Az én szegénységi bizonyítványom, hogy mindeddig elkerültek a Two Point Studios korábbi címei (Two Point Hospital, Campus). A legutóbbi alkotásukkal, a Two Point Museum-mal is majdnem így jártam. És akkor egészen biztosan szegényebb lettem volna egy kiváló élménnyel.
A Two Point Museum eredetileg 2025 márciusában látta meg a napvilágot, és annak rendje-módja szerint el is szállt a radarom alatt. Azonban október végén Nintendo Switch 2-re is megjelent, és ennek örömére kaptam az alkalmon, hogy közelebbről is megismerjem ezt a címet.
Alapos alapok
Az első gondolatom az volt a játékkal kapcsolatban, hogy ha egy kilúgozott, de egyébként szórakoztató Tycoon-szerű cuccot is kapok, akkor már elégedett leszek. Ehhez képest minden szinten túlteljesítette az elvárásaimat.
A Two Point Museumnak nem célja, hogy forradalmat hozzon a biznisz menedzselős zsánerbe, viszont minden téren igyekszik a lehető legjobb szórakozást nyújtani. A játék során a feladatunk nem más lesz, mint hogy nem egy, hanem akár öt múzeum rögös útját egyengessük a kezdetektől a tömegeket bevonzó látványosságig.
Komplexitását tekintve inkább a casual határon belül mozog, de az sem fog csalódni, ha valaki egy kis egészséges kihívásra vágyik. És ami a legjobb az egészben, hogy nem hajít egyből a mély vízbe, hanem fokozatosan, menet közben tanítja meg a játékmenet csínját-bínját.
És ezt a fajta tutorialt tanítani kellene. Elég sokáig le sem esett, hogy a bevezető oktatást csinálom, olyan szinten a szerves része a központi játékmenetnek és kampánynak. Minden apró részletbe bevezet, de egyáltalán nem szájbarágós. Van, amit ráhagy a játékos intuíciójára, de egy percre sem éreztem azt, hogy bármit is elhallgatna előlem a játék. Lehet, hogy sokaknak nem tetszik, ha sokáig fogja a kezünket a tutorial, de a gyakorlatban annyira szépen beleolvad a közegébe, hogy szinte fel sem fog tűnni.
És ahogy egyre több mindent bíz ránk a játék, a kihívás ezzel párhuzamosan nő. Az adagolás itt is fokozatosan történik, és nem ömlik minden egyszerre a nyakunkba. Abszolút érezhető, hogy a Two Point Museum célja nem az, hogy elbukjunk, hanem hogy prosperáló tárlatot kreáljunk. Így hát szépen sorjában megismerhetjük, hogy mi kell hozzá.
HR-esek álma
Ahhoz, hogy újabb kiállításai darabokat helyzettünk el a múzeum területén, expedíciókat kell indítanunk. Azok során gyűjtjük be a tárlat részét képező leleteket. A felfedező túrához kell az adott terület szakértője, és a személyzetünk egyéb képviselői.
Az expedíciók során környezeti hatásokkal is számolnunk kell, melyek akár a kutatásra szánt idő növekedésével, sérüléssel, vagy betegséggel járhatnak. Sőt, egyes esetekben még átok is kerülhet a vakmerő kalandorokra.
És amint megérkezik hozzánk a lelet, akkor rögtön ki is állíthatjuk. Később, ha több van belőlük, akkor az elemző szobában beáldozhatjuk a duplikátumokat, hogy többet tudjunk meg róluk, ezzel is növelve a tudományos értéküket. Ahogy elérhető a legelső kiállítási tárgy a múzeumban, a vendégeket már fogadhatjuk is.
A tárlat darabjainak külön mérőszámai vannak, mely az alapján vonzza a látogatókat, hogy mekkora a buzz (értsd: mennyire menő), az információs értéke, és a körülötte berendezett dekoráció. Ezekre egyesével is van ráhatásunk, és érdemes is mindig maxon tartani ezeket a mérőszámokat, hogy a vendégek is jól szórakozzanak, na meg, hogy az adománygyűjtő ládába bőszen szórják a pénzüket.
