Az alábbi bejegyzést 18 éven aluli olvasóinknak nem ajánljuk!
A cikk kizárólag annak szerzőjének véleményét tükrözi.
Többször is neki kellett állnom ennek a cikknek. Nem azért, mert elsőre ne lett volna olyan jó. Vagy másodjára pár finomhangolást követően ne lett volna GeekVilág kompatibilis. Hanem mert úgy éreztem, hogy egy ilyen témát tényleg úgy lehet csak kezelni, hogy megadjuk a módját. Hát adjuk meg, kezeket jól látható helyre, mert most beleássuk magunkat abba, hogy miért tilos maszturbálni, főleg otthon, a négy fal között.
TERF Shout
Előre jelzem, és bocsi mindenki, de bizonyos szinten nem vagyok hajlandó visszafogni magam az altesti humorral, vagy esetleg a káromkodásokkal.
Az írás egyik fontos alapeleme a kutatás.
Bevallom, mivel volt egy egész jó megérzésem, megpróbáltam minél kevesebbet tudni a Collective Shoutról. Ugyanis az ilyen szervezeteknél mindig kibukik valami, ami miatt ezeket a betűket egyre agresszívabb hangtónussal ütöm le. Nem az zavar, hogy betiltották a kedvenc hentai játékaim, vagy az, hogy ijesztően nagy befolyásuk van a világ két legnagyobb fizetésfeldolgozó cégére.
Hanem az, hogy álszentek.
Szóval számoljuk a köldöktől, és nézzük is meg, kik azok a Közös Kiáltáskák.
TERF: Trans-excluding radical feminist. Az első személy, aki eszünkbe jut, amikor ezt olvassuk, az… tudjátok mit, le se írom a nevét. Tudjátok, aki írt pár közepesen elfogadható – rengeteg történetbeli hibával és ócska írástechnikával teletüzdelt – gyerekkönyvet, amit valamiért még mindig harmincéves emberek sikongatva ölelgetnek és védenek a halálukig.
Számukra a transz nő nem nő, hanem egy férfi, egy ragadozó, aki csak azért öltözik nőnek, hogy női mosdóba járjon és rossz dolgokat tegyen ott. Az Ő logikájuk szerint, a legtöbb férfi, aki nőket akar bántalmazni, vagy erőszakoskodni velük, visszariad a ténytől, hogy nekik nem szabad bemenni a női mosdóba, ezért elkezdenek női hormonokat szedni és női ruhában járni, nőként viselkedni. Mert férfiként bármekkora a vágy ezen alantas tettekre, sajnos a női WC az tiltott zóna.
Ezt így kiemelve hagynám, sőt, külön dobozt is érdemel, hogy mindenki megértse, hogy ez a logika miért bibis, bakis, vagy neadjisten, hogy megsértsek valakit, de egyenesen buta.
A Collective Shout TERF? Mitől lesz valaki TERF? Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak azért, mert valaki nem jár PRIDE-ra, vagy nem oszt meg 27 cikket arról, hogy a transzneműeknek miért rossz az élet, az rögtön a közösség ellensége lesz. Pedig az egyetlen apró dolog, amit bármelyik transz ember az életében elvárhat, mint minimum, hogy nem pénzelünk olyan szervezeteket, amelyek aktívan próbálják ellehetetleníteni az életüket.
Ne szaladjunk előre, nézzük meg az álcát.
Az Össznépi Vonyítás egy szervezet, aminek a célja, hogy a bántalmazott nők biztonságosabb világban éljenek és a gyermekek ne férjenek könnyen pornográf tartalomhoz. Ez egy szép cél, emögé könnyű beállni.
Melinda Tankard Reist egy szerző, aki olyan kiadónál jelenteti meg a könyveit (Spinifex Press) aki már többször is aktív transzellenes magatartást bizonyított.
Biztos ami biztos, az egyik legtranszellenesebb platformon, a Twitteren is aktív. Amit azóta szinte minden transz személy elhagyott, mivel a nagyon transzfób Elon Musk felvásárolta és X-re nevezte. Sok „ally” (ally: transz jogokat támogató, de nem transz személy) is követte őket. Természetesen, aki maradt, az nem transzfób, lehet csak nem érdekli az egész harc. Azonban aki transzellenes személyek posztjait nagy büszkén továbbosztja, az már kétségeket vet fel bennem.
Tehát ez a helyzet, ez a Collective Shout IGAZI arca. Erről is kell beszélni. És miért fontos, hogy a Collective Shout álszent védelmi mechanizmusa transzellenes? Erre később kitérünk.
