curse-of-the-sea-rats kritika

IndieMix #11: Sótlan lövölde, motorozás az idegeimen és patkányok a fedélzeten

Jó ideje nem foglalkoztam már új, vagy annak mondható, tisztán indie-címekkel. Ahogy az ipar ezen része is sűrűsödik – és néha nehezen állapítható meg a határ a független és nem független között -, úgy ad egy extra nehézséget, hogy helyén kezeljünk bizonyos játékokat. Az IndieMix rovatunk tizenegyedik etapjában három olyan alkotást mutatok be, melyek ízig-vérig […]

Elolvasom

Túl mohón, túl mélyre – Little Orpheus Kritika

Bár kedvelem a The Chinese Room munkásságát, az tagadhatatlan, hogy első három játékuk nem éppen a változatosság izzadságos erőltetésének jegyében telt. A Dear Esther, az Amnesia: A Machine for Pigs és az Everybody’s Gone to the Rapture egyaránt egy-egy rejtélyt kibogozó sétaszimulátor, minimális interakcióval, igaz, legalább érdekes és elgondolkoztató történettel. Éppen ezért lepett meg, hogy […]

Elolvasom

Kicsi, de erős – Tinykin Kritika

Időnként minden hobbiban eljöhet a kiégés pillanata, és ez nekem most nyár végén – ősz elején érkezett el a videojátékokkal kapcsolatban. Erre még jött a szabadidő teljes hiánya, és már ott is tartok, hogy az utóbbi pár hétben alig játszottam valamivel, sőt, kifejezetten taszított a gondolat, hogy valami komolyabb alkotásba kezdjek bele. Az ilyen pillanatokban […]

Elolvasom

Superliminal kritika: Ahol a méret a lényeg (Archívum)

A Superliminal egy érdekes koncepcióra épülő puzzle-játék, ahol egy álomban bandukolunk, és érzéki csalódások tucatjaival nézünk szembe. De vajon ez elég-e ahhoz, hogy maradéktalanul szórakozzunk? A cikk eredetileg a leet.hu-n jelent meg 2019 decemberében. Talán kevés annyira biztonságos műfaj van, mint a puzzle-játékoké. Mindössze alkotni kell egy hívogató, de legalábbis kellemes környezetet, tele kell tömni […]

Elolvasom

Toszkán tragédia – Martha is Dead Kritika

Az olasz LKA már első játékával is emlékezeteset alkotott. A 2016-os The Town of Light fejlesztői szempontból nem volt egy erős kezdés, de mint interaktív történet a mai napig velem maradt. A fasizmus korában, egy elmegyógyintézetben játszódó kalandjáték olyan emberi mélységeket, tragédiákat mutatott be, és ezeket olyan éretten kezelte, amilyenre csak ritkán van példa, még […]

Elolvasom

Vér és tinta  – Kingdom of the Dead Kritika

Ha egy kicsit több jelentőséget tulajdonítanék annak, hogyan nevezem el a cikkeimet, mondjuk a kritikához társítanék egy terjedelembeli jelentésréteget, akkor kollégáim mintájára biztosan gyorstesztnek vagy röpcetlinek kereszteltem volna el ezt az írást. A Kingdom of the Deadről ugyanis nem érdemes hosszú esszéket írni – egy egyszerű, nagyobb ambíciók nélküli játék ez, amely nem is próbál […]

Elolvasom

2021 GeekVilág Év Játéka Díjkiosztó

Kéne ide valami sablonos frázis, mint mondjuk a „még egy év elszelelt”, de 2021 inkább elszellentett mellettünk, és még most is szagoljuk a kellemetlen bélgázt, amit hátrahagyott maga után. Bizony, ez az év nem volt egy 2019, vagy 2020 minőségű év, sőt! Teli volt botránnyal, csalódással, be nem tartott ígéretekkel, és olyan folyamatok indultak meg […]

Elolvasom

Unpacking kritika: Ingatlangyámság

Tudom, tudom, az Age of Empires 4 kritikáját kellene kalapálnom, de valamikor a hét közepén hazaértem hullafáradtan, és éppen sem arra nem volt affinitásom, hogy prosztatavizsgálatot kapjak a francia lovasságtól, sem pedig arra, hogy erről szavakba öntsem az élményeimet. Szerencsére pont akkor kaptam értesítést, hogy elérhető az Unpacking, amit sokan egy nyugtató, szinte terápiás jellegű […]

Elolvasom

Elkártyáztam a gyönge szívem – Inscryption Kritikajánló

Nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy egyáltalán írjak-e valamit az Inscryptionről. Egyrészt régen játszottam olyan játékkal, ami rövid időn belül ennyiszer ért felkészületlenül a csavarjaival, és ennyiszer állította a feje tetejére, hogy mit lehet létrehozni a videojátékok berkein belül; másrészt viszont pontosan emiatt nagyon nehéz úgy beszélni róla, hogy ne lőjem le a poénjait, mégis valami […]

Elolvasom