Akárcsak más iparágakban, időről időre a videójátékos piacon is felbukkannak visszatérő trendek. Az utóbbi években a hívószó a battle royale lett. A PUBG: Battlegrounds és a Fortnite zajos sikere után boldog boldogtalan ilyen játékot akart fejleszteni. Az idén debütáló Farlight 84 már megmutatta a formula elfáradását, szóval itt volt az ideje valami újjal előállni. Pont a legjobbkor jelentkezett egy új FPS játékkal a DICE egykori fejlesztőiből verbuválódott Embark Studios.
Mivel Tanár Úr pont annyira szereti ezeket a kompetitív multiplayer játékokat, mint a Valve a hármas számot, így magamra vállaltam a tesztírás nemes terhét. Ismerve a fejlesztők munkásságát, már előre tudtam, hogy az igazi nagy durranás a teljesen rombolható környezet lesz. Játékmenet terén pedig az elmúlt évek termését kapjuk meg egy turmixban. Magyarra lefordítva a Battlefield sorozat taktikus harcait és a Call of Duty széria pörgős játékmenetét kell együtt elképzelni. Mindez nyakon öntve a Team Fortress 2 és az Overwatch 2 karakterközpontúságával.
Megyünk lopni
A méltán népszerű táncdalt nem véletlenül hoztam fel, mint példát. A The Finals ugyanis a manapság rendkívül népszerű bankrablós témát dolgozza fel, akárcsak a felemásra sikeredett Payday 3. A sztori nincsen túlbonyolítva. Egy gyilkos televíziós vetélkedőn kell részt vennünk, amiben háromfős csapatok lövik egymást szitává a különféle arénákban. Kicsit olyan, mint a Squid Game, csak fegyverekkel.
Jelenleg csupán kétféle játékmódban tehetjük magunkat próbára. A célunk összeszedni a pályán elszórt dohányt, majd azt eljuttatni a legközelebbi bankautomatáig. Természetesen a többi csapat lesben áll, hogy elorozza tőlünk a nehezen megszerzett zsákmányt. Végül az nyer, aki a megfelelő mennyiségű dohányt szállítja le. Lényegében a klasszikus Capture the Flag játékmódot kell elképzelni, csak ezúttal egy heist témába csomagolva. Háromféle bandita közül választhatunk a The Finals-ban. A Light kicsit hasonló, mint a Scout a Team fortress 2-ben. Kevés életerővel rendelkezik, viszont elképesztően mobilis karakter.
A Medium a különféle ketyeréivel a csapat svájci bicskája. Tud gyógyítani, emellett különféle lövegeket is le tud rakni. A Heavy pedig mindenen is átgázol, a csapat bulldózereként képes falakat áttörni, pajzsot lerakni és fedezékeket felhúzni. Természetesen minden karakter eltérő karakterisztikával és képességekkel rendelkezik. Osztályonként három skill közül választhatunk. A Light a kilőhető kötélhágcsóval tud felkapaszkodni a falakra, láthatatlanná tud válni, vagy éppen el tudja kerülni a lövedékeket.
A Medium, akárcsak Mercy az Overwatch-ban, tud gyógyítani, lövegeket is lerakhat, vagy éppen felfedheti az ellenfeleket. A Heavy esetében nem erőltették túl magukat a fejlesztők. Akárcsak Reinhardt, ő is egy mozgó pajzsot tud maga elé tartani, vagy éppen fedezékeket tud felhúzni. A specifikus képességek mellett mordályok széles választéka áll a rendelkezésünkre. Minden karakter más és más gyilokszerszám közül választhat.
Puskát kellett volna hoznunk
Fegyverek tekintetében sem kell szűkölködnünk a The Finals-ban, kardok, géppisztolyok, gránátvetők, géppuskák, lángszórók és puskák széles választéka áll a rendelkezésünkre. A lőfegyverek kezelhetősége kifejezetten realisztikusra sikeredett, érezhetően van különbség mondjuk egy shotgun és egy AK47-es gépkarabély között. Szerencsére a lőszerrel nem kell bajlódnunk a meccsek során. Azt sem mondanám, hogy néhány fegyver túlzottan erős lenne, egyedül a kardot éreztem néha egy kissé unfairnak.
