Gyerekkoromban még értetlenül álltam a TV előtt, amikor először kezdték el vetíteni a Dragon Ballt vagy a Sailor Moont. Éreztem, hogy ez valami egészen különleges kapcsolat kezdete lesz. Persze akkor még fogalmam sem volt, hogy mit is látok válójában. Azóta a japán kultúra nagyon közel áll a szívemhez, így természetesen elég sok animét is fogyasztok. Nemrég találtam rá egy egészen érdekes alkotásra, a The Disastrous Life of Saiki K.-ra.
Ahogy a legtöbb anime, mai cikkalanyunk is manga alapján készült, amely 2012-ben indult és jelenleg 25 kötetből áll. Az anime 2016-ban került először a képernyőkre, és idén év elején kapott egy második évadot. Az epizódok nagyjából 20 percesek, de több rövid jelenetből állnak. Noha a részek követnek egy idővonalat és vannak visszatérő karakterek, az esetek többségében egymástól teljesen függetlenek.
[h]Egy diák élete japánban[/h]
Saiki Kusuo egy átlagos középiskolás, mindennapi életét szeretné élni, ám a sors úgy hozta, hogy születésétől fogva természetfeletti erővel rendelkezik. Csak hogy néhányat említsek, az egyébként végtelen számú képesség közül: Saiki gyakorlatilag sosem beszél, telepatikusan kommunikál mindenkivel, bárhova képes teleportálni, utazik az időben, ráhatással tud lenni mások gondolataira, röntgen látása van, tárgyakat lebegtet, stb.
Mivel nem minden esetben tudja kontrollálni a képességeit, rózsaszín hajában lévő hajtűk, gyakorlatilag elnyomják az erejét. Hogy mindez ne legyen furcsa, amikor az emberek ránéznek, Saiki gyakorlatilag agymossa az egész világot és a színes haj, valamint a szokatlan külső, teljesen természetessé válik. A családján kívül senki sem tud a képességeiről.
A legtöbben áldásként tekintenénk ezekre a képességekre, mivel sokkal könnyebbé tehetnénk az életünket. Saiki Kusuonak azonban egyetlen célja az, hogy teljesen átlagos középiskolásként, teljesen átlagos életet élhessen. Az iskolában szándékosan hibázik a vizsgákon, a tornaórákon és az egyéb eseményeken, hogy nehogy feltünést keltsen. Kerüli az embereket, nem szeretne sem barátokat, sem párkapcsolatot, csak arra vágyik, hogy hagyják békén.
[h]Yare yare …[/h]
Természetesen mindez nem így történik, különben elég unalmas lenne a sorozat. Akarata ellenére, sikerül az iskola legfurább diákjaival barátságot kötni. Ott van például, az állandóan álomvilágban élő Shun Kaido. Aki azt képzeli, hogy ő egy lázadó egy olyan világban, amit egy gonosz szervezet ural. Vagy Riki Nendo, aki egy nagydarab, izmos és buta karakter. Tőle azért retteg főszereplőnk, mert nem képes olvasni a gondolataiban, ezért Riki teljesen kiszámíthatatlan, ám rendkívül ragaszkodik Saikihez.
Megjelenik persze egy nő is Saiki életében. Kokomi Teruhashi, az iskola legszebb – és egyben legbeképzeltebb – csaja, akiért mindenki rajong. Kivéve persze Saikit, akit teljesen hidegen hagy a nő jelenléte, és ez olyannyira bosszantja Teruhashit, hogy mindent megtesz azért, hogy Saiki felfigyeljen rá.
Azt el kell ismerni, hogy nem a legszebb, legmodernebb rajz stílust alkalmazták a készítők. Ami azért nem feltétlen baj, mert elég sokszor kapunk fura vagy torz képet a karakterekről. Ezáltal sokkal viccesebben hat a képi megjelenítés, mint egy reálisan megrajzolt karakter esetében. Egy egyszerű és letisztult vizuális élményben lesz részünk.
A sorozat rengeteg olyan komikus jelenetet, utalást és párbeszédet tartalmaz, amit nehéz lenne szavakba önteni. Az viszont közel sem biztos, hogy mindenkinek belopja majd magát a szívébe. Talán a Gintama sorozathoz tudnám leginkább hasonlítani. A karakterek és a poénok hasonlóan elvetemültek, így akik kedvelik ezt a fajta humort, azok bátran adjanak egy esélyt a sorozatnak. Én már alig várom a harmadik évadot.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél még többet olvasni tőlünk, akkor kedveld Facebook és Instagram oldalunkat, vagy kövess minket Twitteren, hogy ne maradj le a legfrissebb írásainkról!