Vannak bizonyos alapvetések a videojátékos közegben, amik hosszú évek óta betonbiztosnak bizonyultak. Az egyik ilyen, hogy a Grand Theft Auto VI számára kell majd egy külön szerverpark, akkora helyet foglal majd el a gépen. Vagy hogy a Nintendo Switch 2 már sosem jelenik meg. Vagy ha mégis, olyan hardver lesz alatta, hogy a PlayStation 5 sírva kullog majd haza. A másik ilyen, hogy Peach hercegnőt állandóan meg kell mentenünk valamelyik Super Mario játékban. Szerencsére azért akad kivétel, a 2005-ös Super Princess Peach játékban már a hercegnő kapta a főszerepet.
Pont emiatt is vártuk a Princess Peach: Showtime! megjelenését, amit még a tavaly őszi Nintendo Direct eseményen jelentettek be. A kaland végülis azt nyújtotta, amit előzetesen vártunk tőle. Egy szerethető, bájos előadás, amit elsősorban a fiatalabb korosztály fog élvezni. Pár apróság sajnos belerondított az összképbe, de erről majd később.
A show-nak folytatódnia kell!
A sztori teljes mértékben egy színdarab érzetét kelti. Egy napon a hűséges Toad megajándékozta Peach hercegnőt egy szórólappal, amely meginvitálta őt a Sparkle Theatre előadásra. Peach és hű szolgái elindultak, hogy megtekintsék a produkciót, ami sajnos nem várt fordulatot vett. Hirtelen feltűnt a gonosz állarcos fantom, Madame Grape és a Sour Bunch banda a színen, és egyszerűen ellopták az előadást. A Queen óta tudjuk, hogy a buli nem állhat meg, szóval a hercegnő kénytelen beugrani egykis vendégszerepre.
Természetesen nem leszünk egyedül a kaland során, segítségünkre lesz a Sparkle Theater csillogó őrzője, Stella. Az aranyos csillag szalagjának az erejével Peach képes interakcióba lépni a színpaddal, valamint különféle szerepeket felvenni. Nincsen más dolgunk tehát, mint végigrohanni a színház különféle szintjein, miközben vár ránk a rivaldafény. Persze közben megküzdünk pár rosszarcúval, meg pár boss-al. A történettől ne várjunk nagy megfejtéseket, igazából olyan, mintha William Shakespeare műveit gyúrták volna egybe. Lesz itt tragédia és vígjáték egyaránt. Mondjuk a királydráma pont kimaradt, de sebaj, majd legközelebb.
Színház az egész világ
A Sparkle Theater különböző szintekből épül fel, minden szinten különféle fellépéseken vehetünk részt. A Princess Peach: Showtime! igazi aduásza a felvehető kosztümök, mivel minden jelmez más és más képességgel ruházza fel a hősnőnket. Kardforgató Peach vívóként elegáns csapásokkal és kitérésekkel operál. Kung Fu Peach egy igazi távol-keleti harcművész, Bruce Lee-t megszégyenítő rúgásokkal és ütésekkel mossa fel a padlót az ellenfelekkel. Ninja Peach az árnyékokból csap le a kunai segítségével, Mestertolvaj Peach pedig a hackerkedésben és a sunnyogásban jeleskedik.
Cowgirl Peach-ként a lasszó és a paripánk lesz a két legjobb barátunk, Hatalmas Peach alakban pedig szuperhősként randalírozhatunk a pályán. Természetesen kevésbé erőszakos formát is ölthetünk. Detektív Peach-ként nyomozó minijátékok várnak ránk, Cukrász Peach-ként süteményeket süthetünk és dekorálhatunk. Itt el akartam sütni egy szexista poént, csak nem mertem. A Műkorcsolyázó Peach a jég hátán is megél, kecses pörgésekkel és ugrásokkal operál. A személyes kedvencem a Hableány Peach volt, aki a tenger élőlényeit tudja terelgetni a bájos énekével.
