Még éppen az ünnepek előtt, fa alá becsúszással érkezik a decemberi játékajánló a GeekVilágra. Kontrollerkoptatók az ünnepekre és azon túl.

Játék kategória

Bejegyzéseink a Játék kategóriában

A Patapon 1+2 Replay nem túl rongyrázós, de tisztességesen összerakott újrakiadása a ritmusjátékok két igen fontos ükapjának.
Ugyan még mindig vitatott mitől indie az indie a játékiparban; a mérettől? Hogy tényleg nincs mögötted nagy kiadó? Vagy attól, hogy milyen a játékod grafikája? De akárki akármit mond, nekem eddig a Suit for Hire az év játéka.
A Roottrees Are Dead, a The Midnight Walk és a Down the Rabbit Hole Flattened eredetileg nem egy szokványos platformról származnak, idővel mégis megérkeztek Steamre és a sík képernyőkre - ez pedig alapvetően szerencse.
Lehetséges, hogy a Switch 2-es kiadás több élménnyel szolgál, de a Tamagotchi Plaza, ami az OG Switchre jött ki, sajnos nem több egy minden téren szörnyen alacsony lángon égő minijáték kollekciónál.
A The Alters legalább annyira hiánypótló volt a piacon, mint az Expedition 33 vagy a ReMatch. A maga műfajában úttörő, mégis szerény tudott maradni.
Bár a MindsEye nem annyira szörnyű, mint amekkora híre van, azért elég rossz ahhoz, hogy ne legyen érdemes időt szánni rá.
A GeekVilág szerkesztői még biztos nem kaptak olyan megkeresést, ami úgy szólt volna: „Figyi, én tesztelem szívesen ezt a játékot, de hogy autentikus legyen, végig be leszek állva.” Most ez is megtörtént.
A Revenge of the Savage Planet egy kicsit jobb játék, de kicsit kevésbé autentikus élmény lett, mint elődje.
A Nightreign egy Elden Ring asset flip. Bavallottan egy nagyon szórakoztató asset flip, de mégis kénytelenek vagyunk nevén nevezni a gyereket

Népszerű bejegyzéseink

Little Nightmares III kritika: Sehol többet harmadszor

Tales of Xillia Remastered – Csak a szokásos

Football Manager 2026 – Döntetlen

IndieMix #45: Menekülés a flaszter-falanszterből

Once Upon a KATAMARI

Once Upon a KATAMARI kritika: Keep on rollin’, baby!