expedíció - annihilation

Olvasónapló: Expedíció 1.rész

Pár héttel ezelőtt jelentkezett Mecger kolléga az Annihilation (Expedíció) című film kritikájával. Többé-kevésbé egyet tudtam érteni a véleményével, azonban közben elolvastam az alapul szolgáló rövid regényt is. Igazából ezért jött létre ez az írás is, hogy kicsit átfedésbe hozhassam egymással a filmet és a könyvet.


Kiegészítésként néhány szót én is írnék magáról a filmről. Az Expedíció egyáltalán nem rossz, de kétféle játékot játszik, amivel két szék közé a földre esett. A sci-fi rész nagyon érdekes, azonban nem tudunk meg róla túl sokat, így a közérthetőbb részek minimálisra csökkennek. Az elvontabb témákkal foglalkozó momentumok pedig annyira művészire vették a figurát, hogy ember legyen a talpán, aki elsőre megért minden motívumot. Ahogy Mecger is kiemelte, több megnézés után biztosan kiderülnének az apróbb részletek jelentései is. Viszont annyira már nem jó ez a film, hogy többször újranézzük. Mindent összevetve a téma roppant szórakoztató is lehetett volna, de a túlzásba vitt, gyakran érthetetlen szimbólumok mindig elvettek egy keveset az élményből.

 

    Ehhez képest milyen az Expedíció könyvváltozata?

 

A Déli végek-trilógia Jeff VanderMeer író nevéhez köthető és magyarul az Agave kiadó adta ki. Bíztam benne, hogy néhány dologról majd mindenképpen többet tudok meg az első kötet során, de a kérdések és homályos részek csak mélyebbek lettek. Az első rész nagyjából 170 oldal, de szinte mindenben teljesen más, mint amit filmre vittek. Adaptációt tekintve máris elhasalt a Netflixes alkotás, de ennek nem kéne elvennie az értékéből.

Nos, ezen a 170 oldalon nem történik más, csak tömény szimbolikahalmozások végeláthatatlan folyama hömpölyög keresztül a lapokon. Csak néhány az általam megfejtett képekből: nemiség szerepe a társadalomban, gyász, mentális betegségek kezelése, a halál tényének és mindennaposságának elfogadása, szexualitás, nő és férfi szerepe egy párkapcsolatban, befolyásolhatóság és veszteségek feldolgozása.

Kimondhatom, hogy a fő téma talán az elmúlás és a halál különböző metaforái, de valahogy mindig ott motoszkált az élet, és a káosz-rend univerzális ellentét is. Ennél többet azonban első olvasásra nem sikerült kihámoznom az Expedícióból. Aki nem értette a filmet, és a könyvtől vár megváltást, sajnos el kell, hogy szomorítsam. A regény nem hogy megválaszolna bármit, csak még több kérdést vet fel az egész művel kapcsolatban. Szeretem a rejtélyeket, a misztikumot és a szimbolikát, de ez még nekem is sok volt kicsit. Ha ezt lehámozzuk és megmarad a sci-fi réteg, akkor a könyvből nem marad nagyjából semmi, mert az égadta világon semmit nem tudunk meg a történetről.

Összességében nem tudnám nyugodt szívvel ajánlani a könyv elolvasását, csak akkor, ha magával a filmmel meg voltatok elégedve. Akkor hozzáadhat olyan pluszt, amivel kiegészülve talán egy fokkal jobban érthető az egész X térségben történt események láncolata. Erősen gondolkodom azon, hogy beszerzem a trilógia másik két kötetét is, amik valamelyest már hosszabbak az első résznél. Azonban ahogy utánanéztem, jó hírrel ezúttal sem szolgált senki. A Déli végek könyvek, ahogy haladunk előre, csak egyre zagyvábbak lesznek, és a homály egyre terjedni fog a fejekben.

Ha láttátok a filmet, és esetleg olvastátok a könyvet is mellé, kíváncsiak lennénk, Ti hogyan vélekedtek az Expedícióról.

Ha tetszett a cikk, és szeretnél még többet olvasni tőlünk, akkor kedveld Facebook és Instagram oldalunkat, vagy kövess minket Twitteren, hogy ne maradj le a legfrissebb írásainkról!

 

Lelkes geek, blogger és megrögzött 80-as évek függő vagyok. Legtöbbször két lábon járó pop-kulturális utalás vagyok.

Ha tetszik a munkánk és úgy érzed szívesen támogatnál:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..