A különféle kosztümök mellé pedig tematikus díszletek is társulnak. Lesz itt középkori vár, japán pagoda, távol-keleti szentély, éjszakai város, sci-fi környezet, sőt, még egy csipetnyi vadnyugat is a repertoár része. A pályákon érdemes nyitott szemmel járni, mivel számtalan csillagot és érmét gyűjthetünk össze. Az érméket aztán a helyi kellékesnél válthatjuk be különféle kinézetekre. Peach és Stella is kapott egy rakat skin-t, amit vagy kioldhatunk érmékből vagy megtalálhatunk a pályákon. Továbbá átvezetőket, zenéket is feloldhatunk idővel, szóval a kórós gyűjtögetők ismét jól jártak.
Extra szintek is várnak ránk, kísértetkastély, vadnyugati vonat üldözés, ninja erőd is a program része. Az egyik kedvencem a halloween süti party volt, amikor is úgy gyógyítottuk meg a zombivá változott szereplőket, hogy sütiket sütöttünk nekik. Az alagsorban pedig várnak ránk a Sparkle missziók, amik egy-egy szerep mesteri prezentálását várják el tőlünk. Jutalmunk pedig a rivaldafény, a hírnév és egy zsák érme, valamint némi csillag. Az alagsori szintek egy kissé nehezebbek, mint az átlag, viszont ezek sem fognak minket lehetetlennek tűnő kihívások elé állítani.
Ezt egy életen át kell játszani
A minijátékok kifejezetten szórakoztatóak lettek, mindig tudtak rajta annyit csavarni a fejlesztők, hogy ne érezzük önismétlőnek őket. Igazából az ugrást és az akciógombot fogjuk nyomni, mint az állat. Egyedül talán a nyomozós részek lógtak ki a sorból, itt nem mindig volt számomra egyértelmű, hogy mit is akar tőlem a játék. A szintek végén Madame Grape állatkái és segítői várnak ránk. A boss-harcok nem túl izzasztóak, de legalább hangulatosra és egyedire sikerült minden egyes ellenfél.
A színdarabnak megfelelően minden egyes boss saját díszletet és témát kapott. Az ellenfelek között akadt könnyebb és kicsit szivatósabb is, a gonosz macska volt az abszolút favorit, aki úgy játszik velünk, mint egy egérrel. Mondjuk a pályát beterítő lézerrel felszerelt tigrisnél kicsit felvontam a szemöldököm. Őt már egy ponton túl egy kicsit indokolatlanul erősnek éreztem.
Természetesen a játék legvégén vár ránk a végső leszámolás, egy többfelvonásos drámát kapunk a végére. Az operaház fantomja nem adja könnyen a bőrét, a végjáték viszont kellően látványosra és emlékezetesre sikeredett. Vastaps azért még nem jár ezért a performanszért. De értékelem a Nintendo próbálkozását. Azt meg pláne, hogy a bossok később még visszatérnek a darab végén, a függöny leeresztése után. Jól láthatóan megdolgoznak a pénzükért.
Ahogy tetszik
Látvány szempontjából sem kell szégyenkeznie a Princess Peach: Showtime!-nak. A díszletek gyönyörűek, látszik rajtuk az aprólékos munka. A színdarab jelleg mindenhol tetten érhető, végig olyan érzése van az embernek, mintha ő lenne a darab főhőse. Az animációk is rendkívül aprólékosak, kezdve azzal hogy Peach futás közben megfogja a szoknyája szélét, vagy amikor kung-fu mesterként harci állásba helyezkedik. Külön kiemelném az ellenfelek dizánját, a bossok remekül festenek a képernyőn.
