A nem túl sűrűn mozibajáró nézőknek is szinte biztos, hogy ismerősen cseng Christopher Nolan neve. A híres rendező olyan közönségkedvenc filmeket tett le az asztalra, mint az Eredet, a Csillagok között, A Sötét Lovag, és még sorolhatnám.
Egyedi vízióinak köszönhetően alkotásai ráveszik a nézőt, hogy tornáztassa az agyát, és feltegyen magában olyan kérdéseket, amikkel egyébként nem biztos, hogy foglalkozna. Nyitott befejezései pedig garantáltan hónapokig (vagy évekig) ellátják elméletekkel a rajongókat.
Módszeresen kerültem az előzeteseket, és a korábban befutott kritikákat, nehogy befolyásolják az élményt és a véleményemet még idő előtt.
Később, már a film után felcsaptam a Twittert, és végiggörgetve a sok-sok csipogást a Tenetről, nagyjából megértettem mitől vált ilyen hamar megosztóvá. Merthogy elég megosztó lett a megítélése.
[h]Vízió vagy blöff?[/h]
Nolan, korábbi filmjei során bizonyította, hogy korunk egyik legkiemelkedőbb rendezője. Sokszor láthattunk olyan, blockbusterekre nem jellemző megoldásokat, amik méltán kiemelték vetélytársai közül.
Érdekes, elgondolkodtató koncepciói végigkísérték eddigi karrierjét, és a Tenet sem képez kivételt. Legutóbbi filmjén mégis sokszor érződik, hogy inkább egy jól kigondolt blöff. Máskor pedig immerzív, magával ragadó, és azt hihetnénk, a rendező valóban egy zseni!
A cselekmény főszálát nehéz lenne bárminemű spoiler nélkül átadni. Ami a trailerekből is kiderült, a néző elsősorban valamiféle időutazásra számítana. Nos, igen is meg nem is. A filmben elmagyarázzák a miérteket, de végső soron egyfajta időutazással lesz dolgunk.
A főszereplő (John David Washington), akinek a nevét egyébként nem tudjuk meg – legyen Főhős -, beletenyerel egy titkos összeesküvésbe. A halottnak hitt CIA-ügynök feladata lesz megtalálni Andrei Satort (Kenneth Branagh), hogy felgöngyölítse az időben visszafelé működő tárgyak és egy lehetséges világvége ügyét.
Nos, a történet egyébként nem kimondottan az erőssége a Tenetnek. Noha a film nézése közben nem tűntek fel logikai bakik, szemfülesebb nézők lehet kiszúrhattak kontinuitási hibákat. A sztori helyett inkább magára a cselekményre fókuszál a film. Mondanám, hogy legalább ugyanennyire a karakterek is középpontba kerültek, de nem lenne teljesen igaz.
Számomra szubjektív oldalról nézve abszolút bejött a Főhős és Neil (Robert Pattinson) stílusa, kémiája, illetve a törött szárnyú Kat (Elizabeth Debicki) jellemfejlődése. Objektív oldalról viszont beláthatjuk, hogy valójában a karakterek is eléggé háttérbe voltak szorítva.
[h]Történet helyett filozófia[/h]
Úgy gondolom, hogy a Tenet nem kimondottan egy sztoriról, vagy a szereplők szól, hanem mindinkább egy eszméről. Valahol olvastam, hogy a film elég nihilista, és kicsit csalódtam magamban, hogy ez nem nekem jutott eszembe. Jómagam is jellemzően nihilista életfilozófiát vallok, és utólag, némi ráhatással ugyan, de felfedeztem a Tenetben is.
Elkezdtem gondolkozni, és ahogy egyre mélyebbre keveredtem a filozófia sűrűjében, a filmben egy csomó elemében visszaköszönt a nihilizmus. El is hangzott egy kulcsmondat:
Ne próbáld megérteni, csak érezd!
A fenti mondatot értelmezhetjük kontextusában is, miszerint a film direkt megpróbálja kicsavarni a néző agyát, és ha ráfeszülünk a témára, biztosan össze fog mindenkit zavarni. Ha viszont csak sodródunk az árral, és megpróbáljuk átérezni magát a filmet, mint alkotást, akkor jót szórakozhatunk anélkül, hogy megpróbálnánk rájönni olyan dolgokra, amikre a legnagyobb elméknek sem sikerült még.
