Az átlagos képregényrajongókkal ellentétben én először láttam a mérsékelten jó visszhangot kapó (értsd: meh) Locke & Key sorozat első évadát, minthogy rátettem volna a mancsomat a képregényre. Míg én többnyire elvoltam a tévés adaptációval is, gondoltam, hogy az alapmű hiányában érdemes fenntartásokkal kezelni azt. A sorozatból már berendelték a második évadot, én meg nagyjából utolértem […]
Elolvasom
King egyébként sem arról híres, hogy szűkszavúan írna, de a Végítélet a maga kb 1200 oldalával kicsit kimozdított a komfortzónámból. Persze a 11/22/63 és az Az is elég bőlére eresztett regények, tehát nem volt teljesen tájidegen, hogy ekkora King-falatba harapjak. A Végítélet eredetileg 1978-ban jelent meg, de 1990-ben kiadták a bővített, afféle „rendezői” verziót, ami […]
Elolvasom
A Lust from Beyond a 2018-as (az Agonyhoz képest némileg ismeretlenebb) botrányhős játék, a Lust for Darkness folytatása. A nemes előd annak idején olyan előremutató és épületes célokat tűzött ki maga elé, hogy minél több péniszt, levágott végtagot, és néha a kettőt egyszerre mutasson a képernyőn. Az olyan földi hívságokra, mint egy normális játékmenet, egy […]
Elolvasom
A múlt heti Blair Witch kritikában már beszéltem a Bloober Team hullámzó teljesítményéről, és arról, hogy hogyan nem képesek elszakadni a Layers of Fear örökségétől. Mert van valami szomorú abban, ha egy nagy reményű fejlesztőcsapat egyetlen trükkre építi fel az egész pályafutását, ezáltal pedig az egykor zseniális mechanika is túlhasználttá és fárasztóvá válik. Nem arról […]
Elolvasom
Itt az Archívum-rovat következő cikke, a méltán sikeres Resident Evil 2 Remake kritikája. A teszt eredetileg a leet-en jelent meg 2019 márciusában. Bármennyire is elítélem a „klasszikus” megnevezést különböző művészeti, szellemi termékekkel kapcsolatban, hiszen ez sokszor egy hibákat jótékonyan elfeledő, idealizáló hozzáállást takar, de a Resident Evil-szériára mégis határozottan illik ez a jelző. És mint ilyen, megérdemel […]
Elolvasom
A Bloober Team az egyik kedvenc horror-fejlesztőcsapatom, pedig a teljesítményük korántsem egyenletes. A Layers of Fear remek megoldásaival méltán lett az egyik legnépszerűbb pszichológiai horrorjáték, de kiegészítője, az Inheritance lapos volt és felejthető. A cyberpunk Observer egy remek világot alkotott, és a LoF trükkjei is működtek benne, így hibái ellenére egy kiváló cím lett, de […]
Elolvasom
2018-ban jelent meg Lars von Trier valószínűsíthető utolsó filmje, az A ház, amit Jack épített. Trier alkotásait egyébként is csak szélsőségekben lehet kezelni, és ezúttal sem maradt el a sokszínű sajtóvisszhang. Általában nem szoktam hagyni, hogy egyes kritikák, vagy beszámolók befolyásoljanak, legalábbis abban az értelemben, hogy ha kíváncsi vagyok az adott alkotásra, akkor úgyis megnézem. […]
Elolvasom
Idén ősszel végre új részt kapott a legendás Amnesia-sorozat, amely új fordulatot hozott a horrorjátékok zsánerében. Ennek alkalmából elővettem a széria eddig megjelent részeit, hogy megvizsgáljam, ma milyen élményt nyújtanak ezek a klasszikusnak számító alkotások. Hasonlóan a Half-Life-os cikkhez, természetesen itt is figyelembe veszem, hogy nem mai játékokról van szó, és egyben az iparra gyakorolt […]
Elolvasom
Szerintem sokan vagyunk már úgy, hogy borzasztóan unjuk a AAA-nak nevezett generic nyílt világú játékokat. Ismeritek a receptet: lopakodás, kelletlen melléktevékenységekkel duzzasztott tartalom, ilyen-olyan rpg-elemek, toronymászás és társai. Néhány játék megpróbál valamelyest eltérni a bevett trendektől, de éppen csak annyiban, amitől rámondhatjuk, hogy „na igen, ez egyedi”. Az idei Ghost Of Tsushima különleges szettingjével, jó […]
Elolvasom
Stephen King az egyik olyan rocksztár író, akit aligha kell bemutatni bárkinek is. Még akkor sem ismeretlen a neve, ha egyébként az olvasó nem mozog horror-közegben. A hihetetlen mennyiségű eddig megjelent művei közül számtalan lett ilyen-olyan módon híres, vagy felkapott. És hát a pszichológiai horror nem minden, mindig voltak kicsapongásai. Elég csak a Setét Torony […]
Elolvasom