Mozgókép

Bejegyzéseink a Mozgókép kategóriában

A Marty Supreme ütős és csavaros, de csak időnként sportfilm. Sokkal inkább egy függőség lendületes és kimerítő története.
A Csendes barát ugyan hű a nevéhez, és nem egy pörgős film, cserébe egy gyönyörű, elgondolkodtató alkotás.
Az Iram ugyan messze van a jótól, ez korántsem a költségvetés hibája volt. Egy jobb vágás mellett egészen pofás autóversenyeket kaptunk volna a felejthető történet mellé.
Magyar menyegző egy szerethető és bőven nézhető romantikus táncfilm lett. A lényeg, a romantika és a tánc működik benne, így pedig könnyebb lenyelni, hogy a többi legalábbis döcög.
A Tigris könnyen lehetett volna a Harag német párja, kár, hogy az elkapkodott lezárás tönkreteszi az élményt. Drámai, húsbavágóan feszült atmoszférával bír, miközben nem rest bemutatni a háború emberi oldalát.
Így januárban is kijelenthető, hogy a Hamnet az év egyik legjobb drámája. Elképesztő erővel bír a nézői érzelmei felett, és lezárásában egy igazán tiszta pillanattal ajándékozza meg őket.
A The Housemaid - A téboly otthona ugyan visszaterelte Sydney Sweeney-t a siker útjára, inkább inoffenzív szórakozás lett, semmint fajsúlyos thriller.
A Nincs más választás görbe tükröt mutat a társadalomnak és a kapitalizmusnak, és közben egyszerre tud fojtogatóan tragikus és fergetegesen vicces is lenni.
Habár a tavalyi év nem ütött akkorát mozgófilmes téren, mi ezúttal is összegyűjtöttük nektek egy csokorba 2025 legkiemelkedőbb és legcsapnivalóbb filmjeit.
A Tatsuki Fujimoto 17-26 antológia sorozat tökéletesen bemutatja nekünk azt, hogy mi is zajlik a káosz mesterének a fejében: vér, könnyek és egy kis egzisztenciális pánik.

Népszerű bejegyzéseink

stranger things s5

Stranger Things 5. évad kritika: Furcsa dolgok, furcsa finálé

pluribus

Pluribus 1. évad kritika: A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve

Avatar: Tűz és hamu kritika: Égés és melléktermék

A porszörny kritika: A porban van az igazság

Legénybúcsú kritika: Vajk réme és a vállalhatatlan hotelreklám