részt tartalmazó kiadvány mellé egyébként még bekerült egy „kimaradt jelenet” is, a Von Freeze, ami egy önmagában is roppant erős, érzelmes és szomorú történetet muta be Mr. Fagy fiatalkorából.
A kiadvány természetesen a Fumax kiadónál jelent meg, a tőlük megszokható magas minőségű keményfedeles kötetként.
Rendhagyó módon valami újjal is megpróbálkoztam, és cikk tartalmát videós formátumban is elkészítettem. Ha tetszik a megközelítés, akkor dobjatok egy lájkot a videóra, iratkozzatok fel YouTube csatornánkra, vagy írjátok meg kommentben a véleményeteket!