A tárlat mellett a látogatók igényeit is folyamatosan monitorozni kell. A kiállítás bejárása során megéheznek, megszomjaznak. Ha ettek-ittak, akkor WC-re is menni kell (a budi-gate-ről hamarosan még megemlékezek). Vagy ha elfáradnak, akkor biztosítani kell ülőhelyeket is számukra, ahol megpihenhetnek. A gyerekek hajlamosak jobban unatkozni, nekik interaktív modulokat is érdemes építeni.
És hogy minden a lehető legnagyobb rendben menjen, személyzetet is fenn kell tartanunk. Szóval kelleni fognak a szakértők, akik a leletek, idegenvezetés és expedíciók terén brillíroznak. Továbbá szükséges egy seregnyi kisegítő munkatárs, akiket a jegypénztárnál, ajándékboltokban, kantinban, kávé standoknál kell elhelyezni.
A háttérben munkálkodó hősök a karbantartók, akik a szemétszedéstől kezdve a meghibásodó berendezések javításáért felelnek. Illetve nem árt szemmel tartani a látogatókat, elcsípni a tolvajokat, és úgy általánosan odafigyelni a biztonságra. Ehhez biztonsági őrökre lesz szükségünk, akik amellett, hogy védik a nyugalmat, az adomány gyűjtő ládákat is ők ürítik.
A staff elégedettségét úgyszintén állandóan figyelni kell. Részükre létesíteni kell egy pihenőszobát, ahol időnként feltöltődhetnek, de gyakran szükséges tréningek és kompenzáció terén is beavatkozni. Az elégedetlen munkavállaló a legrosszabb munkavállaló.
Az emberi faktor mellett természetesen nem árt folyamatosan fejleszteni magát a kiállítást is, variálni az elhelyezéseket, bővíteni az épületet, különféle dekorációs elemekkel és informatív dolgokkal feldobni a tárlatot.
Budiból sosem elég
Az addiktív játékmenet pedig gondoskodik arról, hogy a menedzselésbe feccölt órák csak perceknek tűnjenek. Ahogy haladunk előre, egyre több mindent kell észben tartani, ezzel pedig arányosan nő a kihívás is.
A látogatók szükségleteit meg aztán tényleg nem érdemes alábecsülni, mert végülis az ő elégedettségük elég sokat dob a latba, ha azt szeretnénk, hogy a múzeum sikeres legyen.
Szóval, törekedjünk arra, hogy legyen elég ülőhely, kaja- és italautomata, büfé, na meg budi. Utóbbit szörnyen komolyan veszi a játék. És nem tudom, hogy tudatos volt-e ennyire feltolni a látogatók WC-k iránti szükségletét, de konkrétan fenntarthattam volna egy külön épületet a mellékhelyiségeknek, az sem lett volna elég számukra.
És ha már külön épület: a Two Point Museum kimondottan nagylelkűen bánik a rendelkezésre álló telkek kapcsán is. Az alap épületeink mellé viszonylag nagy kiterjedésben húzhatunk fel akár teljesen elszeparált múzeumokat is. Ha mondjuk tematikus tárlatokban gondolkozunk, akkor ez nagyon jól jön.
Hőskövület
A bevezetőben már tettem róla említést, de most foglalkozzunk kicsit mélyebben azzal, hogy 5 múzeum típus áll rendelkezésünkre. Amiket akár kis túlzással, de szimultán menedzselhetünk.
Az alap, klasszikus-őslényes tárlatunk (Memento Mile) után szabad kezet kapunk, hogy a túlvilágra fókuszáló Wailon Lodge-ot, vagy a tropikárium jellegű Passwater Cove-ot oldjuk ki következőnek. De igazából mindegy is, mert végül mindegyiket megszerezhetjük. Az előbbi három mellett még a tudományos Bungle Wastelandre, és az űrből származó leleteket bemutató Pebberly Heights múzuemokban tölthetünk el szégyentelenül sok időt.
Egy egyszerűen kezelhető menün keresztül váltogathatjuk őket, éppen ahogy jól esik. De hogy megmaradjon az előrehaladás érzése, a játék mindig ad extra feladatokat, melyek arra motiválnak, hogy váltogassunk közöttük.
