Azt hiszem a Minecraft című videojátékot nem kell senkinek bemutatnom. Aki azonban az elmúlt közel egy évtizedben kő alatt élt, vagy csak annyi maradt meg, hogy “kockás-legós játék“, annak álljék itt egy rövid összefoglaló.
A Minecraft évek óta az egyik legsikeresebb játék. 2020 májusi adatok szerint 120 millió aktív játékossal büszkélkedhet – több, mint 200 millió eladott példány mellett. Ugyan leginkább a fiatalabb gémerek között tombolt/tombol, de igazából a Minecraft teljesen kortalan. Bárki játszhat vele, hiszen végtelenül egyszerű az alapokat elsajátítani, ugyanakkor roppant sokrétű, és igen komplex is lehet. De az “agykikapcsolós” szórakozást kedvelők is megtalálhatják számításait benne.
[h]Az eltökélt programozó[/h]
A játék 2011-ben látta meg a napvilágot, és elég hamar népszerűvé vált. Egyrészt, mivel mindenki csodájára járt a svéd fejlesztőnek, aki lényegében egyedül készítette el a mostanra kultikussá vált alkotást. Markus Persson, vagyis ahogy mindenki ismeri, Notch otthagyta állását, hogy megalkothassa a Minecraftot. A népszerűvé válás második tényezője pedig nem más volt, mint az egyedi megközelítés. Random generált, hatalmas világok, rengeteg nyersanyag; mindez a játékosra bízva, hogy mit készít belőle.
Notch, a kezdeti sikereket követően bővítette cégét, a Mojangot, és átadta a vezető fejlesztő pozíciót szintén svéd kollégájának, Jens Bergenstennek.
Ahogy mondani szokás, a többi már csak történelem. De ne álljunk meg a kezdeteknél, nézzük meg lett a játék sorsa a későbbiekben.
A 2011-es indulást követően nem sokkal megjelent a Minecraft Androidra és iOS-re is Pocket Edition alcímmel. Az ezt követő évben, tehát 2012-ben pedig megjelentek a konzolos portok Xbox 360-ra és Playstation 3-ra.
A Minecraft népszerűsége egyre csak nőtt. Játszották kicsik, és nagyok, rengeteg fogyott belőle, és egyre érkeztek a különböző frissítések. Kialakult mögötte egy gigászi rajongótábor, és özönleni kezdett a Youtube-ra a minecraftos kontent.
[h]Pénzen nem vehető boldogság[/h]
2014-ben Notch pedig megcsinálta élete üzletét. A Microsoft már ott legyeskedett körülötte, végül beadta a derekát, és 2,5 milliárd dollárért megvált a Mojangtól. Szinte azonnal vett is Beverly Hillsben egy házat potom 70 millióért. Mármint dollárban. Később viszont rájött, hogy a pénz nem biztos, hogy boldogít, és beindult a mostanában elég természetessé vált közösségimédia-hiszti mind az őt támogató és ellenző oldalról.
A Microsoft azóta pedig köszöni szépen, nagyon jól van. Az aranytojást tojó tyúk, vagyis a Minecraft az egyik húzócímük lett. Az Xbox 360-at váltó, soron következő konzolgenerációban rengeteg hangsúlyt fektettek a Minecraftra. Míg a Playstation 4 saját exkluzív címeivel próbálta magához édesgetni a vásárlókat, a Microsoft pedig Minecraft-mintás Xbox One-okat és különböző bundle-öket adott ki. Mai napig az egyik legjobban fogyó One S-ek azok, amelyekhez Minecraft is jár ajándékba. De mint tudjuk ez sem volt elég, hogy eladásokban maga alá gyűrje a Sony konzolját.
[h]Hódító hadjárat[/h]
Mióta a Microsoft megvásárolta a készítő Mojangot, a Minecraft mögötti marketing-gépezet mondhatni felrobbant és már-már önálló életet él. Így elkerülhetetlen volt, hogy a klasszikus játék után jönni fognak a különböző zsánermixek. Ha sikerült elfelejtenetek a 2015-ös, Telltale-féle Minecraft: Story Mode-ot, most tessék, jól eszetekbe juttattam. Szívesen.
