A Microsoft és az Xbox brand ma már az egyik megkerülhetetlen szereplője a videójáték-iparnak. Sokáig az operációs rendszereiről és az irodai szoftvereiről ismert redmondi óriás, az Atari után a második amerikai cégként tört be sikeresen, a főként japánok által uralt konzol-piacra. Habár 20 éve mindenki legyintett rá, az Xbox gyorsan vált huszadrangú játékosból, előbb prominens képviselőjévé, majd forradalmi alakítójává a konzoltérképnek. A Microsoft neve mára egybeforrt az FPS műfaj, és ezzel szoros összefüggésben az online multiplayer meghonosításával konzolon. Az Xbox Live képében nekik köszönhetjük az első felhasználóbarát online keretrendszert és közvetetten a digitális játékterjesztés és az indie-piac rohamos térnyerését. Ám mindezek ellenére az eredeti Xbox és a videójáték-piac nem volt természetes lépés a Microsoft számára.
[h]A közvetlen X-doboz[/h]
Ahogy a Bloomberg év eleji cikke interjú és nyilatkozat részleteken keresztül remekül bemutatja, hosszú és rögös volt az út a mára jól ismert X tarkította fekete doboz megszületéséig. A sorok közül kisejlik, hogy egészen addig nem is foglalkoztak a Microsoftnál a témával, amíg képbe nem került a Sony. Az első Playstation sikere után a japánok szerették volna kiszélesíteni a nappali határát és Linux-szal demózták a Playstation 2-t. Ez pedig felkeltette az amerikaiak figyelmét.
Ahogy az is látszik, hogy a Microsoft fejesei eredetileg az Xbox-ot inkább egy játékra készült PC-márkának szánták, amin természetesen Windows futott volna. Az elképzelés nagyjából az volt, amit évekkel később a Valve is megpróbált a Steam Machines képében. A redmondi cég adja a sztenderdet és a szoftvert, amire majd mások a brand zászlaja alatt felhúzzák a hardvert. Persze – ahogy ez a Valve példája is megmutta – ez (főleg akkoriban) nem volt járható út. Ahogy a közismert számítógép gyártó, a Dell Technologies alapítója, Michael Dell is mondta: „Az a probléma a játékkonzol-üzlettel, hogy amikor a Sony bejelenti a Playstation árcsökkentését, akkor a részvényeik szárnyallnak. Ha Én azt mondom, hogy csökkentem a PC-k árát, a részvényeim elmerülnek.”
A Xbox végül maradt a hagyományos receptnél: az egyedi, fix hardverre írt egyedi szoftvernél. Azonban volt még egy bökkenő. Ma már ismert közhely, hogy a vasat a ráírt programok adják el. Mivel a Microsoft új szereplő volt egy eddig tőle függetlenül is pörgő üzletágban, ezért elenyésző, vagy egyáltalán nem is volt kapcsolata a fejlesztőkkel. Épp kapóra jött nekik a Dreamcast-tel az enyészetfelé süllyedő Sega hallódó konzolos üzletága.
[h]„A belüket kiröhögték”[/h]
A Sega hasalása remek lehetőséget biztosított arra, hogy az Xbox-hoz csaljanak fejlesztőket. A Microsoft legfőbb célpontja az Electronic Arts volt, akik épp akkortájt ejtették a Dreamcast támogatását. Hitetlenkedve fogadták a szoftver óriás közeledését. Az EA elnöke, John Riccitiello azt mondta, hogy „…mókás, hogy be akartok lépni a piacra. És nem akarlak eltántorítani benneteket, de nincs elég információtok a számunkra, hogy érdemben reagáljunk [az ajánlatra].”
Féltucatszor találkoztunk az EA-vel. Emlékeztettek bennünket, hogy a Microsoft a múltban többször mártotta már a lábújját a vízbe, és amikor a dolgok nem jöttek össze, elhagyták az adott piacot és úgy tettek mintha ez sosem történt volna meg.
