Annak ellenére, hogy elég nagy Uncharted-rajongónak tartom magam, az első két részről alkotott véleményem nem ezt látszik tükrözni. A sorozat indító részeinek meg voltak a maga hibái, de semmiképpen nem beszélhettünk rossz játékokról. Főleg, hogy látványra és hangulatra már a Playstation 3 érában is rendesen adtak a fejlesztők. Ennek kitetőzése volt a Last Of Us, amit szintén a Naughty Dog csapata fejlesztett. Az Uncharted 3: Drake’s Deception pedig már jó úton járt arra, hogy örökre meghatározó címmé tegye Nathan Drake kalandjait.
A sorozat fordulóponthoz érkezett a harmadik résszel. Minden tekintetben hatalmas fejlődésen ment keresztül az Uncharted, kezdve a karakterekkel, a játékmechanikai finomításokon át az élvezhető fejtörőkig. Úgy érzem, hogy ez lesz a legrövidebb Uncharted-dal foglalkozó írásom, mert itt már erőteljesen kifogytam a lényegi mondanivalóból.
Sic Parvis Magna
Az első két UC részt ha nem is utáltam, kevésbé kedveltem, mint a többi epizódot. A negyedik és a Lost Legacy mai napig előkelő helyen állnak kedvenc játékaim között, és ide igyekszik befurakodni a harmadik rész is, az Uncharted 3: Drakes’s Deception. A játék 2011-ben látta meg a napvilágot, és az előző két rész sikere után a trilógiává bővülés már valószínűleg nem opcionális, hanem kötelező volt a fejlesztők számára. Sok esetben ez a kreativitás komplett hiányát szokta előre mutatni, és gyakran érződik az “essünk már túl rajta” mentalitás is. Szerencsére a Naughty Dog-os srácok agya máshogy lehet bekötve, mert kiadott játékaik innentől tökéletesednek rohamtempóban.
Sir Francis Drake híres jelmondata, a Sic Parvis Magna (elnézést a fordítás megerőszakolásáért; “minden hatalmas valami kicsiből ered”) erősen érződik a játék kiteljesedését illetően. Az első két rész jellegzetes hibáktól hemzsegő produktumból kialakult a mára minden Playstation-tulajdonos kötelező kultuszjátéka. Ide lehetne szúrni a fejlesztők másik legendás alkotását, a The Last Of Us-t, ami valószínűleg nem jöhetett volna létre soha, ha az Uncharted nem hoz eleget a konyhára.
A fordulópont
De akkor lássuk is, milyen lett a Uncharted 3. Szerencsére minden tekintetben jobb, mint két elődje. A látványra ezúttal sem lehet panasz, sőt minden eddiginél kifinomultabbak a részletek, és a kameraállások is remek pillanatokat okoztak. Az egyszerű, már-már bugyuta történetet itt sem gondolták túl, de ami mindennél fontosabb: mélységet adtak neki. Nem csak a sztori kapott művészi nüanszokat, de a szereplők is száz százalékban húsvér emberekre emlékeztetnek. Nathan és Sullivan barátságának kezdetére is visszakalauzol a játék, ezzel hozzáadva a karakterek jelleméhez. A párbeszédek végig pörgősek maradnak, és érződik, hogy vérprofin írtak meg minden egyes sort.
A harcrendszer nem fejlődött sokat, és a fegyverek között még mindig nem sok a különbség, de lényegesen élvezhetőbb a lövöldözés, vagy épp a közelharc, mint az első két epizódban. A fejtörők itt-ott még erőltetettnek hatnak, és az egy jelenetre jutó robbanások, esések-kelések még mindig Michael Bay nedves álmára emlékeztetnek, de valamiért itt úgy érzem, belefér. Hirtelen váltott arra a szintre az Uncharted, ahol már képtelen vagyok haragudni bármilyen hibája miatt is.
Összegezve egy teljes évtizednyi kalandot nehéz lesz rövidre fognom. Az Uncharted-széria 2007 óta meghatározó címmé nőtte ki magát, mely tavalyra már-már tökéletessé formálódott. A mögöttes technikai és szellemi fejlődés remekül nyomon követhető az első résztől kezdve. Bármennyi rosszat is írtam az első két epizódról, ennek ellenére is nyugodt szívvel tudom ajánlani mindenkinek, akinek otthon csücsül egy Playstation konzolja és még kimaradtak volna Nathan Drake nagyszerű kalandjai.
A fejlődési görbe, amit leírtak a játékkal így még nagyobb becsben tartatja velem például a Lost Legacyt, ami a jelenlegi generáció egyik legjobb játéka lett (szerintem). Mivel nem hosszú játékokról van szó, még ez sem lehet kifogás, hogy nem akarunk egy Witcher-féle történetbe beleugrani. Szóval azt ajánlom, hogy tessék mindenkinek tenni egy próbát a világ legmázlistább kincsvadászával, és újra átélni egy teljes évtized kalandját.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél még többet olvasni tőlünk, akkor kedveld Facebook és Instagram oldalunkat, vagy kövess minket Twitteren, hogy ne maradj le a legfrissebb írásainkról!
