FilmKiemelt cikkekMozgókép

FilmKiemelt cikkekMozgókép

FilmKiemelt cikkekMozgókép

Vigyél a Holdra kritika: Kis lépés egy embernek…

Valószínűleg nem ez lesz a nyári slágerfilm, de a Vigyél a Holdra egy szerethető, ártalmatlan, okés film.

Szerző

Közzétéve

2024. júl. 12.

Kommentek

0

A legjobban tomboló nyári hőségben valahogy a komolyabb filmalkotások nehezebben csúsznak. Ilyenkor a néző is valami hűsítő limonádéra vágyik. Ez nem újdonság, nem titok, mindig is így volt. Így hát magától értetődő volt, hogy erre az időszakra időzítetik Scarlett Johansson és Channing Tatum romantikus vígjátékának, a Vigyél a Holdra című filmnek a bemutatóját. És noha egyértelműen nem lesz az idei szezon slágerprodukciója, a dög melegben bárkinek jól tud esni.

Romkom a múltból

A rendezői székből Greg Berlanti (Kszi, Simon, Ilyen az élet) dirigált, és ha nem is lehet sok mindent kiemelni a filmből, azt meg kell hagyni, hogy magabiztosan levezényelte azt. Johansson pedig nem csak az egyik főszereplőt játszotta, de producerként is jelen volt. Az eredeti forgatókönyv alapján készült produkció fontos volt számára, tényleg szerette volna elkészíteni ezt a filmet. Azért mielőtt túl magasra tornáznátok az elvárásaitokat, senki se egy szerzői, Oscar-pozitív alkotásra számítson.

A Vigyél a Holdra egyértelműen egy klasszikusabb vonalat követő romkom, amiből mostanság nem készül túl sok. Nem kell sokáig kutatni a miértek után, a műfajban egész egyszerűen nehezen lehet újat mutatni, ezért kissé kifulladt.

A körítés viszont izgalmas, hiszen a 60-as években járunk, az űrverseny és a hidegháború kellős közepén. Amikor Kennedy elnök megígérte, hogy az évtized végéig elérik, hogy elsőnek amerikai ember fog a Holdra lépni. Remélem senkinek sem spoiler, hogy 1969-ben valóban megtörtént a modern tudomány egyik legnagyobb bravúrja, és az Apollo 11-program sikerrel zárult.

Fly me to the Moon

A Vigyél a Holdra című film ebben, az űrverseny időszakában veszi fel a fonalat. A NASA-nak ekkoriban nem megy túl jól a szekere. Hiába a hatalmas elvárások a kormányzati oldalról, forráshiánnyal küszködnek, és nagyon úgy néz ki, hogy az Apollo-program hamarosan befuccsol. A tapasztalt indításvezető, Cole Davis (Channing Tatum) mindent megtesz a siker érdekében, de néha még ez is kevésnek bizonyul.

Ekkor jön a képbe Kelly Jones (Scarlett Johansson), a minden hájjal megkent és dörzsölt PR-os. Sikert sikerre halmoz karrierjében, amikor egy rejtélyes kormányzati alak, egy bizonyos Moe Burkes (Woody Harrelson) felkeresi élete legnagyobb lehetőségével. Mivel a nő sötét titkokat cipel magával, nem volt nehéz beszervezni a buliba.

Innen pedig megy minden ugyanabban a kerékvágásban, amit e film előtt tucatnyi hasonló alkotás kivájt magának. Még ha a körítés izgalmas is, a kivitelezés képtelen volt elszakadni a zsáneradta kliséktől.

Konteó és Kubrick

Ami kicsit mégis ki tudta zökkenteni a teljes érdektelenségből, az az előzetesben is szereplő fordulat volt. (Nyugi, benne van az előzetesben is, nincs spoiler-veszély.)

Kelly nem csupán azt a feladatot kapja meg, hogy marketinges tudásával adja el a Holdat az amerikaiaknak, ezzel anyagi forrást és befektetőket szerezve a programnak. Arra az esetre viszont, ha valami balul sülne el, kell egy B-terv. Egy alternatíva. Burkes megbízza a nőt, hogy forgasson le egy kamu Holdraszállást, bebiztosítva, hogy a politikai versenyelőnyön ne essék csorba.

