A posztapokaliptikus világvége mindig is egy hálás téma, hiszen amióta létezik az emberiség, azóta foglalkoztat minket a kihalás réme. Idén videójátékos fronton kaptunk már a témában “jobbnál jobb” próbálkozásokat, elég csak megemlíteni a hányatott sorsú Dead Island 2-t. A kissé vérszegényre sikeredett Redfall-t már meg sem említem, ami iránt annyira megcsappant az érdeklődés, hogy a játékosok elférnének egy kisebb osztályteremben.
Cikkünk alanya, az Eternights létezéséről sokáig nem is tudtam, aztán idén szeptemberben valahogy feldobta nekem a kedves YouTube a játék előzetesét. Igazi szerelem volt első látásra. Az isekai animéket amúgy is imádom, a világvégi téma pedig adott volt. Plusz ki ne szeretne este szörnyeket irtani, nappal pedig dögös anime csajokkal randizni? Na ugye! A Studio Sai a randiszimulátorok és a hack and slash kalandok játékmenetét vegyítette, a végeredmény pedig kifejezetten érdekesre sikeredett.
Egy rossz randi még nem a világvége
A sztori szerint két jóbarát, Chani és az általunk irányított főhős éppen társkeresési problémákkal küzd. Mint minden kanos tinédzser, ők is különféle randi appok segítségével próbálják megtalálni az igazit. Inkább kevesebb, mint több sikerrel. A párkeresésnek hamar vége szakad, a címszereplő öregedésgátló gyógyszer ugyanis hirtelen mindenkit szörnyekké változtat. Főszereplőnkre amúgy is rájár a rúd, mivel egy Delia nevű nő merő heccből levágja a jobb karját.
Sebaj, a társkereső alkalmazáson megismert hölgyemény, Lux az elveszett kart egy varázslatos végtaggal helyettesíti, amit akár karddá is tudunk majd formálni. Hőseink elindulnak hát megmenteni a világot, a csapathoz pedig idővel további tagok is csatlakoznak. Akad itt menő popsztár, kicsit bogaras tudós, magának való ex-atléta, sőt, idővel még egy álombéli fiatalember is felbukkan. A csapatnak nem árt sietnie, mivel a rejtélyes Umbra nevű szervezet ellopta az ősi követ, amivel visszacsinálhatnánk az egész apokalipszist. Ahogy a mondás is tartja, innen szép nyerni.
Mondanom sem kell, hogy a játék egy pillanatig sem akarja magát véresen komolyan venni. Ez jól is áll neki, hősünk elvesztett karja visszatérő humorforrás. Mivel konkrétan bármivé át tudja alakítani, így adja magát a dolog, hogy a kard mellett egyéb formákat is fel tud venni. Melltartó? Polip csáp? Nem akadály! Ebből is fakadóan folyamatosan szexuális tartalmú, kétértelmű poénokkal bombáz minket a játék, szóval aki bírja ezt a fajta “cicis” humort, az nem fog csalódni.
Az isekai animéktől megszokhattuk, hogy előszeretettel foglalkoznak a felnőtté válással, a felelősségvállalással és a hőssé válással. Nos, mindez az Eternights esetében sincsen másképp, önmagunk megtalálása mellett viszont ezúttal előtérbe kerülnek a társas kapcsolatok. Szó esik a barátságról, az egymásra utaltságról, a múltbeli traumákról, azok feldolgozásáról, az elfogadásról és a továbblépésről. Mindezt szerethető és vicces formában teszik a készítők, a lezárás pedig nem fukarkodik a drámában.
Ha rövid a kardod, toldd meg
A képek alapján feltűnhetett, hogy egér+billentyűzet kombóval kezdtem a játékot, aztán az első boss-t követően rögtön fegyvert cseréltem egy Xbox kontroller “személyében”. Én balga ugyanis azt hittem, hogy egy könnyed kaszabolás vár majd rám. Kicsit úgy éreztem magam, mint kezdő prostituált az első munkanapján. Hack and slash játéknak megfelelően vannak erősebb és gyengébb támadásaink, az ellenfelek csapásait háríthatjuk, a jó időben végrehajtott kitérésnek pedig időlassítás a jutalma.