A zenei felhozatal is kiemelkedő, a dzsessz dallamok remekül passzolnak az adott felvonáshoz. Technikai fronton azért akadnak problémák. Egyrészt a játék hajlamos a töltés közben átmenni diavetítésbe, plusz a harcok közben is gyakran beesik az FPS. Ez főleg akkor tud bosszantó lenni, amikor ezen múlik egy-egy kitérés sikere. Úgy tűnik, hogy ideje lenne új kellékek és hardver után nézniük a készítőknek. De legalább bugokkal nem találkozik közben az ember. Manapság már ez is nagy szó.
A technikai gondok mellett a játék hosszába is bele lehetne kötni. A Princess Peach: Showtime! ugyanis nem egy hosszú játék. Nagyjából 8-10 óra alatt ki lehet tolni. Már a Mario vs. Donkey Kong kapcsán is kitértem erre, viszont itt még inkább szembetűnő a gond. Peach legújabb kalandja ugyanis teljes árú, 60 eurós játék. Ezek után mindenki döntse el maga, hogy megér-e neki ennyit. Természetesen a sztori befejezése után kitolható még a játékidő, de akkor is keserű szájízzel áll fel a néző a virtuális előadást követően. Viszont érdemes visszatapsolni a színészeket, mivel tartogat még meglepetéseket a számunkra a játék.
Az előadás után maradjanak a helyükön!
Szerencsére Madame Grape leverése után is akad bőven tennivaló. Egyrészt újból nekiállhatunk leverni a bossokat. Annyi nehezítést kapunk, hogy különféle feltételeket kell teljesíteni, nem sérülhetünk meg közben, vagy valamilyen trükkösebb módon kell őket kiiktatnunk. Cserébe a virtuális fotóalbumunkba kapunk képeket. A korábbi színpadokra is visszatérhetünk, bujkáló nindzsákat kereshetünk a pályákon, vagy éppen érméket és csillagokat farmolhatunk. Emellett öt új minijátékot is kapunk a végjátékot követően. Ezúttal időre kell az ellenfeleket kiiktatnunk. A kardozás mellett lasszós játékban, kung-fu filmeket megidéző bunyózásban, űrlényekkel való harcban és siklórepülésben is próbára tehetjük magunkat.
A kihívások teljesítéséért cserébe pedig tematikus kinézeteket, érméket és csillagokat zsákolhatunk be. A színházat is kidekorálhatjuk, szobrok, lufik, díszes oszlopok, bútorok és egyéb dekorációk is kioldhatóak. Csak legyen rá elég érménk. Jópofák ezek a tennivalók és legalább még pár órával kitolják az alap játékidőt. Az igazán elhivatott játékosok pedig visszamehetnek a korábbi pályákra összeszedni minden elszórt csillagot, skin-t és érmét.
Verdikt
A Princess Peach: Showtime! jól láthatóan a fiatalabb generációt próbálja megszólítani. Nehéznek nem mondanám, talán pár boss tudja megszivatni az embert. A játék rövidsége minden bizonnyal sokakat eltántoríthat a megvételtől, viszont azt kell hogy mondjam, ez a 10 óra pillanatok alatt elröpült. A képességek és a színpadok jópofák, a hangulata az egésznek teljesen magával ragadja az embert. A technikai problémákat leszámítva ez egy korrekt játék lett. A rövidsége ellenére került bele tartalom dögivel. A végjáték után is tartogat meglepetéseket, a különféle kihívások és minijátékok jócskán ki tudják tolni a játékidőt.
Az árazással kapcsolatban azért vannak problémáim, mondjuk ez legyen az én bajom. Személy szerint én továbbra is indokolatlannak tartom a AAA-s árcédulát. Mindenesetre kicsiknek és nagyoknak egyaránt tudom ajánlani ezt a kalandot. Mondjuk érdemes megvárni egy leárazást. Nem ez a játék fogja újradefiniálni a műfajt, viszont annyira bájos és magával ragadó, hogy nem lehet rá haragudni. Talán egy folytatás kiküszöböli majd a fenti hibákat, bízom benne, hogy Peach hercegnő a jövőben is kap majd főszerepet. Jól láthatóan remekül áll neki.