Az idei évben csak kapkodjuk a fejünket az újabbnál újabb tartalmak megjelenése miatt. A filmek között olyan címekkel találkozhatunk, mint a Mission: Impossible – Végső leszámolás vagy a Bűnösök, de sorozatfronton sincs megállás. A videojátékos felhozatal felsorolása önálló cikket igényelne, ezért csak megemlítem az év egyik meglepetését, a Clair Obscur Expedition 33-at. Összességében ezekből is látszik, hogy egyáltalán nincs okunk panaszra az idei év eddigi termését tekintve. Ezen díszes társasághoz csatlakozott Seth Rogen és Evan Goldberg sorozata, A Stúdió, amely már teljes egészében elérhető az Apple TV+-on. Nézzük meg, hogyan zajlik egy film tető alá hozása a sorozatban.
Alkotni vagy eladni – ez itt a kérdés
Matt Remick (Seth Rogen) a Continental filmstúdió egyik alkalmazottjaként tengeti mindennapjait, miközben filmes forgatásokon szívja magába a művészet és a szakma alapjait. A meglátásait sosem fojtja magába, így azt sem, hogy a mai hollywoodi produkcióknak nemcsak a profitra kellene figyelniük, hanem arra is, hogy közben értéket adjanak el a mozi közönségének.
A történetünk ott kezdődik, amikor Patty Leigh-t (Catherine O’Hara), a Continental stúdió régi vezérigazgatóját a stúdió tulajdonosa Griffin Mill (Bryan Cranston) elbocsájtja a gyenge éves profit és az alulteljesítő filmes felhozatal miatt. Az új CEO pozícióba Matt Remicket nevezik, aki kezdetben próbál megfelelni a vállalati elvárásoknak, miközben próbál hű maradni a művészet és filmek iránti szenvedélyéhez.
A későbbiekben rájön, hogy ez az egyensúly hosszú távon nem tartható fenn úgy, ahogy azt elképzelte. Egyrészt Griffin Mill folyamatosan bombázza őt közönségkedvenc stúdiófilmek ötleteivel – például a sorozat teljes ívét végigkísérő Kool-Aid film -, míg Remick eme nyomás mellett próbálja a szerzői filmeket is támogatni. A sorozat őszintén, helyzetkomikumokkal mesél az ipar ,,valamit valamiért” elvéről, amit Patty fogalmaz meg Remick számára. Ez röviden azt jelenti, hogy a vezérigazgatónak muszáj kompromisszumokat kötnie abban, milyen filmek készülhetnek el, és melyek nem. A cél a profittermelés, ha van pénz a nagy közönségfilmekből, akkor lehetőség nyílik kisebb, merészebb alkotások támogatására is. Ez a szakma aranyszabálya.
The Office, csak filmes szakzsargonba
A Stúdió egy nagyon magával ragadó szituációs komédia, amelynek minden epizódja mindig más-más kulisszák mögötti folyamatba enged betekintést. Legyen szó egy film pitcheléséről a főnökségnek, forgatási helyszínen való részvételről, visszajelzésről a rendező számára, a filmre forgatásról és a diverzitás dilemmájáról, vagy a munkahelyi hierarchia harcáról. Ezen részeit a sorozatnak színesíti a kiváló szereplőgárda, amelyben olyan nevek tűnnek fel, mint Ike Barinholtz, Kathryn Hahn.
Azonban erre még egy lapáttal rátesz a sorozat, amikor az említett sztárokat mellett olyan nevek is feltűnnek cameó szerepben, mint Anthony Mackie, Ron Howard, Parker Finn, Zack Efron és Zoë Kravitz a cselekmény során. Az előbb említett példák is mutatják, hogy a készítők a sokszínű témák bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektettek a sorozat hitelességére, amit remek díszletek és az önmagukat alakító színészek tovább emelnek. Ettől válik igazán hitelessé és önreflexívvé az alkotás, amely kötetlen humorának köszönhetően az átlagos néző számára is befogadható.
Mindezek ellenére a produktum egy hatalmas cinefil biblia, minden filmkockája aprólékosan kidolgozott. Láthatjuk Remicket és csapatát a Golden Globe-díjátadón, de az évad záró két része is egy igazi rajongói csemegével, a Cinema Conn-al zárul. Érdemes megemlíteni a szenzációsan felépített tematikus epizódokat, például az elveszett filmtekercs ügyét, amelyet a készítők klasszikus, 50-es évekbeli noir stílusban mesélnek el. Az ehhez hasonló megoldások, az egysnittes felvételek alkalmazása és a minőségi humor teszik igazán szórakoztató élménnyé a harminc perces részeket. A komikus vagy olykor komolyabb jelenetek hangulatát Antonio Sanchez, a Birdman avagy A mellőzés meglepő ereje című film zeneszerzője teszi még élvezetesebbé. Közreműködésével minden jelenet alatt egy enyhén jazzes, tempót diktáló ritmus szól, amely remekül egészíti ki a Continental stúdióban zajló káosz szépségét.
Verdikt
A Stúdió végső soron egy üdítő színfolt az idei streaming felhozatalban, amely kellő öniróniával és humorral mutatja be a filmipar kulisszái mögötti bonyolult folyamatokat. Ember legyen a talpán, aki kibírja nevetés nélkül Matt Remick és szedett-vedett csaptának kalandjait, miközben a sorozat minden epizódja más-más különleges aspektusát tárja fel a hollywoodi álomgyárnak. Legyen szó a túlzott profitorientáltságról, a kreativitás szabadságáról, a belterjes és hierarchikus munkahelyi viszonyokról vagy a vezérigazgatói pozíció előnyeiről és nehézségeiről.
