Azok közé a szerencsések közé tartozom, akik premier előtt láthatták a Hunyadi sorozat első két epizódját. Ahogy beharangozták, tényleg egy amerikai produkcióhoz hasonló grandiózus sorozatról van szó. Ezt a kijelentést főleg az operatőri munkára, a monumentális díszletre és a nemzetközi színészgárdára alapozva mondom.
A sorozat látványvilága lenyűgöző: a csatajelenetek dinamikusak és élettel teliek. A kameramozgás lendületes, a beállítások hatásosak, és a grandiózus képi világ nemzetközi színvonalat idéz. A történet feszes tempójú. Szinte végig rohanunk a történeten. Ez abból a szempontból zavaró lehet, hogy nem hagy időt a történelmi események megértésére. Az alkotók azt feltételezik, hogy minden néző számára ismert Hunyadi korának történelme.
Az “Észbontók” országában azonban dőreség azt feltételezni, hogy mindenki számára egyértelmű a filmben nyüzsgő történelmi nevek és karakterek szerepe. Hunyadi János felemelkedését követve betekintést nyerhetünk a hatalmi játszmákba, miközben a sorozat nem csupán a harcokra és a hadvezér tetteire koncentrál, hanem az emberi drámákra, a háttérben zajló politikai és érzelmi konfliktusokra is.
A szereplőgárda meggyőző, a nemzetközi és magyar tehetségek kiemelkedő alakítást nyújtanak. Közülük is kitűnik Rujder Vivien és Törőcsik Franciska, akik sokat adnak a történet érzelmi oldalához. A Hunyadit alakító színész, Kádár L. Gellért zseniális választás volt az alkotók részéről. Nagyon karizmatikus személyisége révén mondhatjuk, hogy erre a szerepre született.
A film költségvetésébe viszont belefért volna, hogy az első részekben valószínűleg még csupán tinédzser Hunyadi szerepére egy hasonló korú szereplőt választanak. Ez Szilágyi Erzsébet karakterére is igaz. Jót tett a filmnek, hogy igyekeztek a legapróbb szerepre is közismert színészeket választani. Remélem, hogy hozzám hasonlóan mások is utánanéznek a kor történelmének, lehetőleg még a sorozat megtekintése előtt.
