Minden vágyam volt, hogy írjak egy kritikát a The Day Before-ról. Viszonylag keveset hallottam róla egészen a megjelenésig, ráadásul legalább egy évben én tesztelhettem volna az év legrosszabb játékát. Becsületesen meg is vettem, kínkeservesen bele is raktam pár órát. Sajnos azonban mire felocsúdtam a megjelenés sokkjából, a játék eltűnt a Steamről, a fejlesztőstúdió bezárt, a kiadó pedig pénzvisszatérítést ajánlott. Így aztán egy konkrét kritikának nem sok értelmét látom. A játék már nem kapható, ráadásul mindenki, aki él és mozog a gémerközösségben, pontosan tudja: ez a játék katasztrofális.
Akkor minek ez a cikk? Nos, egyrészt azért, mert imádom feljegyezni a játékipar történelmi jelentőségű eseményeit. A The Day Before marketingje, drámája, és végső bukása pedig olyan esemény, amire több okból is érdemes emlékezni. Másrészt azért, mert a pedagógus és az újságíró után a harmadik, de még mindig dobogós gyermekkorból hozott álomszakmám a nyomozó. Ebben a sztoriban pedig van mit nyomozni. Gyanús promóciók, üzleti megállapodások és személyes kapcsolatok vannak a háttérben, és ennek a hálónak mai napig nem sikerült felderíteni minden szegletét. Harmadrészt pedig azért, mert végtelen naivitásomban azt gondolom, hogyha elég ilyen sztori kerül fel a netre, akkor előbb-utóbb társadalmi szinten megtanuljuk észrevenni azokat az intő jeleket, amikkel elkerülhetőek lehetnek ezek a helyzetek. Szóval tartsatok velem, ahogy rekonstruálom a tragédiához vezető utat.
Megtapadás – 2021. január 29.
Az IGN, a világ egyik legolvasottabb gémermagazinja közzéteszi a The Day Before első trailerét. A közel öt perces bemutató scriptelt gameplayt tartalmazott, ami egyébként nem feltétlenül egy ördögtől való dolog, ha a játék potenciálját akarják bemutatni. Nem fogok hazudni, gyönyörűen és izgalmasan nézett ki. Mondjuk pont nem nekem. A multiplayer zombie survival az olyan műfajok közé tartozik, amik csaknem teljesen hidegen hagynak. De ha pusztán szakmai szempontok alapján vizsgálom az itt bemutatott terméket, akkor elképesztő dolgokat ígért. Izgalmas PvP, lenyűgöző grafika, zombihordák, bejárható épületek.
Ezt gondolhatta egy rakás laikus is, akik kizárólag ezt a trailert látták, és nem ismerték a hozzá kapcsolódó kontextust. Talán először a The Division volt és jelenlegi fejlesztői kongatták meg a vészharangot. Aki nem ismerné: a The Division első része egy hátsónézetes, taktikai lövöldözős-gyűjtögetős játék, ahol erőforrások és fegyverek után kell kutatnunk egy világjárvány után kietlenné vált New Yorkban a félresikerült karácsonyi időszak közepén. Ismerős? De a The Day Before nemcsak az alapkoncepciót kölcsönözte. A promóciós anyagok egy része, a játék leírásának főbb pontjai is túlságosan hajaztak a Ubisoft játékára ahhoz, hogy puszta véletlenek legyenek.
Természetesen a célközönség nagy részéről úgy pattantak le ezek az észrevételek, mint taktikai sügér a tigris tankról. A játék rekordidő alatt lett a Steam legtöbbet wishlistelt játéka, a hypevonat pedig hatalmas gázfröccsel elkapart az állomásról egyenesen “Bukta alsó” célállomás felé. És tudjátok mit? Bár a kontrollálatlan hype-pal eddig és ezután sem fogok egyet érteni, itt még láttam a logikát a bizalom mögött. Igen, voltak gyanús elemek, valóban nem valódi játékmenetet mutattak, valóban sok mindent kölcsönöztek a The Divisionből. De ha valaki nem nézett jobban utána a stúdiónak, teljes joggal hihette, hogy ez a játék valódi és fejlesztés alatt áll.
Injektálás – 2021. február 27.
