Mindig is nagy öröm, amikor kis hazánk fejlesztői megörvendeztetnek minket valamilyen játékkal. Még ha a “AAAA” kategóriába nem is sikerült betörnünk, azért a független indie szcénában jópár hazai alkotással találkozhatunk. Ezúttal Mező László projektjét, a Rebellion Against Rebellion névre hallgató MMO-t vettük gorcső alá. Egy kifejezetten érdekes játékról van szó, mivel műfaját tekintve egy MMORPG. A stílust ismerve elég nagy vállalásnak tűnt nekem mindez elsőre. A megszokott mechanikák helyett próbálta a fejlesztő pár újdonsággal feldobni a játékot, a kritikából viszont látni fogjátok, hogy eléggé felemás lett a végeredmény.
De erről majd később, ne szaladjunk ennyire előre. Maradjunk annyiban, hogy a RaR egy tökéletes példa arra, hogy milyen az, amikor a megfelelő ambíciók ellenére sem áll össze a végére a cucc. Kár érte, mivel egy alapvetően izgalmas megközelítése az MMO műfajnak. Mondjuk örültem volna, ha a három műszakos munkarendem után nem kellett volna még itt is szünet nélkül robotolnom.
Make Love, Not Warcraft
A Rebellion Against Rebellion világa megszokott fantasy elemekre épül. A sztori nem fog díjakat nyerni, viszont engem le tudott kötni. Egy fiatal fiúról szól a történet, aki a sötét varázslatok és a mágia bűvöletébe került. Tettei pedig hét titán haragját vonják maguk után. Érdekesség, hogy a fiatal fiú később az a sötét mágus lesz, akivel nekünk kell majd szembenéznünk. Mondjuk idáig nekem még nem sikerült eljutnom. A sztorit küldetések révén ismerhetjük meg, mondanom sem kell, eszméletlen jó érzés magyarul olvasni a történetet. Számomra rengeteget adott az összélményhez. Persze mindehhez töménytelen mennyiségű grindoláson át vezet az út. Nem hiába, a szinteket nem adják ingyen.
A Rebellion Against Rebellion ugyanis a megszokott karakterosztályok helyett valami egészen mással szolgál. Itt ugyanis az ellenfelek legyőzése után megszerezhetjük azok alakját. Vagy éppen használhatjuk majd őket háziállat gyanánt. Alapvetően ez egy érdekes mechanika, mert így folyamatosan benne van az emberben, hogy megszerezzen még egy karaktert. Azokból pedig van egy kazalnyi. Őz, nyúl, farkas, szarvas, ló, vagy éppen macska karakterek bőrébe bújhatunk. De mitikus lények is vannak a palettán, gorgon, törpe, minótaurusz, baziliszkusz és még sok más. Mondanom sem kell, egy örökkévalóság ezeket megszerezni.
A fejlődési rendszerről még nem meséltem, talán itt lenne az ideje. Minden lény különböző életeszenciát dob ki magából, miután legyőztük. 5 ilyen eszenciából készíthetünk egy kristályt. A lények “elkészítéséhez” pedig mind a 4 fajta kristályra szükségünk lesz. Mondanom sem kell, van belőlük zöld, sárga, kék és fehér is. A farkashoz pl. 4 db kristály kell mindegyikből. Most gondolhatják, hogy milyen kurva jó érzés ezeket egyesével összegrindolni és lefarmolni. Azt pedig már csak hallkan jegyzem meg, hogy random esik a loot, szóval van úgy, hogy hosszú percekig kell hajkurászni érte a vadakat.
A fiúk a bányában dolgoznak
A monotonitáson a különféle küldetések sem segítenek. Alapvetően ezek abból állnak, hogy ölj meg x db ellenfelet vagy szerezz meg y db eszenciát. Emellett különböző kihívások elé is nézhetünk, amennyiben megölünk adott számú állatot, egy kis arany lesz a jutalmunk. A küldetéseket viszont érdemes megcsinálni, mert az XP-t küldetések teljesítésével kapjuk. Vagy pedig karakterek tanulásával és háziállatok megszerzésével tudunk szinteződni. A háziállatok már csak azért is hasznosak, mert segítenek minket a harcok során. Nem árt azért rájuk figyelni, mert ha elhullanak, csak az árusnál tudjuk őket “feltámasztani”. Nem hiába, Krisztus sem ingyen támadt fel a harmadik napon. Ugyanitt az árusnál egy rakat főzetet meg kiegészítőt vásárolhatunk a karakterünk számára.
