John Wayne (Rio Bravo), Clint Eastwood (A Jó, a Rossz és a Csúf), Gary Cooper (Délidő), James Stewart (Aki megölte Liberty Valance-t), Charles Bronson (Volt egyszer egy Vadnyugat). Az előbb felsorolt nevek közül biztosan legalább egy ismerősen cseng az olvasó számára. Ők Hollywood aranykorszakának fenegyerekei, akik olyan rendezőkkel dolgoztak együtt, mint John Ford, Sergio Leone és Howard Hawks. Hollywood western korszakában a műfajt addig használták, míg végül teljesen kifulladt.
Mai szemmel visszatekintve sok kritika érheti ennek az érának a filmjeit. Elég csak a 45. Oscar-gála ominózus jelenetére gondolni, amikor Marlon Brando helyett Sacheen Littlefeather indián aktivista ment fel a színpadra, és utasította vissza az Oscar-díjat, hogy aztán elmondjon egy rövid beszédet, amiben kitért az őslakosok káros reprezentációjára az amerikai filmekben.
A polarizált Amerika
1776. július 4-én tizenhárom állam írta alá azt a függetlenségi nyilatkozatot, ami kimondta, hogy függetlenek lesznek a Brit Birodalomtól. Ezt követően az amerikai Kongresszus dönthetett az új államok felvételéről. 1857-re Brigham Young, Utah kormányzója, valamint Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának alapítója egyre nagyobb befolyásra tett szert. Küzdelmet folytatott a kormánnyal, hogy egyházát és híveit hivatalosan is elismerjék. A mormon egyházra vetülő megvetést a poligámia vallási szintű elfogadása váltotta ki. Ugyanis országosan a monogámia volt törvényileg elfogadott.
Az előttünk álló út
A vadnyugat születése története 1857-ben játszódik a már említett Utah állam területén. A vadnyugat polarizáltságát Mark L. Smith forgatókönyvíró (A visszatérő) és Peter Berg (Mélytengeri pokol, A túlélő, Patriots Day) rendező úgy szemléltetik, hogy bemutatják a szembenálló felek természetét, erőszakhoz való viszonyát, és annak kiváltó okokat. A sorozat több szálon fut, de a középpontban két szereplő áll: Sara Rowell (Betty Gilpin) és fia, Devin Rowell (Preston Mota), akik Missouri állam egyik településére, Crooks Springsbe igyekeznek. A baj akkor kezdődik, amikor Fort Bridgerben egy francia telepes megöli kísérőjüket. Kárpótlásul Jim Bridger (Shea Wigham), az erőd ura felajánlja segítségét az idegeneknek. Bridger hiába próbálja lebeszélni az utazókat a veszélyes útról. Az anya tarthatatlan és ragaszkodik hozzá, hogy elérjék a céljukat.
A legújabb jelölt a feladatra egy magányos utazó Isaac (Taylor Kitsch), akit anno a soson indián törzs nevelt fel így a vadonban való túlélés nem ismeretlen számára. Isaac, a kísérő megbízatást visszautasítja, így az anyának és fiának kényszerűségből Jacob Pratthez (Dane DeHaan) és újdonsült feleségéhez Abishhez (Saura Lightfoot-Leon) kell csatlakoznia. Ők mormon telepesek, akik Brigham Young (Kim Koates) által ígért Sion földjére tartanak.
A Mountain Meadows-i mészárlás alkotja a történet másik gerincét. A Baker-Fancher vagonvonatot megtámadják a mormonok által fenntartott Nauvoo Légió katonái. Ahhoz, hogy eltereljék magukról a gyanút, a támadók az indiánokra jellemző skalpolást is alkalmazzák, így próbálva az amerikai katonák figyelmét rájuk terelni. Viszont a rajtaütést Sara, Devin és a mormon pár is túléli.
A továbbiakban az ő túlélésüket, és ezen esemény által elindított láncreakciót fogjuk végig követni. Az említett karaktereinknek az útjuk során rengeteg veszéllyel kell szembenézniük a kietlen vadnyugaton. Sara és Devin az új élet reményében egy civilizált kommunában való életre adják a fejüket. Rengeteg tényező hátráltatja majd őket, de Isaac végül melléjük áll, és segíteni fog nekik az utazásuk során.
A vadnyugat valódi arca
Az alkotásban a készítők nem ragadnak le egyik oldalánál sem, inkább az emberi természetről mesélnek. Mindegyik oldalnak megvan a maga motivációja. Az indiánok a földjeiket védik a betolakodóktól, akik önkényesen próbálják kisajátítani azokat. A mormonok a vallásuk miatt nem szeretnének üldöztetésben élni. Az amerikai kormány pedig szeretne létrehozni egy egységes nemzetet, ami rengeteg vérrel fog járni.
Mindegyik oldalról megkapjuk az erkölcstelen embereket és azokat, akiket kihasználnak. Ebből következik, hogy Peter Berg rendezése nem mentes az erőszaktól, így kizárhatjuk, hogy a készítők romantizálni próbálták a vadnyugatot. Pont az ellenkezője történt. Mark L. Smith forgatókönyve alapjába véve nem olyan erős, persze a dialógusok rendben vannak, és a színészek is hozzák a tőlük elvárt szintet.
A legerősebb pontja ennek a történetnek az, amikor rádöbbenünk, hogy pont olyan egyedül vagyunk a mai világban, mint a szereplőink. Eltűntek farkastörvények, hiszen már egy civilizáltabb környezetbe szocializálódtunk bele.
Azonban a túlélési formák, ha másként is, de megjelennek a mindennapi életünk során. Például saját egzisztenciális biztonságunk kiépítése, szövetségek vagy barátságok kötése a túlélés érdekében, a különböző tudások elsajátítása, hogy sikeresek lehessünk, és még lehetne sorolni. Hőseink is próbálnak boldogulni a vadonban, miközben mindenfelől halálos veszély leselkedik rájuk.
Verdikt
A vadnyugat születése egy kivételes alkotása az idei évnek. A western műfajt a képernyőkön újra élesztő Taylor Sheridan tartalmai mellett végre kaptunk egy igazán bátor vadnyugat-kritikát, ami foglalkozik ezen nemzet vérben való fogantatásával. Az Új-Mexikóban forgatott A vadnyugat születése lenyűgöző képi világgal dolgozik, de igazán az általa közvetített társadalmi üzenet teszi aktuálissá.
Reflektál az erőszakban fogant nemzetre, miközben bemutatja annak emberi oldalát is, de csak annyira, hogy ne feledjük a valódi üzenetét. A gyenge idegzetűeknek nem ajánlott, és azoknak sem, akik világmegváltó történetet várnak egy westerntől. A műfaj veteránjainak és az erre fogékony sorozatkedvelőknek meleg szívvel tudom ajánlani.