A célközönségnek szánt lurkók valamiért nem úgy gondolták, hogy egy interaktív, beszélgetős játék fogja őket lekötni (komolyan, ki hitte azt, hogy ez bombasztikus kasszasiker lesz?). Nem kapott egyébként rossz értékeléseket, de a publikum nyilván valami mással szeretett volna játszani.
Mindeközben egyre csak érkeztek a mindenféle minecraftos cuccok. Könyvek, képregények, kézikönyvek, plüssök, ruhák, játékok, még Minecraft LEGO szettet is kiadtak. Az őrület mind a mai napig tart, pedig olyanok is játszanak már a ligában, mint a Fortnite. És utóbbi mindent megtesz, hogy maga mellé csábítsa a lehető legtöbb játékost, kifejezetten nagy sikerrel.
A Story Mode fiaskója után még mindig nyilvánvaló volt, hogy a játékvilágon belül is érdemes tovább terjeszkedni. Hiába az alap Minecraft végeláthatatlan lehetőségei, ezernyi custom szerver, és játékmód, a józanész logikája akkor is azt követeli, hogy meg kell próbálkozni más zsánerrel is.
Így jött a képbe a Minecraft Dungeons, az izometrikus nézetű hack’n’slash, vagyis némi túlzással: egy Diablo-klón. Nem vagyok biztos benne, hogy ezt a játékot jól pozicionálták, vagy hogy jókor jelent meg, vagy hogy egyáltalán van-e létjogosultsága ebben a formában továbbvinni a franchise-t. De ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása legyen a következő bejegyzés témája.
[h]Hatása a gaming társadalomra[/h]
Zárszóként pedig érdemes megemlíteni, milyen hozadéka volt az elmúlt évek során a Minecraftnak. Nem túlzás azt állítani, hogy az indie-piac népszerűsége és térnyerése a mainstream közösségekben valamilyen szinten biztosan a MC-nek köszönhető.
Alapvetően nem szeretek általánosságban beszélni, hiszen hosszú folyamatokról van szó, és nem lehet egyértelmű origo-pontot meghatározni. Mégis, a Minecraft hirtelen trenddé válása megbolygatta a gémer társadalmat. Egyre nagyobb bizodalmunk lett az ügyes indie-fejlesztőkben, és a “jútúber” Let’s playesek nagyja egészen biztosan Minecraftozott valamikor karrierjének elején.
Megváltozott tartalomfogyasztási szokásunk is. Milliók kezdték el nézni, ahogy más valaki játszik, és ugyan nem innen robbant be a streamer-láz, mégis sokat hozzátett a gaming világ jelenlegi állásához. Ezt persze a szülők és a sajtó is felkapta, azóta is próbálják megfejteni, hogy miért jó valakinek, ha játék helyett mást néz, ahogyan játszik.
A Minecraft tengernyi klónt inspirált, abszolút megnőtt a kereslet és a kínálat is a túlélő, kraftolós, építgetős játékok felé. Gyakorlatilag a Minecraft térnyerése után szinte minden játék operált valamilyen krafting-rendszerrel, amit nehéz lehetett nem egyértelmű ihletésnek titulálni.
Lehet imádni, vagy éppen gyűlölni, a Minecraft akkor is beírta magát a gaming történelembe. Megváltoztatta hozzáállásunkat az ipar mainstream oldalához, átformálta tartalomfogyasztási szokásainkat, és ilyen-olyan módon, de befolyásolta a videojátékgyártást is.
Nos, nagyjából ennyi lett volna a Minecraft születésének és életének rövid története. Ha tetszett a cikk, akkor tudasd velünk kedvelés, megosztás vagy komment formájában. Ha szeretnétek, hogy más játékok történetével is foglalkozzunk, mindenképpen jelezzétek felénk!
[h]Csatlakozz a Geek Világ közösséghez![/h]
[h]Támogatlak![/h]