A Two Point Museum által nyújtott élmény és játékstílus miatt teljesen párhuzamosan nyilván lehetetlenség lenne egynél több múzeumot menedzselni, ezért amikor váltunk köztük, akkor az inaktívak szüneteltetve lesznek.
Ami egy teljesen racionális döntés a fejlesztők oldaláról, hiszen ha valós időben menne tovább minden, akkor nagyon hamar káoszba fulladna a játék.
De mégis, így jóval kényelmesebb navigálni a múzuemok között, minthogy mindegyikre külön mentést kéne fenntartani. Nem beszélve arról, hogy a kioldott dekorációs elemek, építési lehetőségek és tárlat típusok is közössé válnak. Tehát simán csinálhatunk hibrid kiállításokat is keresztezve a túlvilági látványosságokat mondjuk mélytengeri halakkal.
Madártárlatból
Eleinte Memento Mile-ban fogunk tetemes időt eltölteni, hogy szokjuk a mechanikákat, de a különböző múzuem típusok sem érződnek alibizésnek. A biznisz menedzselés alapjai mindenhol ugyanazok maradnak, ez a játék közös pontja, de mindegyik típusnak megvannak a sajátos jellemzői és szabályai.
Nem csupán a környezet más, nem lusta átskinezett tartalmat kapunk, hanem az explicit játékmenet is múzeumonként eltér. Mindegyik tárlatfajtának megvannak az előnye, hátrányai, különleges dinamizmusai, melyek alapjaiban befolyásolják, hogy milyen módon álljunk neki a menedzselésüknek.
A lehetőségek tárháza pedig szinte kimeríthetetlen. A belső tereket elképesztő részletességgel lehet testre szabni. Legtöbbször tényleg csak a fantáziánk szabhat határt.
Habár mégis úgy érzem, hogy a felhasználható dekor elemekből, és látogatók kényelmét kiszolgáló cuccokból elfért volna több is. De azért így is bőven akad lehetőségünk arra, hogy a bennünk szunnyadó designer kiélhesse magát.
A siker ára
Mivel az eredeti megjelenéshez nem volt szerencsém, így annak technikai részleteiről nem tudok nyilatkozni. Csak a Switch 2-es kiadást próbáltam, ami önmagában nagyon pofás, de sajnos ahogy növekszik a múzeum, a teljesítmény ezzel arányosan válik egyre döcögősebbé.
Kezdetben minden nagyon smooth és gördülékeny volt. Ahogy viszont egyre több tárgy, látogató és személyzet kerül a hatalmassá váló területre, érezhetően elfogy a Switchből a nafta.
Amikor szeretnék elveszni az egyébként szinte kifogástalan játékmenet sűrűjében, abból némileg ki tud rángatni, ha a fokozatosan romló teljesítmény miatt az interakciók néhol másodpercekre belaggolnak, akadoznak a menü kiválasztások, vagy kínszenvedéssé válik az építkezés.
Reméltem, hogy dokkolt módban ezek a problémák megszűnnek, de valószínűleg már alapból nem volt tökéletes az optimalizáció.
Verdikt
Összességében viszont nehezemre esik más negatívumot kiemelni a Two Point Museum kapcsán. Amellett, hogy képes nosztalgikus emlékeket is előcsalogatni, minden tekintetben modern alkotás. És ehhez mérten tökéletesen ki is szolgálja az ebbéli igényeket.
Azt hiszem ezen a ponton már nem túlzás kijelenteni, hogy a legjobb Tycoon-játékokat idézi. Elképesztő mennyiségű tartalmat szuzszkoltak bele, és ha nem is ígér hardcore élményt, a lehetőségeihez mérten a legapróbb részletek is ki vannak dolgozva.
Leszámítva az idegesítő teljesítménybeli problémákat, a Two Point Museum minden más téren egy magával ragadó élménnyel kecsegtet. Tehát ha bírod a biznisz menedzselős alkotásokat, és hozzám hasonlóan ki voltál már koldulva egy Tycoon-féle szellemi örökösre, akkor ne habozz, mert itt szinte biztos, hogy minden számításodat megtalálod.
A tesztpéldányért ezer köszönet a CENEGA Hungary Kft-nek! Támogasd Te is a hazai játékforgalmazást, és szerezd be a dobozos verziót a hivatalos viszonteladóktól.