Sea of Stars kritika: Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok!
A Sea of Stars egy masszív, izgalmas, hangulatos és kedves kaland, amely megfér az év legjobbjai között.
Elolvasom
Címke: szerepjáték
Remnant II Co-op kritika – Világok sarca
A Remnant 2 mindenképpen egy kellemes szórakozás volt, amely azonban nem tette magának túl magasra a lécet. Vannak jó ötletei, megkapó pillanatai, de mérsékelten emlékezetes, és nem csak csapnivló története miatt. Valahol félúton van a jó és az erős közepes között.
Elolvasom
Baldur’s Gate 3 első benyomások – Lantost keresvén
Kicsit váratlanul ért, hogy mennyire jól sikerült a Baldur’s Gate 3. Ez részben az én saram is. Sok kötődésem nem volt a sorozathoz, főleg azért, mert amikor megjelent az első két rész, éppen az ABC-t tanultam. És bár a Larian korábbi játékait élveztem, számomra semmi nem vetítette előre, hogy a fejlesztő újra ekkorát tud robbantani. […]
Elolvasom
System Shock kritika: Egy legenda újjászületése
A System Shock a remake után is a múlt terméke marad, csak modern köntösben – valahol közelebb van egy komoly remasterhez, mint egy remakehez.
Elolvasom
Ravenlok kritika: Alice Voxelországban
Az évek alatt kialakult bennem egy kritikusi pókösztön, amely akkor jelez, ha egy kisebb, még meg sem jelent játék előzetese kerül elém, amely jó eséllyel kerül elő az év végi összegzésénél, mint a legkiemelkedőbbek egyike. Ezért ragaszkodtam két éve az It Takes Two-hoz, és emiatt engedtem el nehéz szívvel a Pentiment-et is (igaz, később visszaszállt […]
Elolvasom
Hogwarts Legacy kritika: Legendás távlatok és megfékezésük
Az utóbbi hetekben az egész videojátékos sajtó a Hogwarts Legacy körül forgott, és nem csak annak népszerűségén felbuzdulva, hanem egy elmérgesedő politikai konfliktus nyomán is. Ami egy morális dilemmaként indult, az egy toxikus, twitter-lövészárkok mélyéről megvívott állóháborúvá vált, majd könyörtelen cinizmussal lereagált boszorkányüldözéssé fajult. Ismét bebizonyosodott, hogy a gaming közösség nem elég érett bárminemű értelmes […]
Elolvasom
Vérszegénység – Vampire: The Masquerade – Swansong Kritika
Az egyik podcast-epizódunkban beszéltünk az olyan kedvenceinkről, amelyek objektívan messze vannak a tökéletestől. Akkor ugyan kimaradt az adásból, de nekem a 2018-as The Council az egyik kedvenc csiszolatlan gyémántom. Nehéz lenne nem észrevenni egyértelmű hiányosságait és megkérdőjelezhető részleteit, de mégis egy olyan megkapó légkört és egy magával ragadó rejtélyt tett le az asztalra a francia […]
Elolvasom
The Outer Worlds kritika: Óriási vállalatok, óriási csaták (Archívum)
2019-ben jelent meg az Obsidian szerepjátéka, a The Outer Worlds, amely arra hívott meg minket, hogy egy nagyvállalatok által kolonizált, peremvidéki naprendszerben állítsuk helyre a békét, vagy okozzunk még nagyobb káoszt, ha kedvünk tartja. Nem az volt a kérdés, hogy jó lesz-e, hanem hogy odaérhet-e az Év Játéka díjakra. A cikk eredetileg a leet.hu-n jelent […]
Elolvasom
Manninger Barnabás: Karavánkísérők ajánló
Ha még emlékeztek az első A Vindgardia Hősei (A Végzet Prófétái) kalandjátékkönyv ajánlónkra, ott párhuzamba állítottam egy másik kiadó kötetével, amit éppen akkortájt olvastam/játszottam. Kiemeltem, hogy a Végzet Prófétái egy könnyebben megközelíthető darab, ami erősen nosztalgikus élményekre alapoz. Mivel már régen kijöttem a gyakorlatból, külön örültem, hogy valamennyire biztonságosabb játékmenetet kínált, és rövidsége ellenére is […]
Elolvasom
Ian Livingstone: A Veszedelem Kikötője ajánló
Amikor legutóbb „lapozgatós” kalandjáték könyvvel foglalkoztam, még nagyon erősen hatott rám a nosztalgia. Ezért talán jobban felértékelődtek bennem a régi szép napok emlékei, amikor elszántan dobálgattam a dobókockákat és próbáltam átverekedni magamat az izzasztó kalandokon. Miután levettem a nosztalgia rózsaszínszűrős szemüvegét, azt gondoltam, a varázs is el fog tűnni és objektív elemekre hagyatkozva az A […]
Elolvasom