Kevin Bachus, a third-party kapcsolatokért felelős igazgató
És ez az általános szkepticizmus vette körül az Xbox születését. Todd Howard, a Bethesda és a The Elder Scrolls atyaúristene például úgy emlékszik vissza, hogy „Abban a pillanatban nehéz volt megmondani, hogy mennyire gondolták komolyan. Azt mondtuk váruk és meglátjuk.” Persze a Microsoft nem csak a külsős partnerekre akart építeni. Kihasználva a cég pénzügyi forrásait, exklúzív címeket akart a közelgő konzoljához, ezért több céget is felkerestek akvizíciós szándékkal. Az éppen a csőd szélén álló Square, a Final Fantasy kiadója (akik az Enix-szel közösülve ma már Square Enix néven ismeretesek) például lepattintotta az ajánlatot, túl kevésnek találva az összeget. A Mortal Kombat játékokról ismert Midway Games is szóba került, akik örültek volna a felvásárlásnak, végül mégsem tudták összehozni. A fentebb már emlegetett EA pedig egyszerűen annyit mondott: „Nem, kössz!”
Ahogy tette azt a Nintendo is. Ugyanis Steve Ballmer, a Microsoft elnöke annak reményében hozott össze egy találkozót a japán konzolóriás embereivel, hogy hátha fontolóra veszik az ajánlatukat. De Bachus állítása szerint „A belüket kiröhögték. Képzeld el ahogy valaki egy órán át csak nevet rajtad. Ez a találkozás valahogy így zajlott.” A Nintendo akkortájt indult hardver lemaradására apellálva 2000 januárjában prezentálták is az Xbox specifikációit.
Az ötlet a következő volt: „Nézzétek, sokkal jobban értetek a dolog játék részéhez Marioval és minden mással. Miért nem bízzátok ránk a hardvert?” De nem jött össze.
Bob McBreen, üzletfejlesztési vezető
Persze ma már tudjuk, hogy ebből nem lett semmi. Ahogy azt is, hogy végül mindkét cég jól jött ki belőle. A Nintendo ma is pénzt nyomtat – persze legálisan és a nyomda neve Switch. A Microsoftnak pedig új partnerek után kellett néznie, így megtalálva azt a páncélos hőst, aki máig meghatározza az Xbox brandet.
[h]Minden jó, HA a vége LO[/h]
Amikor 1997-ben a Bungie-nál, a Myth II fejlesztésével párhuzamosan egy 3 fős csapat nekiállt egy sci-fi RTS összeheggesztésének, akkor feltehetőleg egyikük sem gondolta, hogy egy platform és generáció meghatározó sorozatot indítanak útjára. Az 1999-es Macworld Conference-en Halo címmel bemutatkozott program megjelenését hatalmas várakozás előzte meg. Ami persze abban a formájában sosem látott napvilágot, hisz a Bungie ekkor már financiális krízisbe került. Amiből végül a Microsoft mentette ki a csapatot és 2000-ben magukévá is tették a stúdiót. A játékot nagyjából egy év alatt átalakították azzá a címmé, amit mind ismerhetünk, a többi pedig már történelem.
Persze önmagában ez nem lett volna elég. A Microsoft adott otthont a Dreamcast bukása után egy halom Sega címnek. Így talált új otthonra a Shenmue, a Panzer Dragoon, a Jet set Radio vagy a Crazy Taxy. Emellé zsákolták be a Nintendo kegyeiből kiesett Rare-t, akik mellett olyan stúdiókkal dolgoztak szorosan együtt, mint a Bizzare Creations, a Capcom, a Team Ninja, a Bethesda, a Lucas Arts és még sokan mások. Ezzel megalapozva egy olyan állócsillagnak, ami ugyan mostanra vesztett a fényéből, de becsülettel tartja a nyugati játékfejlesztés fáklyáját.