Kiereszteni a gőzt és megvakarni azt a pontot
Na most megpróbálok nagyon tömör lenni, hogy ne okozzak kellemetlen perceket, de muszáj erről beszélnünk: a maszturbálás természetes dolog. Az pedig, hogy ki milyen fiktív tartalomra maszturbál, az senki másra nem tartozik, mint arra a személyre aki teszi.
Csápok, robotok, zombik, farkaslányok vagy farkasfiúk, vagy farkasszemélyek. Ha pedig a családneved Kojima vagy Tarantino, akkor feltételezhetőleg lábak.
Az, hogy vajon én, a cikkíró maszturbáltam-e már valaha, mindenkinek a saját képzeletére bízom. Talán igen. Talán játékokra is.
Sőt, játékokban már öltem is. Mégjobb, RimWorld játékos vagyok, és ha ez nem árul el eleget arról, hogy vajon mi történne, ha Hágába szállítanának, akkor semmi.
Csak egy dolog van ami engem elválaszt egy valódi háborús bűnöstől: az, hogy amit én teszek, az játékban van és ott is fog maradni.
A Steam azonban kénytelen volt az Itch.io-val karöltve eltávolítani nagyon sok játékot. Legalábbis kötve hiszem, hogy önszántából tette volna félre a pénzgyárat. Az Itch.io-ra felnézve, aminek amúgy erotikus szegmensét gyakran látogattam, nem hogy tizede, ezrede nem maradt az ottani felhozatalnak.
Azért, mert a Visa és a Mastercard erőt és nyomást gyakorolt. Azért, mert a Collective Shout, és még kitudja hány lobbista szintén kifejezte nemtetszését, bizonyos tartalmakkal szemben.
Elsősorban „Rape Fantasy” és „Incest” azaz „erőszaktevő fantázia” és „vérfertőzés” kategóriákban vadásztak.
Itt most megállok egy picit, mert úgy hangzik, mint ha ezeket védeném, de a helyzet az, hogy az alkotói szabadságot védem.
A fikció az fikció. Ha fikcióban odamehetek egy ártatlan rendőr mögé GTA-ban és tarkón lőhetem, úgy, hogy aztán következménye se legyen, mert elbújok és újra megteszem, akkor valakinek legyen joga megélni egy olyan traumatikus forgatókönyvet is, amiben erőszaktevés van. Inkább játssza, mint csinálja az utcán.
Oh igen, szex. Mi is az a szex, és mi az a játékokban? Picit kitérek erre.
A szex vajon mi?
A vizuális regény mint játékformátum elég rétegjáték. Talán ott a leggyakoribb a pornográf játék. Itt most picit megállok megint és hagyom hogy ezt emészd:
pornó JÁTÉK és PORNÓ játék. Nem mindegy.
Minden félreértés elkerülése végett egyáltalán nem védem a „Rape Fantasy” játékokat. Egy ilyennel sem játszottam, viszont ismerek egy hatalmas franchiset ami pornó JÁTÉK volt, most pedig egy hatalmas rajongótáborral rendelkező multimilliós médiabirodalom.
Ez a Fate/Stay széria. Az első játék a szériában egy nagyon jó történettel megáldott szex szimulátor volt. És miért fontos ez? Mert később kiadták felújítva csak szex nélkül. És működött. Azaz, akármilyen fura is, de ha a „Rape Fantasy” játékodnak képes vagy adni egy olyan történetet, ami aztán az erőszaktevés bemutatása nélkül is képes megállni a lábán, akkor valami jót alkottál.
A szex legalább annyira természetes, mint a maszturbáció. Amíg az égvilágon senkinek nem ártasz vele, mivel fikció, addig csináld úgy, ahogy jól esik.
Itt mindig lesz egy választóvonal, ahol valaki túl hülye lesz és megteszi amit nem kéne, de ahogy még az iskolai lövöldözések, a világháborúk és a videojátékok között sem találtunk párhuzamot, úgy szerintem az ilyen radikálisabb játékoknál sem feltétlen lehet arra húzni, hogy inspirációt adott az elkövetőnek.
Ezek a játékok… elmentek.
Azt mondják, hogy azért kellett ezt levenni, mert rengeteg áldozatot sértett. Tehát, akkor ne is érintsük olyan témákat ezentúl, mint a cyber vagy csak sima bullying, zaklatás, mert annak aztán mégtöbb áldozata van.
