A Nintendo Switch életciklusának a végéhez közeledve egyre inkább ritkulnak a nagy címek, így az átlag Nintendo fanboy-nak be kell érni a különféle remaster, remake újrakiadásokkal. Legalább mi is átérezzük a PlayStation 5 tulajok fájdalmát. Persze az utódra már nem is kell olyan sokat várnunk, a Switch 2 érkezéséig pedig bőven van mivel játszani a hibrid masinán. Tavaly már volt szerencsém a kifejezetten jól sikerült Mario vs. Donkey Kong játékhoz, ezúttal pedig a banánfüggő gorilla, Donkey Kong felújított kalandját, a Donkey Kong Country Returns HD-t vehettem górcső alá.
A felturbózott látványvilág mellé a HD kiadás számos extrát, a Nintendo 3DS nyolc pályáját is magával hozta, sőt, még egy kooperatív módot is kaptunk mellé. Előzetesen csak annyit árulnék el, hogy a különféle játékmenetbeli könnyítéseknek kifejezetten tudtam örülni. Az árcédula és a tartalom láttán azért ismételten felmerült bennem, hogy vajon ez a fürtnyi banán tényleg megérte-e a borsos árat. Persze, ahogyan a mondás is tartja, ha van pénz majomra, legyen banánra is.
Vissza a banánt, különben dühbe jövünk..
A Donkey Kong Country Returns HD sztorija szerint a gonosz Tiki Tak törzs hipnotizálta a békés Donkey Kong Island lakóit, a sarlatánok pedig megléptek kedvenc gorillánk értékes banánkészletével. Mivel Donkey Kong súlyos banánfüggőségben szenved, ezért legjobb haverja, Diddy Kong oldalán megpróbálja móresre tanítani a gonosztevőket. Ja és eközben minél több banánt visszaszerezni. Kilenc különböző világ 80 szintjén keresztül fogunk végig ugrálni, a szintek végén pedig egy-egy hosszabb boss-harc vár majd ránk. Utunk során Diddy lesz a segítségünkre, aki a hátirakétája segítségével nagyobb magasságokba is felröpíthet majd minket.
Már a játék elkezdése után feltűnik egy újdonság, nevezetesen az, hogy két mód, a Modern és az Original közül választhatunk. Mondanom sem kell, hogy az eredeti jóval keményebb platformer-kihívásokat tartogat a számunkra. A Modern mód Donkey Kongnak és Diddy Kongnak egy-egy extra szívet ad, valamit lehetővé teszi, hogy egy szintre akár kilenc tárgyat is magunkkal vihessünk. Nagy segítség ez a Donkey Kong Island lakói számára. Persze még modern módban is hajlamos minket megszopatni a játék, szóval nem árt a betárazni a különféle tárgyakból.
K-O-N-G a nosztalgia
A játékról elmondható, hogy a klasszikus értelembe vett platformer, nagy újdonságokat és forradalmi megoldásokat nem ettől a címtől vártunk. Kong barátunk méretéből kifolyólag kifejezetten agilis, falakat tudunk vele lezúzni, hordókat tudunk vele hajigálni, gurulásból pedig magasabbra tudunk vele ugrani. Emellett még különféle indákon is megkapaszkodhatunk, mint egy igazi gorilla. A pályák szokás szerint értő gondoskodással lettek elkészítve, minden rejtett szegletben van valamilyen felszedhető biszbasz.
A K-O-N-G betűk összegyűjtésével eljuthatunk az adott világ titkos templomába, ahol egy ritka gömb lesz a jussunk. A kirakós darabok összeszedésével pedig a galériában oldhatunk ki képeket. Persze a pályán egy rakat banánt is összeszedhetünk, amit az öreg Cranky Kong papánál költhetünk el különféle tárgyakra. Amennyiben elakadnánk, egy barátunkat is segítségül hívhatjuk a helyi co-op módban. Ilyenkor az egyik játékos a hátirakétás Diddy Kong-ot irányítja, aki a mogyorópuskájával tartja távol a rosszarcúakat. Maga a multis mód kifejezetten jópofa, viszont ha a kis majom élete nullázódik, csak a következő mentési pontnál csatlakozhat vissza a mókába, ami egy kissé bosszantó.
További könnyítés gyanánt kapunk egy Super Guide módot, amikor is a játék nemes egyszerűséggel végigviszi helyettünk az adott pályát. Viszont ilyenkor a rejtett extráktól elbúcsúzhatunk. Őszinte leszek, pár próbálkozás után én gyakran éltem ezzel a lehetőséggel, mivel sokszor már az idegroham kerülgetett egy-egy rosszul sikerült ugrás után. A Donkey Kong Country Returns HD ugyanis nem egy könnyű játék, még a megvásárolható tárgyak ellenére sem. A pályáról való leesés garantált újrakezdést jelent, az ellenfelek hitboxa pedig tud okozni meglepetéseket.
