Jó néhány klasszikus horrort elfogyasztottam az elmúlt hetekben, melyek között találtam örökzöld darabokat és csalódást okozó alkotásokat egyaránt. A #HorrorHónap kiváló alkalom arra, hogy egy csomó mindent bepótoljak, amikről korábban lemaradtam. Ilyenkor lehet igazi gyöngyszemekre akadni, mint például a Valami követ (It follows).
[h]Nem tudod mi ez, de mindig a nyomodban van[/h]
Sok helyen találkoztam már a film címével, és mikor itt-ott szóba került, elég jókat hallottam róla. Valahogy azonban mindig elodáztam a megnézését. Lehet tudat alatt már előre megéreztem, hogy ez valami egészen más hatást fog rám gyakorolni, mint a többi horror alkotás. Na, nem is kerülgetem a forró kását, a Valami követ roppant nyomasztó, vontatott és atmoszferikus film, ami erős pszicho-thriller és horror jegyekkel felvértezve csapja szét az egyszeri néző lelkivilágát. A fura, synthwave-szerű (bár talán darkwave) zenék és dallamok pedig csak még jobban hozzájárulnak ahhoz, hogy végig kényelmetlenül fészkelődjünk ülőhelyünkön.
A Szellemek házával foglalkozó cikkemben családi horrornak tituláltam a filmet annak ellenére, hogy jumpscare-ek vannak benne. A Valami követ pont az ellentéte: kőkemény, lelki válságokat okozó horror, amiben ha jól emlékszem egy darab jumpscare sincsen. Félelmetes, ijesztő, kellemetlen, feszengő és verítékező jelenetek viszont annál inkább. De miről szól a film?
Jay új pasira tesz szert, aki az első együttlét után átad neki egy nemi úton terjedő veszedelmet, ami ez esetben nem egy nemibetegség, hanem egy rohadt félelmetes valami, ami a lányt mindenhová követi, és ki akarja nyírni. A miért, hogyan és kicsoda kérdésekre viszont nem fogunk válaszokat kapni. A nagyjából másfélórás Valami követ arról szól, hogyan próbál meg Jay megmenekülni a lénytől barátai segítségével. Mondanom sem kell, a néző kábé tíz perc után legalább ugyanannyira paranoiás lesz, mint a főszereplő lány. Azon vettem észre magamat, hogy a szemem cikázik a tévéképernyőn és keresem minden képkockán a lényt, ami néha áll, vagy csak nagyon lassan mozog. Nem tudni, hogy ha több szereplő van egyszerre a képernyőn, ki lehet közülük a valami. Nagyon erősen rá tud ülni az emberre ez a paranoid érzés.
A #HorrorHónap alatt elfogyasztott alkotások közül eddig talán a Valami követ volt a legnagyobb hatással rám. Minőségi, igazi thriller/horrorról van szó, ami a legbelsőbb félelmeinknek ad alakot, és nem adja be az olcsó, vásári ijesztgetések magasiskoláját, a jumpscare-t, hanem fenntartja a feszültséget a meghökkentően erős jeleneteivel. Pedig a film egész unalmasnak is tűnhet, mert tele van hosszasan elnyújtott, elvont, meditatív képsorokkal. De talán pont emiatt lehet még erősebb a paranoiás érzet, hiszen mindig várjuk, hogy történjen valami. Néha azonban nem kell történnie semminek ahhoz, hogy megkérdőjelezzünk magunkban mindent. Na, utána fog arcon csapni a film ismét.
Összességében tehát a Valami követ egy erős darab, ami olyan hatással volt rám, amivel mostanában nem találkoztam. Még napokkal később is felelevenedtek bennem bizonyos jelenetek, és a felszín alatti mondanivalón gondolkodtam. Mivel nincsenek meg a megfelelő szociológiai skilljeim hozzá, nem lettem okosabb, de biztos vagyok abban, hogy van társadalomkritikai értéke is a filmnek. Aki szereti az efféle, lélekre ható alkotásokat, azoknak mindenképpen kötelező darab. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy minden horrorrajongó megtalálhatja benne a neki való részeket.
[h]Csatlakozz a Geek Világ közösséghez![/h]
Az első tematikus hónapunk a horror jegyében telik. Ha van bármilyen érdekes sztorid, hogyan és mikor találkoztál a műfajjal, ne tartsd magadban! Csatlakozz Facebook csoportunkhoz, és beszélgess velünk bármilyen geek témában!
Olvasd el a többi horror cikkünket: HorrorGeek
Ha tetszett a cikk, és szeretnél még többet olvasni tőlünk, akkor kedveld Facebook és Instagram oldalunkat, vagy kövess minket Twitteren, hogy ne maradj le a legfrissebb írásainkról!