A lőfegyverek mellett három kiegészítőt is magunkkal vihetünk a meccsekre. Vannak itt különböző aknák, füstgránátok, mérgező gázgránátok, a személyes kedvencem a Glitch Trap, ami átmenetileg megzavarja az ellenséget és kikapcsolja a képességeit. Plusz még ott vannak a robbanóeszközök, a C4 vagy az RPG-7, amikkel komplett épületeket tudunk lebontani. Természetesen ha forróvá válik alattunk a talaj, a Jump Pad segítségével hamar kereket oldhatunk. Csak közben azért imádkozzunk, hogy ne legyen az enemy csapatában valakinél egy hőkamera a tarsolyban.
Játékmódok tekintetében sajnos már jóval soványabb a felhozatal. Jelenleg csupán három mód közül választhatunk. A Quick Cash talán a legpörgősebb, 3v3v3-as játékmód, begyűjtjük a pénzeszsákot, elcammogunk a legközelebbi automatáig, majd leadjuk a szajrét. Az a csapat győz, aki megadott idő alatt ki tud menekíteni két trezort. A Bank It már egy kicsit bonyolultabb, itt már négy csapat küzd meg egymással. A célunk minél több érme begyűjtése, amit a trezorok kiszedése és az ellenfelek eliminálása után kapunk. Aki a legtöbb pénzt gyűjti össze a kör végére, az győz.
A Tournament játékmódból van sima és Ranked verzió is, itt is pénzes zsákokat kell leszállítanunk az automatáig. 64 játékos csap össze, a 9 perces forduló végén a két legkevesebb pénzzel rendelkező csapat kiesik. Összesen négy fordulós ez a játékmód, a rangsorolt mérkőzésekért cserébe FP (Fame Points) üti a markunkat.
Nekem unalom e táj
A szétrombolható helyszínek esetében sincsen valami nagy változatosság a The Finals-ban. Kapásból 4 db térképpel szórtak meg minket a fejlesztők. A dél koreai Szöul városában is bandázhatunk, a csillogó felhőkarcolók szintjei között fogunk bandukolni. Monaco már egy kicsit nyitottabb helyszín a zegzugos utcáival. Az abszolút kedvencem Las Vegas, egészen hangulatos a különböző játékautomaták és a félkarú rablók között lövöldözni.
Sajnos kaszinózni ezúttal nem lesz időnk. A Skyway Stadium kicsit kilóg a sorból, itt elképesztő magasságok várnak minket, hidak és Jump Pad segítéségével juthatunk el egyik helyről a másikra. Maguk a helyszínek részletességével nincsen probléma, viszont egy idő után megunja őket az ember. Igazából már kezdem érteni, hogy mit élnek át a Final Fantasy XVI játékosai, amikor éppen nem átvezetőket kell nézniük. Nem véletlenül mondják azt, hogy a változatosság gyönyörködtet.
Plusz még azt is érdemes hozzátenni, hogy indokolatlanul nagyok a pályák. Az egy dolog, hogy a térkép hiányában könnyen eltéved az ember, de emellett még kurva sokat is kell futnunk egyik helyről a másikra. Ehhez jön még a hosszú respawn idő, a kedves játékosnak meg még az élettől is elmegy a kedve. De legalább maga a gunplay szórakoztató, a meccsek pedig a kaotikus harcok miatt mindig tudnak meglepetéssel szolgálni.
Meghalni sincs időm
Ha valamit, akkor a pörgős játékmenetet sikerült eltalálni a The Finals-ban. Egy percig sincs megállás, folyamatosan rohanunk a pénzünk után. Konkrétan a shift gombot folyamatosan nyomhatjuk az egész meccs során. A parkour mozdulatoknak hála kurva gyorsan tudunk eljutni A-ból B-be. Ehhez jön még hozzá a rombolható környezet. A pályán elszórt palackokat kedvünkre felkaphatjuk, torpedókként pedig az ellenfelekre hajigálhatjuk őket. Van itt robbanó gázpalack, mérges gáz, a végén pedig azt vesszük észre, hogy ég a ház. Nem is egy ház, hanem száz is.
A kirobbanó hangulatért pedig két ügyeletes kommentátor (is) felel, akik folyamatosan kommentálják nekünk a pályán történő eseményeket. Na őket én nem tudtam megunni, kicsit azt éreztem, mintha tényleg egy valóságshow-ba csöppentem volna. Habár néha én is feltettem volna az ominózust kérdést, ami az Üvegtigrisben elhangzik. Valóban, itt mindenki hülye. A matchmaking, mint olyan, nem létezik.