De mit tudunk a Fntasticról? Mi lapul az imádnivaló kutyus és a mosolygó szibériai testvérpár mögött? Ennek megválaszolásához egészen 2016-ig kell visszamennünk a lelkes és felelőtlen gémerek pénztemetőjébe: a Kickstarterre. Ekkoriban egy ismeretlen, 8Points nevű fejlesztőgárda turnézott a platformon, hogy összeszedje a büdzsét a legújabb játékukhoz: a The Wild Eighthez. A projekthez szükséges ötvenezer dollárt áprilisban egy hajszál híján sikerült összekalapozni, és a fejlesztést – elmondásuk szerint – el is kezdték. Nem egészen egy év múlva azonban belviszályokra hivatkozva kivált pár ember, akik új név alatt folytatták. Ez a név pedig nem volt más, mint Fntastic. Elkötelezettségből azonban továbbra is együtt dolgozott a projekten, mígnem 2018 elején a Fntastic bejelentette, hogy nem hajlandóak tovább folytatni a fejlesztést, a játék jogai pedig a kiadóra szállnak. A The Wild Eight végül egyébként megjelent 2019 októberében langymeleg fogadtatás mellett.
De nem ez volt az első, és nem is az utolsó projekt, ami nem, vagy hibásan hagyta el a Fntastic szerelőműhelyét. A Dead Dozennek ma már hírét-hamvát sem lehet látni egyetlen online boltban sem. A játék fejlesztését a sovány eladásokra hivatkozva állították le. Sosem került ki Early Accessből. A Radiant One egy nagyon apró, de legalább elkészült minijáték, amit egyetlen euróért tudnak felcsípni a kalandosabb olvasók Steamen. Az utolsó, még – elméletileg – futó projektjük pedig a Propnight. Nem jó, de legalább kész van.
Transzkripció – 2021. április 9.
És úgy érzem, hogy a Propnight kábé az a játék, ami a Fntastic súlycsoportjában van. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy csaknem egy évvel azután jelent meg, hogy a The Day Before-t bejelentették. Szóval azt akarjátok nekem bemesélni, hogy ez az apró fejlesztőcsapat, akik életük eddigi legambiciózusabb projektjén dolgoznak, találtak időt a sűrű napjaikban, hogy lefejlesszenek egy kisebb játékot? Az ilyen és ehhez hasonló intelmek azonban még ekkor is süket fülekre találtak.
A hypevonaton ugyanis nincs fék. Csaknem másfél hónappal az előző után az IGN ismét jelentkezett egy úgynevezett gameplay trailerrel. Ez már jóval hosszabb volt és a város külterületeire kalauzolt el minket. És talán ezen a ponton fogott el többeket egy kényelmetlen érzés. Ez a hosszadalmas bemutató kimondottan unalmas volt. Nem sok minden történt benne azon kívül, hogy mutogatták a továbbra is szép, de most már észlelhetően visszafogottabb grafikát és lelőttek pár flangáló zombit.
Az érdeklődésen azonban ez sem ejtett komolyabb csorbát. A The Day Before továbbra is ott trónolt a Steam kívánságlisták tetején, az új trailereket zabálták az emberek, és a fejlesztők discord csatornája is kritikus tömeget vonzott be. Hiába a józanság újra és újra elhangzó szólamai, a célközönség túlnyomó része továbbra is befogta a fülét.
Transzláció – 2021. október 15.
Ezek azonban csak ajándékcukorkák voltak a hatalmas, többemeletes torta mellett, ami a megjelenési dátum volt: 2022. június 21. “Látjátok? Tényleg létezik! Van megjelenési dátum meg minden!” Harsogták a hívők. Ez elég is volt ahhoz, hogy akit teljesen elvarázsolt a Fntastic az impresszív trailereikkel, azok nyugodtan hajtsák álomra a fejüket. Akit pedig nem, azok ideiglenesen kivonták magukat a diskurzusból. De ahogy teltek a hónapok, és a játékról alig jött valamilyen új információ, mindkét tábor egyre nyugtalanabb lett. Ami azonban ezután jött, arra senki sem számított.
Replikáció – 2022. május 5.
Elnézést, freudi elírás. Valójában mindenki látta jönni, aki a felszínnél mélyebbre nézett a játékkal kapcsolatban. Másfél hónappal a beharangozott megjelenés előtt – nem meglepő módon – ismét az IGN készített interjút a fejlesztőkkel. Itt sok más sallang mellett bejelentették, hogy a játék fejlesztése Unreal Engine 5-ben folytatódik tovább. Ezzel együtt azonban a megjelenés is csúszik. Az egészben a meglepő talán csak a csúszás mértéke volt. A The Day Before megjelenését majdnem egy egész évvel – 2023. március elsejére tolták.
