Az idei évben igazi sorozatdömping zajlik. Olyan mennyiségű tartalom érkezik a nagyobb streamingplatformokra, hogy a nézők alig győzik kiválogatni, mi érdemes a figyelmükre.
Számomra az idei év egyik legjobban várt sorozata Shinichirō Watanabe új munkája, a Lazarus volt. Watanabe nevét minden anime rajongó ismeri. A Cowboy Bebop hozta meg számára a világhírnevet, amelyhez 2001-ben lezáró mozifilm is készült. Emellett a Samurai Champloo és a Space Dandy is az ő nevéhez fűződik.
Hat év kihagyás után visszatérő rendezőként és íróként újabb nagyszabású alkotással jelentkezett a Lazarus képében, amelynek amerikai forgalmazója az HBO Max lett.
A különc osztag
A történet 2052-ben kezdődik, amikor Dr. Skinner, a világhírű Nobel-díjas neurológus feltalál egy új gyógyszert, a Hapunát. Ez megszabadítja az emberiséget minden betegségtől és fájdalomtól, így a társadalom szinte halhatatlanná válik.
Húsz évvel később, 2072-ben azonban Dr. Skinner sokkoló bejelentést tesz: a Hapuna minden fogyasztónál halálos mellékhatásokat fog okozni. Az emberiség napjai meg vannak számlálva. A kormány erre válaszul egy titkos alakulatot hoz létre Lazarus néven. Feladatuk Dr. Skinner felkutatása és a Hapuna ellenszerének megtalálása.
A csapat tagjai különleges képességekkel rendelkező fiatalok: Alex Gilberto brazil parkour- és közelharci specialista, aki többször megszökött már a börtönből, Doug a nigériai koordinátor, aki a küldetések megszervezéséért felel. Továbbá Christine a titokzatos nő, akinek múltjáról a társai sem tudnak sokat, de a fegyverekkel kiválóan bánik. Rajtuk kívül ott van még Leland, a drónszakértő, és Eleina, a hacker lány. Az emberiség sorsa az ő kezükben van.
A reményvesztett világ
Az epizódok felépítése a korábbi Watanabe alkotásokra emlékeztet. Minden rész egy Lazarus akciót mutat be. Vannak igazán izgalmas epizódok, mint például a Don’t Stop the Dance. Ugyanakkor sok mellékszál üti fel a fejét, amelyek részben viszik csak előre a történetet. Emiatt a Lazarus több alkalommal elveszíti a fókuszt, ami Dr. Skinner megtalálásán lenne eredetileg.
Az viszont tagadhatatlan, hogy remekül ábrázolja a mai világ melankóliáját és kilátástalanságát, társadalmi és egyéni szinten egyaránt. A karakterek múltjára fókuszáló részek vegyesek. Vannak, akik részletes háttértörténetet kapnak, másokról alig tudunk meg valamit – erre jó példa Doug. A csapattagok rideg dinamikája ugyan idővel változik, de hiányoznak azok a párbeszédek és jelenetek, amelyek valódi jellemfejlődést vagy mélyebb kapcsolatokat alakíthattak volna ki köztük.
A megnyerő külcsín
Az animáció látványvilága, viszont kiemelkedőre sikerült. A MAPPA stúdió grafikusai fantasztikus munkát végeztek, a sorozat ezen a téren simán felveszi a versenyt Watanabe előző munkáival. A harci koreográfiát Chad Stahelski jegyzi, aki a John Wick filmek által vált ismertté. Ennek köszönhetően az akciójelenetek lendületesek és hitelesek, Alex Gilberto mozgásában különösen érződik Stahelski keze nyoma.
A történet azonban összességében nem áll össze koherens egésszé. Az epizódok csak lazán kapcsolódnak egymáshoz, kevés bennük a visszautalás. A cselekmény jobban működött volna a Cowboy Bebop-hoz hasonló rendszerben, ahol kisebb, önálló történetek mutatják be a csapat tagjait. Bár Dr. Skinner keresését lezárják és megmagyarázzák, de a mellékszálak gyakran érdekesebbek voltak a fő történetnél, így a sorozat egy idő után veszített a lendületéből.
Pozitívumként mindenképp ki kell emelni a szinkronszínészek játékát és a zenei aláfestést. Kamasi Washington jazz szaxofonos munkája kiválóan illik a sorozat szövetébe, és működik is. A főtéma tökéletesen illik a kilátástalan, elidegenedett disztópikus hangulathoz és a fiatalos csapat energikusságához.
Verdikt
Összességében a Lazarus akár egy nagyszerű sorozat is lehetett volna, de a benne rejlő lehetőségeket csak részben aknázta ki. Hiányzott a mélyebb társadalmi egyenlőtlenségek és világ bemutatása.
Az is érdekes lehetett volna, hogy nagyobb hangsúlyt kap az miért választotta az emberiség a Hapunát. Ehelyett inkább egy feltaláló utáni disztópikus thriller hajszát kaptunk, néhány emlékezetes pillanattal. Watanabe visszatérése sajnos csalódást keltő lett, mert a sorozat nem ér fel korábbi nagy alkotásaihoz. Egyszeri megnézésre azonban teljesen megfelelő, és sokan így is megtalálhatják benne azt, amit keresnek.