Lassan hagyomány, hogy pár havonta kezeim közé kerül egy, az alsó középkategória és a kifejezetten kriminális között sínylődő horror, pedig általában nem szándékosan próbálok fejest ugrani a pöcegödörbe. Csupán a felhozatal hozza a mozivásznon élő megfelelője színvonalát, így ahogy a jó horrorfilmek, úgy a minőségi horrorjátékok utáni kutatás is egy kiadós kukázásra hasonlít – sose […]
Elolvasom
A Scorn minden hibája ellenére egy igazán nyugtalanító, ugyanakkor lenyűgöző világot tár elénk, amelynek értelmezése elsősorban a játékoson múlik.
Elolvasom
Bár kedvelem a The Chinese Room munkásságát, az tagadhatatlan, hogy első három játékuk nem éppen a változatosság izzadságos erőltetésének jegyében telt. A Dear Esther, az Amnesia: A Machine for Pigs és az Everybody’s Gone to the Rapture egyaránt egy-egy rejtélyt kibogozó sétaszimulátor, minimális interakcióval, igaz, legalább érdekes és elgondolkoztató történettel. Éppen ezért lepett meg, hogy […]
Elolvasom
Időnként minden hobbiban eljöhet a kiégés pillanata, és ez nekem most nyár végén – ősz elején érkezett el a videojátékokkal kapcsolatban. Erre még jött a szabadidő teljes hiánya, és már ott is tartok, hogy az utóbbi pár hétben alig játszottam valamivel, sőt, kifejezetten taszított a gondolat, hogy valami komolyabb alkotásba kezdjek bele. Az ilyen pillanatokban […]
Elolvasom
Ugyan a Cult Of The Lamb című videojáték már bejelentése óta a radaromon volt, mégis totálisan megfeledkeztem a megjelenéséről. Ha Rirald kolléga nem emlékeztet rá, az is lehet, hogy simán elmegy mellettem. Ezt betudom annak, hogy szinte az összes címet, amit várok, folyamatosan halasztják, és a dátumok már egyáltalán nem azt jelentik, mint annak idején. […]
Elolvasom
Volt idő, amikor ez a rovat képviselt valami következetességet azon túl, hogy néhány független fejlesztésű címet mutatunk be egy kritika terjedelménél jóval rövidebben. Volt idő, amikor igyekeztem, hogy a feldolgozott játékokat valami összekösse: aktualitás, téma vagy műfaj. Volt idő, amikor nem csak összehajigáltam négy játékot, amelyekhez lusta vagyok saját cikkeket írni, de azért szeretnék megemlékezni […]
Elolvasom
Réges-régen, egy messzi-messzi blogposztban hatalmas mellénnyel kihirdettem, hogy valamilyen rendszerességgel szeretnék írni early access játékokról, amiket az utóbbi pár hónapban kipróbáltam. Nos, ez a tervem csúfosan kudarcot is vallott, hiszen az Early Acces körkép első része után nem sokkal el is mentem a szokásos évi nyári álmomra, aztán meg a drog, a szex és a […]
Elolvasom
A szabadulószoba általában egy remek móka. Próbára teszi az ember logikáját, asszociációs képességét, stressztűrését és csapatmunkáját, és nem mellesleg egy megfelelő körítéssel kellően szórakoztató is. Persze voltam már vidéki közösségi házban aprópénzből összetákolt szobában, és a fővárosban is bele lehet futni OSB-lapokból igénytelenül összeügyeskedett berendezéssel, amely ráadásul egysíkú számlakatoknál tovább nem merészkedett, de többnyire kifejezetten […]
Elolvasom
A Trek to Yomi egyike azoknak a játékoknak, amelyekről már akkor tudtam, hogy szerencsét próbálok majd velük, amikor azt sem tudtam, hogy melyik műfajt gazdagítják. A tavaly nyári bejelentés egy lenyűgöző fekete-fehér látványvilágot ígért történelmi japán díszletek között, ráadásul látszólag többnyire két dimenzióban, és mindez kellően egyedi volt ahhoz, hogy csak emiatt kíváncsi legyek a […]
Elolvasom
Mivel nehéz kezelni a komplex dolgokat, és mert emberi természetünk része a lustaság, szeretünk címkéket ragasztani mindenre. Nincs ez másként a játékiparban sem – ha téptétek már ki a hajatokat egy olyan mondaton, hogy valami valaminek a Dark Souls-a, akkor tudjátok, miről beszélek. Persze megvan az előnye annak, hogy néhány szóban, egy hasonló játék vagy […]
Elolvasom