Mennyire realisztikus, hogy UE4-ről UE5-re portolni egy játékot tíz hónapba telik? Még tapasztalt játékfejlesztők is megosztottak voltak a kérdésben. De nem is ez volt a legfurább fejlemény ebben az időszakban. A WellPlayed újságírója, Zach Jackson június 27-én a twitteren jelentette, hogy a Fntastic “önkénteseket” keres a játék fejlesztéséhez. De a csapat honlapján lévő felhívás az önkéntességnek egy kicsit furcsa értelmezéséről árulkodott. Elmondásuk szerint “teljesállású” önkénteseket is keresnek, akik fizetést kapnak, illetve “félállású” jelentkezőket, akiknek a fizetsége az élmény, pár oklevél, és ingyenes kódok lesznek.
Hogy valóban ennyire furcsa-e a fejlesztők elképzelése az önkéntességről, vagy a nyelvi gátak rondítottak bele a kommunikációba? Talán soha nem tudjuk meg. Információim szerint egy újságírónak sem sikerült kapcsolatba lépnie ezekkel az “önkéntesekkel”. Mindenesetre az eredeti poszt rég felszívódott a Fntastic honlapjáról – minden mással együtt. De a róla írt cikkek megmaradtak, illetve a Wayback Machine is megőrizte ezt a játéktörténelmi pillanatot.
Csomagolódás – 2023. január 24.
Alighogy kijózanodtunk a szilveszteri dajdajozásból, az Nvidia csatornájára felkerült egy új trailer. Ez egyben azt is megerősítette, hogy az egyik legnagyobb hardvergyártó bizalmat szavazott a The Day Before-nak. Ezzel együtt pedig látszólagos hitelességet adott a fejlesztőknek. Nem is kellett több hozzá, hogy a játék rajongói ismét nyugodtan dőljenek hátra és várják a kétségkívül hamarosan megjelenő szuperjátékot.
Ebből a kéjes álomból azonban hirtelen és erőszakosan rázták fel őket. Január 24-én maga a fejlesztő jelentette be, hogy a játékot ismét eltolják – ezúttal nyolc hónappal, november tizedikére. Ami ennél meghökkentőbb volt, az az indoklás. A Fntastic elmondása szerint ugyanis a csúszás oka pusztán nevezéktani volt. Azaz hogy problémákba ütköztek, miközben megpróbálták levédetni a “The Day Before” nevet. Valóban létezett ugyanezzel a névvel egy naptár-app, ennyi igazságtartalma volt a posztnak. De a jóhiszeműség-kalapom legmélyére nyúlva sem tudom máshogyan értelmezni ezt az esetet, mint inkompetenciát a fejlesztők és/vagy a kiadó részéről.
Mert azt, hogy egy játék Unreal Engine 5-re történő portolása tíz hónapot vesz igénybe, még el lehet hitetni a szemfülesebb gémerrel is. Hogy egy márkanév miatt indított per nyolc hónapig húzódjon? Ezt már nehezebben. Ezen a ponton már majdnem mindenkinek nyilvánvaló volt, hogy a játék nincs kész, és a Fntastic az időt húzza. Majdnem mindenkinek, kivéve azoknak, akik az eladások szempontjából számítanak.
Inkubáció – 2023. február – november
Alig egy héttel a bejelentés után az IGN csatornáján új trailer jelent meg. Egy viszonylag hosszú, tíz perces játékmenet videó. Soha nem nézett még ki ennyire rosszul a játék a bejelentéshez képest. Soha nem látszott még ennyire eseménytelennek és unalmasnak. Ez volt az első olyan videó is, ahol teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a játék látványvilágát gyakorlatilag teljesen lecserélték. Kevésbé részletgazdag, enyhén stilizált karakterek. Kevesebb tereptárgy és épület. Ezt már nem lehetett túl sok mindennel magyarázni.
Talán az egyetlen erénye ennek a trailernek, hogy itt éreztem először azt, hogy valami duruzsol a motorháztető alatt. Ha ez lett volna az első előzetese a játéknak, azt mondtam volna: “igen, ezt realisztikus lehet lefejleszteni pár év alatt egy zöldfülű fejlesztőnek.” De ha ez lett volna az első trailer, az nem visszhangzott volna az egész gémerközösségben. Nem wishlistelték volna ennyien a játékot, és talán kevesebb érdeklődést is vonzottak volna a további trailerek.
