Ha követitek a blogot, tudjátok, hogy nagyon bírom az Altered Carbont (itthon Valós halál). Ugyan a Takeshi Kovacs könyvtrilógiának még nem értem a végére, a sorozat két évada kimondottan tetszett. Éppen ezért fenntartások nélkül vártam a Netflix saját gyártású animéjét, a Resleeved-et. A bő egyórás animációs film után nagyon keserű maradt a szájízem.
[h]Esszencia nélkül[/h]
Takeshi Kovacsot a Latimeren burkolják újra, és új melót kap. Egy rettenetes szinkronhanggal megáldott lány mellé kell szegődnie testőrként. Miután öt percig voltam képes elviselni a magyar szinkront, a dobhártyaszakadásom után angolra váltottam. Egy fokkal jobb lett a helyzet, de a karakterek beleélése nagyjából a Star Wars hangalámondásos szinkronjával vetekszik.
[h]Művészeti disszonancia[/h]
Az egész film stílusa, művészeti hozzáállása kétségtelenül megosztó lehet. Jellemzően elég széles spektrumban képes vagyok megérteni a különböző művészeti irányok összemosódását. A Love, Death and Robotsnál például kifejezetten tetszettek az artsy maszturbálások, amiket képesek voltak a készítők a nézők elé tárni. Az Altered Carbon Resleeved esetében viszont nagyon disszonáns volt minden pillanat.
Egyfelől a környezet, a város, és egyéb statikus elemek lényegében fotorealisztikus külsőt kaptak. Másfelől a karakterek meg nagyjából úgy néztek ki, mintha egy Telltale játékból szalajtották volna őket. Árnyékolásuk elnagyolt, a testek furcsa módon kidolgozottak, ezzel szemben az arcok erős kontraszttal lettek megáldva, és gyakorlatilag kifejezéstelenek maradtak.
Egészen egyszerűen nem illett össze a nagyon valósághű, részletesen kidolgozott rész a meseszerű vonásokkal. Ehhez még hozzájött az is, hogy meg sem próbálták a szájmozgást az aktuális szöveghez igazítani. A tradicionális módszer a hagyományos animéknél működik, legalábbis nem zavaró. A műfaj rajongói már bizonyára megszokták, a koca-animések, mint én pedig már nem foglalkoznak vele. A Resleeved esetében viszont irritáló volt minden közelinél. Elnagyolt vonásokkal igyekeztek a készítők érzelmeket adni a szereplőknek, de ettől csak röhejes lett, és miközben artikuláltan beszéltek, a szájuk egyféleképpen, és főleg ritmustalanul járt fel-alá.
[h]Cyberpunk dögunalom[/h]
A technikai kitérő után vajon tudunk-e érdemben beszélni valami másról is? Nos, nincs jó hírem. A történetben semmi motiváció, a karakterek cselekedetei nem teljesen tisztázottak, és túl sok értelmük sincsen. A Resleeved elvárja, hogy a néző ismerje az Altered Carbon szereplőit, alapvetéseit, történéseit, szóval aki nem vágja az alkotás alapjait, az nagy hátrányból indul. A sztori lassan építkezik, érdektelen szálakat tart fent, csak azért, hogy a végső csavar során pofánkba röhögjön, hogy “ha-há, erre aztán nem gondoltál!”.
Az akció- és harcjelenetek egyébként nem voltak rosszak, egész ügyesen kidolgozták őket, és tetszett a kimondottan véres megközelítés is. Azonban még ennek sem sikerült kimozdítania a középszer posványából.
A cselekménynek semmi tétje, nem kerülünk közel egyik szereplőhöz sem, így egy pillanatra sem izgulunk értük. Egyszerű b-listás akciónak sem a legjobb, mert a brutális harcokat leszámítva dögunalom az egész. Nincsenek badass beszólások, nem próbálja meg kicsit szókimondó trash-ként kezelni magát, nincs önkritikája; egész egyszerűen csak unalmas.
Összességében tehát az Altered Carbon Resleeved egy bátortalan, ügyetlen próbálkozás Takeshi Kovacs történetének animén keresztüli bemutatására. Az animáció, a grafika és látvány rendkívül disszonáns, ami riasztó lehet sokak számára. A szereplők rettenetesen semmilyenek, ahogy a történet és a cselekmény is végig egy nagy üresjárat. Egy óra az egész, mégis legalább kettőnek tűnik. Remélem ezt a próbálkozást a valós halálba küldhetjük, és pár hónap múlva már senki sem fog rá emlékezni.
[h]Csatlakozz a Geek Világ közösséghez![/h]
[h]Támogatom az oldalt[/h]