Unaloműzés gyanánt a saját házunkat is felhúzhatjuk, amit szabadon kidekorálhatunk. Ahogy fejlődünk, úgy tudunk elosztani pontokat a különféle képességek között. Az ördög a részletekben rejlik, nem árt odafigyelni a pontok elosztására, mivel a karakterünk szintje és a képességek aktuális szintje független egymástól. Szóval előfordulhat, hogy 6-os szintű a hős, de a tűzlabda képesség még csak 4-es. Tárgyakból háromféle lehet a karakterünknél. A piros páncélszett a farmolásban segít, a sárga szett a “tank” megfelelője, a zöld pedig a belépőnk a PvP zónába. Emellett számos játékmód áll majd a rendelkezésünkre, ha megunnánk a farmolást.
A kazamatákba csapatba tudunk lemenni, 1 tank és 4 DPS karakterből állhat a csapatunk. A PvP módban értelemszerűen más játékosok ellen tudunk megküzdeni. A nehezen megszerzett pénzünket online kockapókerben is elverhetjük. Különféle ügyességi játékokban is részt vehetünk, amikért egy vastag, arannyal teli erszény lesz a jussunk. Alapvetően tök jó dolog, hogy ennyi plusz játékmódot kaptunk, a problémám azzal van, hogy rajtam kívül alig lézengett játékos a szerveren. Szóval a PvP harcok és a véletlenszerű kazamaták kilőve.
Fényesebb a láncnál a kard
Mivel egy indie címről van, szó a grafika minőségébe nem szeretnék nagyon belekötni. Meg amúgy is, nem egy távol-keleti MMO-ról van szó, a softpornót meghagynám azoknak, akiknek erre van ingere. Alapvetően az Rebellion Against Rebellion nem néz ki rosszul, a fantasy környezet nekem kifejezetten tetszett. A különböző területek jól elkülönülnek egymástól, van itt sivatag, erdő, buja esőerdő, sziklás pusztaság, trópusi vidék, de még hegy-völgyek is akadnak. A karakterünk képességei is jól néznek ki a képernyőn, minden egyes spell látványos formában kerül “elsütésre”. Még arra is figyelt a készítő, hogy dinamikusan változzanak a napszakok, sőt, még az időjárás is változik időről-időre. Elég idétlen lenne időtlen időkig napsütésben harcolni.
Hangok terén már egy kissé vegyes az a bizonyos virtuális felvágott. Zene az sajnos nincsen a játékban. Most lehet, hogy én vagyok szőrszálhasogató, de nekem ez kifejezetten hiányzott. A képességek hangeffektjei és a lények hangjai viszont teljesen rendben vannak. Az pedig külön plusz pont, hogy az NPC karakterek is magyarul szólalnak meg. Az irányításról még nem regéltem. Igazából teljesen kézre áll már az első perctől kezdve. Szerencsére ez nincsen túlbonyolítva, a billentyűzetünk gombjaival vagy az egérkattintással is elsüthetjük a képességeket. Néha azért hajlamos a rendszer “elfelejteni”, hogy ki is volt a célpont, de nagyobb hibával vagy kifagyással én nem találkoztam. Annak meg külön örültem, hogy nincsen a játékban semmilyen mikrotranzakciós rendszer.
Verdikt
A Rebellion Against Rebellion kapcsán eléggé vegyes érzéseim vannak. Egyrészt piszkosul látszik rajta a törődés, meg az is, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Mindenképpen pozitívum, hogy a fejlesztő próbálta új ötletekkel feldobni a bejáratott zsáner-elemeket. A karakterek “megszerzése” jópofa, a háziállatokkal és az építkezéssel jópár órát el lehet szöszölni. A varázsló háttérsztorija kellően érdekes, az meg, hogy magyar nyelvű a teljes játék, szívemnek kedves volt. Viszont nem mehetünk el sajnos a nyilvánvaló problémák, negatívumok mellett sem. A fejlődési rendszer szerintem így ebben a formájában nem életképes.
A szintezés kínkeservesen lassú, a folyamatos grindolás egy idő után az élettől is elvette a kedvemet. Kicsit olyan érzésem volt, mintha a South Park ominózus Make Love, Not Warcraft videója elevenedett volna meg a képernyőmön. Hosszútávon nem tudom, hogy mennyire lesz életképes a játék, mivel jelenleg alig lézeng egy-egy játékos a szervereken. Pedig tartalom és tennivaló akad benne bőven, csak valahogyan a kristályokra épülő fejlődési rendszert kellene alapjaiban átgondolni. Meg végre valahára valamilyen háttérzenét beletenni a játékba.