Mármint biztos csak engem ver a sors, hogy autistákkal vagyok körülvéve, miközben az ellenfelek egytől egyig e-sportolók. Természetesen a csalók már ezt a játékot is megtalálták, viszont az nem magyarázza a csapattársak gyatra teljesítményét. Persze, ez minden online játék velejárója, viszont azon már nehezem tudom túltenni magam, amikor valaki a meccs kezdését követően rögvest lelép a csapatból.
Kár érte, mert ha ne adj’ isten olyanokkal rak össze a játék, akik kommunikálni és gondolkodni is hajlandók, kifejezetten szórakoztató élményben lehet része az embernek. Amikor vállvetve véditek a nehezen megszerzett pénzt, miközben a többi csapat rátok vadászik. Vagy éppen lesben álltok az automatánál és lecsaptok a mit sem sejtő delikvensekre. Pont ezek a pillanatok adják a játék sava-borsát. Kár, hogy ezek olyan ritkák, mint a fehér holló.
Csak a kezemet figyeljék
Ingyenes mivoltából fakadóan az ember azt hinné, hogy tele van baszva mikrotranzakciókkal a játék. Ha gonosz lennék, azt mondanám, hogy a virtuális boltban történik az igazi rablás. Viszont szerencsére csak és kizárólag kozmetikai elemekre tudjuk elkölteni a zöldhasút. Persze van kötelező Battle Pass, meg természetesen egy rakat skin. Fejfedők, maszkok, kabátok, különféle hevederek és táskák segítségével tehetjük divatossá banditánk megjelenését.
Konkrétan teljesen átszabhatjuk a karakterünk megjelenését, még karkötőket, kesztyűket, menő nadrágokat is kioldhatunk a számára. Még kisállatunk is lehet, mondjuk ez utóbbi létjogosultsága már erősen kérdőjeles, de legalább ez is van a játékban. Plusz adott szint elérése után ingyen is kapunk különféle kiegészítőket, szóval már csak emiatt is érdemes grindolni a szinteket. Ha másért nem is.
A fegyverünket is kipingálhatjuk, különféle matricákat, kulcstartókat is rakhatunk rá. Minden színes, ezer színben pompázik. A reality show hangulat a látványvilágban is visszaköszön, szerencsére nem estek túlzásba a készítők. Régebbi hardveren is meglepően jól fut a játék, az FPS stabil, természetesen bugokkal és fagyásokkal találkozhat az ember. A különféle high-tech épületek közelről is jól mutatnak, a belső terek kidogozottak, a rombolhatóság pedig tényleg nem egy marketingfogás.
A bankrablós téma több apró részletben is visszaköszön, kezdve azzal, hogy halálunk esetén egy játékbábut hagyunk hátra, vagy említhetném azt is, hogy egy érmét zsebelhetünk be a kiktatott ellenfelek után. Nem azt mondom, hogy álleejtős a részletesség, csak azt, hogy a The Finals ingyenes mivolta ellenére is derekasan megállja a helyét.
Verdikt
A The Finals nem találja fel a spanyolviaszt, a népszerű multis játékok legjobb elemeit próbálja meg összevegyíteni. Akad egy kis Battlefield, némi Call of Duty, Overwatch 2 és Team Fortress 2. Nem ez lesz a multiplayer játékok új üdvöskéje, viszont én kifejezetten jól szórakoztam ezalatt a pár óra alatt. A bankrablós játékmenetben egy perc lazsálás sincs, a gunplay élvezetes, a képességek, a tárgyak változatosak, a rombolhatóság pedig szemet gyönyörködtető.
Jelenleg a borzalmas matchmaking az egyik legnagyobb negtatívum, amit fel tudok hozni. Ja és persze a soványka tartalom. A három játékmód és a négy pálya hosszútávon édeskevés a boldogsághoz. Minden bizonnyal a jövőben további tartalmakkal fog kibővülni az FPS, a kérdés az, hogy a közösség mennyire lesz kitartó. A csalók kigyomlálása szintén kardinális probléma, kíváncsi vagyok, hogy ezzel mit tudnak majd kezdeni a fejlesztők. Mindenesetre unaloműzés címszóval még visszatérek pár körre, ennél többet szerintem felesleges ettől a játéktól várni.