A népszerű összeesküvés elmélet szerint a Holdraszállás valójában soha nem történt meg, csak egy stúdióban leforgatott filmet láthatott világszerte 400 millió ember a tévékészülékeik előtt. A filmet pedig nem más, mint a kor legendás és mániákusan perfekcionista direktora, Stanley Kubrick fabrikálta.

Ugyan egy-egy geg során megemlítik Kubrickot a filmben, de gigaziccernek éreztem, hogy nem lovagolták meg jobban a konteót.

Nagyon hosszú az út a Holdig

Egyébiránt sokat nem lehet csámcsogni a filmen. A Vigyél a Holdra egy feleslegesen nagy költségvetésű romkom, ami nem tud kilépni a műfaj korlátai közül. Vagy talán nem is akar. Cserébe tisztességesen össze van kalapálva, és működőképes a koncepció. A szíve és a humora pedig abszolút a helyén van.

A színészek hozták a formájukat, Johansson nem tud hibázni, de Tatum szerintem nem volt jó casting erre a szerepre. A kettejük közti kémia elég hullámzó is volt. Néha természetesnek hatott a csipkelődő flörtölésben kicsúcsosodó évődésük, máskor pedig egyáltalán nem hittem el, hogy a film végére ők lesznek az Amerikai Szerelmes Pár.

A Vigyél a Holdra egyértelmű csúcspontja a Holdraszállást bemutató jelenet volt. Ott összpontosult minden kreatív energia, a rendezés is itt volt a legerősebb. Illetve a szereplők dinamikája eddigre már olajozottan működött, és maguk a képsorok is feszültek voltak, noha mindenki nagyon jól tudhatja, hogy mi fog történni.

A Vigyél a Holdra nem egy filmeposz. A története egyszerű, mint egy szög, a karakterek sem rendelkeznek ezerféle lehámozható réteggel. Totálisan indokolatlan, hogy egy kifejezetten átlagosnak mondható romkom 2 óra 12 perc hosszúságú játékidőt kapjon.

A karakterekre árnyékot vető dráma felszínes, csupán a feloldandó konfliktus miatt van némi tétje. Az űrkutatásról sem tudunk meg sokat, vagy bármi másról, minden csak díszletként van jelen. Ne értsetek félre, ezeket nem is várom el egy romkomtól, bár egy erősebb drámai szál (vagy jobbna megírt forgatókönyv) azért tudott volna dobni a katarzison.

Általánosságban egy vicces, szerethető és szórakoztató alkotást vizionálunk, ha romantikus vígjátékra gondolunk, és ezt többnyire hozza is a film. De ilyen hosszú játékidő mellett kiütköznek a problémák is, hiszen én is próbálnám validálni, hogy miért hosszabb egy bő 20-30 perccel a kelleténél.

Verdikt

Valószínűleg nem ez lesz a nyári slágerfilm, de a Vigyél a Holdra egy szerethető, ártalmatlan, okés film. Az alapötlet tök jó volt, csak nem kezdtek vele semmit. Nagyon hiányzott belőle valamiféle tét, erősebb dráma, vagy ha a 60-as évek korszellemét nem csak a látványon keresztül idézik meg. A forgatókönyv foghíjas, a szereplőket nem igazán ismerjük meg, ezek nélkül pedig alig áll meg a lábán több, mint két órán keresztül.

Az Apple istállójában készült alkotás 100 millió dolláros büdzsét tudhat magáénak. Tetemes részét vélhetően a főszereplők sztárgázsija vihette el. De az is tény, hogy a díszletek, a ruhák és frizurák, és összegészében a látvány magas minőséget képvisel.

A hazai mozikba 12-es korhatárjelöléssel került be, ami alapvetően meg is állná a helyét. Azonban a szinkron tele van káromkodásokkal, és nem a cizellált fajtából. Így csak ennek tudatában ajánlatos gyerekkel együtt nézni, de egyébként az egész család nézheti.

6

Valószínűleg nem ez lesz a nyári slágerfilm, de a Vigyél a Holdra egy szerethető, ártalmatlan, okés film.

Sending
User Review
0 (0 votes)