De itt ütötte fel újra a fejét a plágium vádja is. A trailer első pár képkockája olyannyira hajaz más, sikeresebb játékok bemutatóvideóira, amit nehéz lenne inspirációnak nevezni. Az év további része azonban viszonylagos nyugalomban telt. Volt pár trailer elvétve – ugyancsak az IGN és az Nvidia nevével fémjelezve. De lényegi fejlemény csak november elsején történt, amikor az IGN a Fntastic-kal karöltve feltöltött egy új trailert. Ezzel együtt pedig bejelentették, hogy a játék csak december 7-én jelenik meg early accessben. Ugyan, mit nekünk még négy hét?
Lízis – 2023. december 7.
Semmit sem lehet azonban örökké húzni. Hogy miért dobták végül piacra a fejlesztők a The Day Before-t decemberben? Elfogytak a kifogások? Úgy érezték, hogy elég jó a publikumnak? Talán a befektetőik is kezdtek kevésbé jófejek lenni a színfalak mögött? Talán soha nem tudjuk meg. Egy valami azonban biztos: december hetedikén, a The Game Awards előtt egyetlen nappal a játék elérhetővé vált Steamen, és játékosok tízezrei, valamint streamerek százai vetették rá magukat.
A sztorit innentől a legtöbben – gyanítom – ismerik. Ez volt december egyik legtöbbet tárgyalt játéka. Az első két napban tele voltak a szerverek katasztrófaturistákkal, stremerek és youtuberek farmolták az engagementet, és ezernyi twitter thread, facebook poszt és discord beszélgetés szólt arról, hogy mennyire rossz, és hogy mennyire meg lettünk vezetve. Mémek, harag, közröhej: ez lett a The Day Before öröksége.
És ezzel látszólag nagyon sokan meg is elégedtek. Egy újabb rossz játék, ami megy a történelem pöcegödrébe, hogy soha ne is beszéljünk róla. Engem azonban minden ilyen esetnél piszkál egy furcsa gondolat. Lehet, hogy az ilyen esetek elkerülhetőek lennének? Mi van a vásárlói tudatossággal? Mi a helyzet a trailerekkel, amikkel kitapétázzák a nagy gémermagazinok YouTube csatornáját? Miért lehet marketingelni valamit, ami nem létezik?
Vakcináció
Sokat lehetne vitatkozni arról, hogy ki felelős ebben a történetben. Számonkérhető-e az átlagos videojáték-fogyasztótól, hogy szkepticizmussal kezelje az elé rakott információt? Elvégre a legtöbb embernek ez csak könnyed hétvégi kikapcsolódás. Nem autót vesz többmillióért, amitől elvárja, hogy megbízható és biztonságos legyen. Egy játék nem élelmiszer vagy építőanyag. Ugyan mit számít, ha pár tízezer ember kidobott az ablakon negyven eurót? Véleményem szerint a játékiparnak számít. Illetve a játékosoknak számít. Igaz, hogy a The Day Before egy csepp a mi imádott kóklergazdaságunk tengerében, és azt sem lehet mondani, hogy precedenst teremt.
A precedenst már megteremtették. Volt nekünk egy No Man’s Sky-unk, egy Cybperpunk 2077-ünk. Egyik sem teljesítette a marketingkampányuk során tett ígéreteket. És bár lehet azzal érvelni, hogy azóta, hosszú évek alatt sikerült ezeket kikalapálni, de az alapfelvetés továbbra is áll: hazugságokkal adták el őket. És ezek csak a legismertebb, legnyilvánvalóbb példák. Mi van az Anthemmel? Mi van a Watch Dogs-zal, amiket teljesen fiktív trailerekkel népszerűsítettek, és ma már tudjuk, hogy legalább az egyikük a bejelentéskor praktikusan nem is létezett? “Miért teszik ezt velünk?” Általában ez a kézenfekvő kérdés gémerek felől. Én azonban azt kérdezném “miért engedjük, hogy ezt tegyék velünk?”
Mert a The Day Before kamumarketingje nem egy vákuumban történt. A Fntastic fejlesztői, ha nem is értenek túl jól a játékfejlesztéshez, egy valamit fixen tudnak a játékiparról. Ez pedig az, hogy a fabrikált trailerek működnek. Hype-ot, előrendeléseket, wishlisteléseket generálnak. Ez aztán még nagyobb hírveréshez és még több várakozáshoz vezet. A rendszer működik. Csak nem úgy működik, ahogy az a játékosoknak előnyös lenne. De nem akarom az összes felelősséget magunkra hárítani. Visszakanyarodnék a korábbi kérdésemhez: a mi dolgunk ez?
