Az eddig főleg Sherlock Holmes-játékokat fejlesztő Frogwares egy lovecrafti alapokra építő nyomozós játékot készített, és még a koncepció is rendben van. Mi sülhetne el rosszul? Úgy tűnik, majdnem minden. A cikk eredetileg a leet.hu-n jelent meg 2019 júliusában. Howard Phillips Lovecraft kétségkívül az egyik legnagyobb hatású horror-író, akinek a sejtelmes borzalmakat bemutató novellái méltán érdemelték […]
Elolvasom
A Layers of Fear 2 a nagy sikerű első rész nyomdokain járva próbálja belénk fagyasztani a levegőt. Vajon egy sikeres színész fejébe tett utazásunk képes kilépni a népszerű előd árnyékából? A cikk eredetileg 2019 júniusában jelent meg a leet.hu-n. Idén szerintem ezt a májust vártam a legjobban játékmegjelenések szempontjából. A Close to the Sun, a […]
Elolvasom
Ha valaki megkérdezné, miért szeretem a horrort, azt felelném azért, mert roppant sokszínű tud lenni. Komoly és kevésbé komoly témákat tud érdekes módon interpretálni a nyers és csontig hatoló eszközeivel. A Kinek a háza (His House – 2020) egy fantasztikus kísérlet a menekült-kérdés egy aprócska szegmensének bemutatására, amit ráadásul nyakon öntöttek egy csomó lélektani drámával […]
Elolvasom
Miután hősiesen végigszenvedtem a Fear Street-trilógiát, szerettem volna lefojtani a keserű szájízt valami kellemesebb thriller/horrorral. A Kísértő múlt-tól (Things heard & seen) igazából nem vártam semmit, így elég alacsonyan voltak az elvárásaim. Ehhez képest a közepesnél valamivel jobb, ám annál tisztességesebb horror-elemekkel bíró családi drámával fűszerezett thrillert láttam. [h]Kísértetjárta ház(asság)[/h] A Kísértő múlt a világ […]
Elolvasom
1666 alcímmel lezárult a Fear Street trilógia. A háromszor majdnem két óra eltelt, a lelkem felszabadult, és azóta is azt kérdezem, hogy miért bántom magamat? Az első rész annyira suta, hogy egyértelmű volt számomra, hogy a második sem lesz jobb. Mégis rávettem magamat, hogy azt is megnézzem, de tényleg vacak volt. De ha már belekezdtem, […]
Elolvasom
Tudom, a Fear Street 1994 bejegyzés végén fogadkoztam, hogy nem fogok bajlódni a folytatással. Mégis valami miatt úgy döntöttem, szavazok egy esélyt az 1978 alcímű második résznek. Én és a fene jó szívem… [h]Don’t fear the reaper[/h] A hajsza tovább folytatódik a korokon átívelő boszorkányátok után. Az 1994 főszereplői rátalálnak a ’78-as tábori mészárlás túlélőjére, […]
Elolvasom
Újabban visszatért a kedvem, hogy a szokásosnál több filmet és sorozatot fogyasszak el a nyári hőség elől menekülve. Még ha a minőség széles skáláján össze-vissza is helyezkednek el a mostanában megtekintett alkotások, szerencsére nagyon régen találkoztam olyannal, amelyik úgy igazán felcseszte volna az agyamat, amiért hülyének néz. Nos, a Netflix üdvöskéje, a Young Adult (ha […]
Elolvasom
Annak ellenére, hogy temérdek Stephen King regényt fogyasztottam már el az évek során, a Carrie ezidáig mindig elkerült. Tudom, hogy mennyire fontos az író karrierje szempontjából, és hogy egy kifejezetten jó könyvről van szó. És lehet pont a magas elvárások miatt halogattam, hogy elolvassam. Nem rég viszont pótoltam, és annyira tetszett, hogy kíváncsi lettem a […]
Elolvasom
Az utóbbi pár évben remekül fut a Capcom szekere, sikert sikerre halmoznak mind eladások, mind kritikai visszhangok terén. A menetelés legnagyobb húzóneve a Resident Evil-sorozat, amely mintha halottaiból támadt volna fel, és ez a név újra minőséget, nem pedig összecsapott, lelketlen akciót feltételez. Külső szemlélőként egyértelműnek tűnik, hogy a japán cég által meghatározott irány tökéletes […]
Elolvasom
A Lorelai egy komoly, ritkán feldolgozott témákkal foglalkozó horrorjáték. Vajon a gondolatébresztés ellensúlyozza-e a szenvedős játékmenetet, vagy érdemes inkább egy másik elgondolkodtató címmel foglalkozni? A cikk eredetileg a leet.hu-n jelent meg, 2019 májusában. Az, hogy valaki miért játszik videojátékokkal, egyénenként rendkívül eltérő lehet, de a szórakoztatás általában előkelő helyet foglal el az igények listájában. Ennek […]
Elolvasom