Nem mindig egyértelmű, hogy mikor találnak el minket és mikor ússzuk meg épp bőrrel a dolgot. De legalább a nagypapónál vehetünk extra életet jelentő szíveket, plusz lufikat, de még egy-egy lezárt pályaszakaszt is feloldhatunk egy-egy kulccsal. Az abszolút kedvencem a rikácsoló papagáj volt, aki hangosan jelezte, ha rejtett kincs volt a közelben. A leeséstől megmentő zöld lufi pedig sokszor mentette meg az életemet. A totális megőrüléstől mindenképpen.
Majmok lóháton
Időről időre különféle hátasokra is pattanhatunk, Van úgy, hogy a kalózos pályán egy bálna hátán kell egyensúlyoznunk, máskor meg egy rakétára pattanva száguldozhatunk. Persze lesz még rinocérosz is, a földalatti tárnákban pedig egy vasúti csillébe huppanva kell túlélnünk. Mondanom sem kell, hogy a tökéletes időzítés és a precizitás kötelező. Amik viszont lenyűgöztek a játékban, azok az apró játékmenetbeli ínyencségek. A tengerparton időről-időre a gyilkos hullámok elől kellett kell menedéket keresnünk a különféle platformok mögött.
Máskor pedig a semmiből felbukkanó polipcsápokat kellett az utolsó pillanatban kikerülni. (Japán játék) A leomló elemeket, a ritmusra tüzelő ágyúkat már csak zárójelben jegyezném meg. A játék hajlamos vertikálisan is játszani a térrel, a különféle hordókból kilőhetjük magunkat, ilyenkor az adott pályaszakasz előterébe vagy éppen a hátterébe katapultálhatjuk magunkat. Minden egyes világ végén egy-egy boss vár majd ránk, akik kifejezetten emlékezetesek lettek. Már csak amiatt is, mert képesek izzasztó perceket okozni az emberfiának. Szerencsére a mozdulatsoraik hamar kiismerhetőek, plusz itt is segítségül hívhatjuk a Super Guide módot, amennyiben elakadnánk.
Az egész csak majomkodás..
A Donkey Kong Country Returns HD a Nintendo 3DS verzió extra pályái mellé még grafikailag is megújult. Még ha az optikai tuning éppen hogy csak észrevehető. A Wii-verzióhoz képest a HD textúrákat valamivel szebben mutatnak, de azért valljuk be őszintén, láttunk már ennél szebb platformert is. Az egészben az a vicces, hogy a Switch csak komolyabb FPS problémákkal, megakadásokkal tud megbirkózni a combosabb látvánnyal. A hosszabb töltési idő lenne a legkevesebb, egy-egy izzasztó pályarész vagy boss-harc esetében már kifejezetten bosszantó tud lenni az ingadozó FPS.
Avagy úgy zuhan a képkockák sebessége, mint a majmom egy-egy rossz mozdulatom után. Szó se róla, a pályák kidolgozottsága továbbra is példaértékű. Lesz itt nyüzsgő dzsungel, homokos tengerpart, de még ősi romokat, barlangot, sűrű erdőket is meglátogatunk. Sőt, sziklás pusztaság, lepusztult gyár, fortyogó vulkán és egy arany templom is vár ránk. Az animációk minőségével továbbra sincsen probléma, már csak azt is örömteli volt figyelni, ahogy Kong nekilendül egy-egy akadálynak, vagy éppen ledönt a lábáról egy-egy ellenfelet. Szerencsére a környezeti elemek is megkapták a kért törődést, az ellenfelek is új animációkat kaptak. Viszont az árazás mellett ismételten nem mehetünk el.
Már a Mario vs. Donkey Kong kapcsán is kiakadtam az árazáson, a Donkey Kong Country Returns HD esetében pedig még jobban előjön ez a probléma. A játék kifejezetten borsos, 60 eurós árcédulát kapott. Ami számomra továbbra is indokolatlanul magas. Nagyjából 10 óra alatt végig lehet rohanni a 9 világon, utána viszont csak az összegyűjthető tartalmak maradnak. A soványka tartalom szerintem egyáltalán nem indokolja ezt a borsos árat. Persze co-op módban el lehet vele szórakozni, plusz a kihívásra vágyók a különféle Time Trial módokban is próba tehetik magukat és az idegrendszerüket.
Verdikt
A Donkey Kong Country Returns HD tökéletes tankönyvi példája a korrekt iparosmunkának. Az új, könnyített játékmódnak én kifejezetten örültem, akárcsak a co-op módnak, még ha érezhetően egy játékosra is szabták eredetileg a játékot. A grafikai tuning is jót tett a programnak, még ha a Switch erejét érezhetően meghaladja már a megszépült látványvilág. A bezuhanó FPS mellé egy borsos árcédula társult, ami számomra korántsem indokolt. A vérbeli Donkey Kong-fanok azért tehetnek vele egy próbát.
Az újoncok számára a nehézség elsőre kicsit riasztó lehet, szerencsére a Modern mód és a könnyítésként magunkkal vihető tárgyak valamelyest segítenek majd nekik. Minden másra ott a Super Guide mód. Kicsit húzom a szám szélét, mert a soványka tartalom ellenére ismét egy minőségi alkotással van dolgunk. Az már egy másik kérdés, hogy megéri-e nekünk ennyiért az a bizonyos virtuális banán. Én mindenesetre köszönöm szépen, de nem kérek több repetát.