Természetesen a kombókon van itt is a hangsúly, amennyiben sikerül többször is pofán baszni a delikvenseket, egy “kivégző” támadással küldhetjük át őket a túlvilágra. A csapásaink az Elemental Gauge csíkot is töltik, amennyiben ez betelik, akkor jön el az Elemental Fist ideje. Ilyenkor elsüthetünk egy pusztító elementáris képességet, viszont érdemes megnézni, hogy az ellenfelek milyen elemből tevődnek össze.
Minden szörny más és más elemre allergiás, “kő-papír-olló” elven megvannak a maguk gyengeségei. Akárcsak a bossoknak, akik az EDDA legendás számának megfelelően minden sarkon álltak már. Utoljára a Bayonetta 3 játszotta el velem ugyanezt, hogy halomra dobálta rám a túlméretezett ellenfeleket és a bossokat. Persze, ez műfaji sajátosság, viszont az Eternights “armor” rendszere miatt egy idő után kifejezetten idegesítő tud lenni.
Ugyanis a készítők kitalálták, hogy először a bossok páncélját kell levernünk. Ehhez pedig az Elemental Fist képességet kell bevetnünk. Amennyiben sikerül a QTE-művelet, elkezdhetjük lecsökkenteni az ellenlábasunk életerejét. Az első pár alkalommal ez a mechanika még működik is, de amikor negyvenhetedik alkalommal kell elkövetni ugyanazt a műveletet, akkor felszalad az ember szemöldöke.
Arról nem is beszélve, hogy ha rossz elemet használunk, akkor kezdhetjük az egészet a nulláról. Emellett azt is érdemes hozzátenni, hogy rohadt szivatós bossok kerültek a játékba, az Infected Hacker, a Pillar Monster és Delia garantáltan álmatlan éjszakákat fog nekünk okozni. Szerencsére a Persona játékokhoz hasonlóan itt is lesznek segítőink, a bájos hölgyek hasznos képességekkel segítenek minket a harcokban, plusz speciális támadásokat is elsüthetünk.
A perszónák esete a képességfával
Az Atlus szerepjátékával történő összehasonlítás korántsem a véletlen műve, ugyanis itt is fontos a társainkkal történő kapcsolat ápolása. Minél erősebb ugyanis a kötelék a karakterek között, annál erősebb képességeket és támadásokat tudunk feloldani. A képességfa kifejezetten részletes és szerteágazó, viszont azt érdemes fejben tartani, hogy mindenkivel nem lehetünk jóba. Emellett az időnk is véges, megadott számú napunk van a globális katasztrófa bekövetkezéséig.
Viszont az örömteli, hogy változatos képességekből válogathatunk. Idézhetünk magunk köré pörgő kardokat, egy hatalmas pengét is forgathatunk, emellett fagyasztó és elektromos skilleket is kioldhatunk, amikkel átszabhatjuk az ellenfelek arcberendezését. Ha pedig minden kötél szakad, a szanitéc kollegina ellátja a sebeinket és visszaállítja a hiányzó életerőt.
Engedj közelebb
Ahogy arra korábban már kitértem, lehetőségünk van a társainkat jobban megismerni. A megfelelő dialógust kiválasztva tudjuk megnövelni a négy tulajdonságunkat. Az Expression, a Confidence, a Acceptance és a Courage értékeink pedig nagyban befolyásolják a kiszemeltünkkel való viszonyunkat. Mivel sejtem, hogy mindenki erre a pillanatra várt, igen, lehet romantikus kapcsolatot létesíteni a hölgyekkel. Na meg az egyik úriemberrel is.
Ehhez pedig nem kell mást tennünk, mint közös időt tölteni szívünk választottjával. A megfelelő szint elérése után pedig bumm, kezdődhet is az unga-bunga. Bárcsak a valóságban is ilyen könnyű lenne. A Baldurs Gate 3 óta tudjuk, hogy a medve szexjáték, szóval én már nem lepődök meg semmin sem. Szerencsére a románc csak opcionális, ahogyan a meleg szál is. Mielőtt a kedves hardcore gamer kollégák vasvillát és fáklyát ragadnának.
