A novemberi PS Plus ajándék játéka volt a Bulletstorm kicsit felturbózott kiadása. Mivel annak idején tökre bírtam ezt a B-kategóriás, agyatlan lövöldét, adtam neki még egy esélyt, hátha ugyanúgy fogok szórakozni vele, mint 2011-ben.
[h]Nem minden arany, ami remaster[/h]
Bevallom, hiányoznak a mostani generációból a Bulletstormhoz hasonló trash-alkotások. Néha nincs kedvem odüsszeiára menni, vagy ha lövöldözni szeretnék, nem ugyanabból a maréknyi program közül választanék. Tudom, a fejlesztési költségek iszonyú magasak, és gyakran nincs semmi értelme labdába rúgni a nagyokkal szemben. Az indie piac pedig ennek ellenére is dübörög, jóllehet ott sem marad sok a felszínen, hanem néhány hét alatt eltűnnek a süllyesztőben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy független fejlesztésű program lényegesen kevesebbe kerül, mint egy giga-cím.
Szóval örültem, hogy egy régi – ha nem is kedvenc -, de kellemes játékélmény optikai tuningot kap. Azonban máris előrebocsátom, hogy a Bulletstorm nem kerül be a legjobb remastered/HD-remastered toplistámba. Valamennyivel jobban néz ki, mint az eredeti, legalábbis kapott egy nagyobb felbontást, és nagyjából ennyit lehet elmondani a fejlesztésekről.
A játékmenet maradt a régiben, ami azt jelenti, hogy az ostoba ellenfél AI, illetve segítőnk gondolkodása is erőteljesen megkopott az évek során. Nem beszélve a 2010-es évek elejétől divattá vált szanaszét szkriptelt játékmenetről.
[h]De annak, aki nem ismeri a Bulletstormot, mit is mondhatnék?[/h]
A játék nem a sztorijával fog maradandót alkotni, ez szinte biztos. A 26. században játszódó történetben egy elit alakulat vezetőjét alakítjuk, akit csúnyán megvezettek. Így hát bosszú-hadjáratot indítunk a rossz-gonosz Sarrano tábornok ellen, ám egy vadregényes bolygóra csöppenünk, ahol egyéb dolgunk is lesz, mint az édes bosszú megvalósítása. Célunk tehát elhagyni a vad planétát, közben meg halomra szedni a hörgő-morgó ellenfeleinket.
Játékmenet szempontjából a Bulletstorm nem több egy cső-shooternél. Megyünk előre különböző szkriptek mentén, ledaráljuk az ellent és megyünk tovább. Viszont mégis van benne valami, amire még 7 év után is azt tudom mondani, hogy marha szórakoztató.
Fegyverként van egy sugárnyalábunk, amivel magunkhoz vonhatjuk az ellenséget, majd belerúghatunk, vagy szétlőhetjük. Lehet variálni, már-már kombózni fegyvereinkkel, és közelharcként funkcionáló lórugásunkkal, amiért jutalmaz is a játék. A kombókért cserébe pontokat kapunk, melyeket elkölthetünk mindenféle fegyverfejlesztésre, vagy lőszerre. Ez a fícsör még mindig nagyon jól működik, pedig a recept több, mint egyszerű. Fenntartja azt a fajta adrenalinszintet és izgatottságot, hogy a több pontért muszáj ügyesebben, eszesebben gyilkolni, így nem válik 20 perc után unalmassá a játék.
Azért találkozhatunk egy csomó tök fölösleges és idegesítő küldetéssel is, de ezeket hamar letudhatjuk szerencsére, és mehetünk vissza a darálóba. Illetve a sok hülye humorosnak szánt beszólás és jelenet is elég vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. El tudom képzelni, hogy hét éve a combomat csapkodtam röhögés közben, de most valahogy nem fogott meg egyik “I will kill your dick!“-szintű beszólás sem.
Összességében tehát a Bulletstorm Full Clip Edition remasterként nem nyújt többet tisztes iparosmunkánál, de arra nagyon jó volt, hogy újra feleleveníthettem egy már majdhogynem öregecskének számító élményt. Jó hír, hogy a játékmenet még mindig működik, és a látvány is elég decens maradt. Akinek kimaradt anno a Bulletstorm, most simán pótolhatja, még mindig élvezetes darab, főleg, hogy kibővült egy multival, ami egynek elmegy, de inkább nem kellett volna erőltetni.
[h]Csatlakozz a Geek Világ közösséghez![/h]
Ha tetszett a cikk, és szeretnél még többet olvasni tőlünk, akkor kedveld Facebook és Instagram oldalunkat, vagy kövess minket Twitteren, hogy ne maradj le a legfrissebb írásainkról!
Csatlakozz a Geek Világ Facebook csoporthoz, ha beszélgetni szeretnél velünk bármilyen geek témában!