Emlékeztek az Alters cikkemre? Trigger warningokat szerettem volna bele, mert egy-két résznél nagyon személyes promlémákat érintett. Viszont ha valami triggerel, akkor azt nem fogom aktívan keresni. A pókok is triggerelnek, tehát nem fogok olyan játékkal játszani, amiben tudom, hogy nagy szerepük van. De nem fogom levetetni. Tudom, ez eléggé úgy hangzik, mint ha áldozathibáztatnék, de a helyzet az, hogy az ilyen játékok tényleg csak akkor jönnek veled szembe, ha kifejezetten kéred.
Hogy ezt honnan tudom? Onnan, hogy amíg nem volt ez a fő téma a Collective Shout miatt, hiába látogattam akár heti szinten az itch.io-t, hogy lelkes fejlesztők új munkáit támogassam és személezzem, valahogy soha nem jött velem szembe az erőszaktevés vagy a nagyon agresszív vérfertőzés téma. Persze, nem mondom, hogy bizonyos játékok nem utaltak rá, de valahogy mindig az én kezemben volt a döntés, hogy most akkor „testvér” vagy „lakótárs” lesz-e. És akarok-e erőszakos lenni, vagy nem.
SŐT, a játék adott rendes figyelmeztetést a tartalomról. Nem csak arról, hogy szex lesz, hanem arról, hogy milyen szex.
A bolygó neve: Szex
Ha videojátékfejlesztőknek szóló horror filmet rendeznék, biztos ez lenne a címe. A szex egy olyan dolog, amit nagyon sok ember kíván és keres. Rengeteg pajzán vicc van, amit manapság már boomer humornak tartunk, de az életünk része.
Mégis, amikor videojátékokra kerül a sor, akkor az egyik legveszélyesebb dolog. És állva tapsol mindenki amikor valaki mégis meg meri lépni mainstream médiában.
A Grand Theft Auto szériát nagyon sokáig le akarták vetetni a polcokról erőszakos mivolta miatt. Azonban a támadások ellenére, állta a sarat. Hiába hozták összefüggésbe halálos kimenetelű lövöldözésekkel, amiknek kiskorú elkövetői voltak, vagy egyéb erőszakos bűncselekményekkel, egyszerűen nem tudtak vele mit kezdeni.
Egészen addig, amíg nem jött a Hot Coffee mod. A játék egy kivágott része, amit egy modder tett ismét elérhetővé. És lám, a San Andreas lekerült a polcokról. Ugyan nem véglegesen, de annyira elég volt, hogy megmutassanak egy aggasztó precedenst, miszerint addig vagy védett, amíg nem teszel szexet a játékodba.
A szex utána nagyon sokáig tabu volt és a Dragon Age valamint Mass Effect „fülledt” erotikus jelenetei hatalmas üdrivalgást váltottak ki. Végre, megjött: A SZEX.
De mégse. A Witcher széria bővelkedett a jobbnál jobb, izgalmasabbnál izgalmasabb intim találkozókban, de természetesen maga az aktus sosem volt premier plánban az arcunkba tolva.
A legmerészebb szexjeleneteket egy mainstream játékban eddig a Cyberpunk 2077-ben láttam, ahol belső nézetből élhettük át a gyönyört.
És mégis, a szex továbbra is tiltott.
Kinek fáj ez igazán?
Lezáró szegmensemben visszatérek oda, ahol kezdtük: a nagy takarításban nem csak olyan játékok vesztek oda, főleg az Itch.io platformján, amiben a szex öncélűan volt ábrázolva. Hanem tehetséges LGBTQAI+ fejlesztők queer történetei, ahol ha kivetted a szexjeleneteket, akkor is egy önálló, remek erotikus, vagy romantikus történetet kaptál, ígéretes játékmenettel.
Kérdezed, hogy de akkor minek volt benne szex? Mert az Ő alkotásuk, valamint „sex sells”.
Az ilyen tisztogatásoknak nem csak azok látják a kárát, akik pár ingyenes assettből összeraktak egy ’szás szimulátort. Hanem olyan alkotók akik több tíz vagy száz órát öltek abba, hogy a felvezető is izgalmas legyen, hogy a világ érdekesnek és inkluzívnak tűnjön.
És ez nekik lehet a megélhetésük volt, vagy valami, ami nagyon kisegítette őket a mindennapjaikban.
Most pedig el lettek hallgattatva azzal a címszóval, hogy az alkotásuk direkt bántalmazó volt a szexuális erőszak túlélőivel szemben.
Az, hogy mit hoz a jövő, én magam sem tudom, de nem tűnik túl fényesnek.