De értelmezhetjük elvontabban is, miszerint világunkban egyre nagyobb teret nyer a nihilizmus. Ennek a jelenségnek a társadalmi ok-okozatába most nem mennék bele, az talán egy másik bejegyzés témája lehetne. A hecc kedvéért fogadjuk el, hogy átjár bennünket, mint társadalmat a nihil, és egyre kevésbé tekintünk optimistán, vagy simán csak vágyakozóan a jövőt illetően.
Egyszerűen csak éljük mindennapjainkat, haladunk egyről a kettőre, miközben körülöttünk úgy tűnik minden esik szét. Elfogadjuk a körülöttünk rohanó világot, miközben mikrokörnyezetünkben igyekszünk valamiféle egzisztenciát kialakítani. A Tenet ezt a hullámot lovagolja meg, és a végkifejlet is az ultimate nihil felé veszi az utat.
[h]Nagypapa paradoxon[/h]
A film egyébként olyan paradoxonra épít, amit élő embernek még nem sikerült megfejteni, és minél többet agyalunk rajta, annál kevésbé fogjuk megérteni. Mindig merész egy ilyen húzás, és kérdezhetnénk, hogy miért ez a téma, ha úgysem érthetjük meg? Igen, összezavarhat, de végső soron sosem árt egy kis filozófia, ugye?
Emiatt simán megértem azokat is, akiknek nem tetszett a film, de a Tenet kritikusainak nem is feltétlen az időparadoxonokkal volt bajuk.
De amiben vitathatatlanul erős volt, az kétségtelenül a látvány. Én komolyan képtelen vagyok elképzelni, hogyan dirigálhatta Nolan a stábot és a színészeket egyes jeleneteknél. Hogyan vetette papírra a vízióját? Hogyan magyarázta el, hogy mit is kell csinálni?
Ugyanis a Tenet olyan látvánnyal rendelkezik, amit még szerintem nem láttam moziban. Kihasználva az időparadoxon őrületét, olyan képsorokat láthatunk, amiket elsőre nehéz felfogni, de legtöbbször nincs is rá idő az adrenalin-felpörgette akciók miatt.
[h]Bömbölő hangok[/h]
A Tenetben Nolan ezúttal szakított jól bevált zeneszerzőjével, Hans Zimmerrel. Helyette a a svéd Ludwig Göransson (Black Panther, The Mandalorian) szolgáltatta a talpalávalót. De még hogy!
Régen jártam már utoljára moziban, de úgy éreztem, hogy a Tenetnél még feljebb tekerték a hangerőt. Az extra mély basszusok csak úgy bömböltek, a mellkasomban és a gyomromban egyaránt éreztem a robajló hanghatásokat. Ha az ember meg tudja szokni, akkor a nagybetűs moziélményhez elég sokat hozza tud adni. De ha fülünk érzékenyebb, az bizony bőven kihathat a film élményére.
Összességében a Tenet egy valamelyest megosztó film lett, és a bejegyzés végére sem tudok igazságot tenni, hogy Nolan egy látnok, vagy simán végigblöffölte ezt a filmet. Annyit viszont biztosan tudok, hogy egy igazi, vérbeli moziélmény, sőt: lényegében az ilyen filmek miatt találták ki a mozit. A látvány valami elképesztő, rendkívüli megoldásokkal operál, amihez a hanghatások csak még erősebben biztosítják a hangulatot.
A színészek látszólag élvezhették a forgatást, mindenki remekül hozza karakterét, még akkor is, ha olyan túl sok nincs is bennük. A sztori önmagában nem egy nagy eresztés, de a cselekmény, és a mögöttes filozófia mindenért kárpótolt.
Cím: Tenet
Rendező: Christopher Nolan
Zeneszerző: Ludwig Göransson
Szereplők: John David Washington, Robert Pattinson, Elizabeth Debicki, Kenneth Branagh
Műfaj: akció, thriller
[h]Csatlakozz a Geek Világ közösséghez![/h]
[h]Támogatlak![/h]