A randik mellett éjszakánként elkóricálhatunk a városba és különféle tárgyakat gyűjthetünk a hölgyek számára. Vicces adalék, hogy a közös edzés is a repertoár része. Természetesen itt mindenki ARRA asszociál, viszont ki kell hogy ábrándítsam a perverzeket, az edzés közös minijátékokat takar. Yuna-val közösen énekelhetünk, Min felel a kardiós edzésért, Sia-nak a laborban segíthetünk. Yohan pedig álltalában a vonat körül ügyködik.
A randiszimulátoros elemek mellett szerencsére a szörnyirtás monotonitását megtörhetjük különféle puzzle feladványokkal. Vannak itt képkirakós darabok, kapcsolós feladatok, néhol pedig elborult számkombinációs feladványokkal tornáztatja meg az agyunkat a játék. Mondjuk azon jót nevettem, hogy a gonoszok bázisára egy táncpad segítségével lehet bejutni, de ez legyen az én bajom.
Az Eternights esetében minden a karaktereken és azok szerethetőségén áll vagy bukik. Szerencsére az írók szívfacsaró sztorikat rittyentettek mindegyik mellékszereplőnek. Nem kell nagy megfejtéseket keresni, mindenki elvesztett valakit az apokalipszis idején. Yuna, az énekes az elvesztett barátnőjét keresi, Min képtelen feldolgozni a sportcsapata elvesztését, Sia pedig a mentora hiányát és a bűntudatát próbálja meg leplezni. Mindegyikükkel lehet azonosulni, ami számomra hatalmas pozitívum. Pont emiatt is ért gyomrosként a játék lezárása, mivel végleg el kell búcsúznunk az egyiküktől.
Szemet gyönyörködtető a kilátás
Grafikailag nem lehet okunk a panaszra, a letisztult, animés látványvilág nemcsak hogy gyönyörű, hanem még a videókártyánkat is megkíméli. A szörnyek esetében a szokásos zombikat kapjuk meg, itt-ott kicsit elborultabb kivitelben. A pályadizájn egyfajta jövőbeli cyberpunk környezetre hajaz, a képességeink látványosak, emellett a hölgyemények gyönyörűen lettek meganimálva. Szerencsére nem estek át a készítők a ló túloldalára, megmaradtak a realitások talaján.
A pörgős akciók ellenére az FPS végig stabil, mint a forint. Az öregedő RX570-es kártyám ezt tudta méltányolni. Külön öröm, hogy néhol még animés átvezetőket is kaptunk, ezek is remekül festenek. Konkrétan ebből a játékból egy kurva jó animét lehetne összehozni. Zenei fronton is minden rendben, külön kiemelném a záró akkordot, ami egyszerre drámai, szomorkás, mégsem lehangoló. Egy igazi hullámvasút, akárcsak maga a játék.
Találkozzunk egy másik életben
Kicsit bajban voltam a pontozással, mivel az Eternights ugyan nem reformálja meg a műfajt, viszont amit vállal, azt majdnemhogy maradéktalanul teljesíti. A sztori hol érzelmes, hol drámai, de tud vicces is lenni. Bevallom, a szereplők is a szívemhez nőttek ezalatt a röpke 13 óra alatt. A randiszimulátoros elemek remekül ellensúlyozták a harcrendszer középszerűségét. Igazából egyedül az “armor” rendszerrel voltak problémáim. Ja meg a szivatós és sokszor igazságtalanul nehéz bossokkal.
Ettől függetlenül én minden percét élveztem, talán kicsit magasabb pontszámot is adtam volna, ha kiforrottabb lenne a harc. Sebaj, talán a folytatásra ezt sikerül kiküszöbölni. Mindenesetre érdemes többször is nekivágni, mivel minden egyes végigjátszás egy új románcot tartogat a számunkra. Az idei játékdömpingben könnyedén megfeledkezhetünk a játékról a nagy címek árnyékában, viszont az animék és a randiszimulátorok szerelmesei számára mindenképpen egy ajánlott vétel.