Diagnózis
Mert azért azt se felejtsük ki a történetből, hogy közel három éven keresztül az IGN önként és dalolva promózta a játékot. Hogy mennyi pénzért, vagy milyen más okból, azt nem tudjuk. Teljesen megértem azokat is, akik alufóliasisakot ragadnak, és azt mondják, hogy az IGN-nek valami háttérbeli kötődése volt a játékhoz. Nem teljesen kizárt. Ugyanakkor szeretném egy kevésbé konteós, véleményem szerint realisztikusabb szögből megközelíteni a kérdést.
Az IGN egy hírmagazin. Sokféleképpen lehet definiálni a sajtóorgánumot, de legyünk őszinték: a forgalmuk túlnyomó részét hírezéssel bonyolítják. Talán az első bejelentőtrailer puszta véletlen volt. Azonban amint az ügyeletes szerkesztők látták, mekkora forgalmat bonyolít a trailer a csatornájukon, nem volt visszaút. Kénytelenek voltak minden további trailert is publikálni. Hogy elbírt volna-e a hírszerkesztés egy kicsit több minőségellenőrzést? Abszolút. De még ha ez meg is történt volna, jó eséllyel akkor is az a – pusztán üzleti – döntés születik, hogy a potenciális rizikó eltörpül a pénzügyi előnyök mellett. Tetszik, vagy sem, így működik a vállalati netes tartalomgyártás.
De nem szeretném teljesen felmenteni az IGN-t sem. Elvégre, ha valamelyik szerkesztő munkát keres, és összerakja az önéletrajzát, akkor ott valahol, valamilyen formában szerepelni fog az “újságíró” szó. Nem tudom, hogy ez benne van-e konkrétan a zsurnaliszták etikai kódexében, de személyes véleményem szerint egy publicistának mindig a saját belátása és a rendelkezésre álló információk alapján kell széles körű tájékoztatást adnia az olvasóinak. És bár a marketing első pár hónapjában talán még lehetett élni a naivitás védelmével, 2023-ra ennek a jóhiszeműségnek szerte kellett volna foszlania.
Zárójelentés
Nyilván a főkolompos maga a Fntastic. Hogy a kolomp mennyire szólt a saját hibájukból, mennyit adott hozzá a külső nyomás, és mennyi részesedése volt az őszinte inkompetenciának? Ezt egyelőre lehetetlen megmondani. A fejlesztőcsapat két ismert tagja azóta eltakarította létezése minden nyomát az internetről. A teljes képet most sem látjuk. Én sem, pedig napokon keresztül követtem a szálakat vissza a kiindulóponthoz. Emiatt most nagyon sok konteó kering a neten a fejlesztők és a kiadó, valamint az Nvidia-hoz és IGN-hez való vélt vagy valós kötődésükkel kapcsolatban. És ki tudja, lehet, hogy ezek valamikor megerősítést vagy cáfolatot nyernek. Addig is gondoljon mindenki, amit akar.
A kiadó most lázasan téríti vissza a pénzt a megvásárolt játékokért, a befektetők pedig jó eséllyel futnak a pénzük után. Öröm az ürömben, hogy technikailag a játékosok nem lettek megkárosítva. Én is visszakaptam a pénzem több órányi játék után. De ettől ne higgye senki, hogy ezt az esetet érdemes elfelejteni. Minden egyes diskurzusnál érdemes előhúzni, amikor úgy érzitek, hogy a hype a tetőfokára hág, vagy valaki túl könnyelműen akar felülni a hype-vonatra. És hey, ha kell, használhatjátok ezt a cikket bizonyítékként. Ez volt a másik ok, amiért meg akartam írni. Magyar nyelven nem nagyon találtam a játékkal kapcsolatban infókat – azon kívül, hogy rossz.
Áh igen, a játékról magáról még nem is beszéltem. Nem is érdemes. A sors fura fintora, hogy a The Day Before simán elsikkadt volna a Steam alsó felében tanyázó ezernyi, sablonos zombis túlélőjáték próbálkozás között. Ez egy másolt assetekből, pár hónap alatt összetákolt, épphogy működő fércmunka. Az egyetlen dolog, amire érdemes emlékezni belőle, hogy mitől lett híres. Ha más nem, legalább ennyi haszna van. Maga a játék milyensége sokadlagos szempont.