A tízéves kisfiúk sorsa a náci Németországban teljességgel a politikai akarat alá volt rendelve, a diktatúra pedig igyekezett kihasználni a befolyásolhatóságukat. A személyes tapasztalatok és az állami propaganda közti ellentmondást azonban a keserűségen kívül jó adag humorral is be lehet mutatni. Ezt sikerül is elérnie a Jojo Nyuszinak, az események drámaisága ugyanakkor mégis elgondolkoztatja a […]
Elolvasom
Jó ideje nem néztem már vígjátékot. Ennek csupán az az oka, hogy elég régóta nem tudnak megnevettetni. Nagyjából az a bajom a jelenséggel, mint a trendi horrorokkal. Míg utóbbit a jelentés nélküli jumpscare-válogatás jellemzi, előbbinél az altesti poénok és a történetmentesség játszik központi szerepet. Nyilván vannak kivételek mindkét esetben, de a populáris komédiák annyira harmatgyengén […]
Elolvasom
Robert Eggers fiatal kora ellenére simán lehet a jövő látnok rendezője. A 2015-ös VVitch (A boszorkány) direktora újabb horror-mérföldkövet tett le az asztalra, ezúttal a Lighthouse (Világítotorny) képében. Mindeddig nem tudtam volna arra a kérdésre válaszolni, hogy van-e kedvenc horrorfilmem. Nos, most már van. Egymásra utalva Igyekszem nem ömlengősre és elfogultra venni a figurát ebben […]
Elolvasom
Michael Bayt sosem tartottam tehetségtelen rendezőnek. A Transformers-széria közutálatának örvendő direktorának vannak szuper meglátásai, és a végtelen mennyiségű robbanások mellett gyakran remek érzékkel tud dirigálni. Legújabb filmje, a Six Underground azonban sajnos inkább tűnik egy best of Bay gyűjteménynek, mintsem egy magas pontszámot érdemlő akciófilmnek. [h]Kocsik, csajok, fegyverek, robbanások[/h] Igazából a fenti címsorral el is […]
Elolvasom
Az első előzetese alapján a Velvet Buzzsaw egy érdekes társadalomkritikával átitatott thrillernek tűnt, aminek központjában egy elit művészkritikus és maga a művészvilág állt. Az első intő jel az volt, hogy közvetlenül Netflixre került a film, és nem kapott mozis premiert. Bár mostanában már ezt sem nevezhetjük koporsószögnek, ráadásul a szereposztás is kimondottan erősnek bizonyult. A […]
Elolvasom
Szinte mindig megjárom a Stephen King feldolgozásokkal. Akadnak azért jobb adaptációk is (Remény rabjai, Halálsoron, AZ, Ragyogás, Cristhine), de legtöbbször kínszenvedés végignézni egy-egy ilyen filmalkotást. Tavaly a Tóparti kísértetekkel gyűlt meg a bajom, mert hiába a tök jó sztori, ha az alacsony költségvetés és a megfelelő szakemberek unalomba fojtják azt. De nem adtam fel a […]
Elolvasom
A szörnyfilmek mindig egyfajta kettősséget töltöttek be az életemben. Egyfelől a racionális énem sosem tudott megbirkózni a tudattal, hogy felhőkarcoló méretű, ismeretlen eredetű lények püfölik egymást – másfelől pedig annyira rohadt menő, ahogy a fent említett kreatúrák lezúzzák a világot Amerikát. Godzilla nem csak Japánban hódít, szerintem neki köszönhetjük, hogy nyugaton is igen népszerű a […]
Elolvasom
Hosszú utat tettünk meg az elmúlt 11 év során. Robert Downey Jr. először 2008-ban öltötte magára a Vasember-páncélt, és egy nagyszabású terv részeként útjára indította a Bosszúállók felé tartó szélsebes franchise-buszt. Sorra érkeztek a solo-mozik (Amerika Kapitány, Thor, Hulk, stb), majd az első Avengers után (2012) elkezdtek szállingózni az olyan alkotások is, amelyekben a Marvel-szereplők […]
Elolvasom
A napokban többször is eszembe jutott a Belga – Az a baj című dala, és most már tudom is miért. A polkorrektség és a mímelt elfogadás, illetve egyenjogúság apró klikkekre szakítja társadalmunkat. Ha nő a főszereplő, az a baj, ha színesbőrű, az a baj, ha homoszexuális, akkor az baj, ha fehér férfi a főgonosz, akkor […]
Elolvasom
Élt a hetvenes évek Amerikájában egy fekete férfi, akit nem igazán foglalkoztatott a rasszizmus, és az ez által szított gyűlölet. Ez a férfi beállt a Colorado Springs-i rendőrség kötelékébe, ahol a kor szelleméhez képest bőrszíne miatt senki sem ítéli el környezetében. Társa egy zsidó felmenőkkel rendelkező fiatalember, aki partneréhez hasonlóan mit sem törődik a társadalom […]
Elolvasom