Nem tudom, hogy a nagyköltségvetésű, több filmet is kitevő AAA-szuperprodukciók, az egyre magasabbra kúszó ingerküszöb, vagy a Nintendo-játékokat is kísérő, mindent gyerekesnek kikiáltó („Nézd anyu, én már milyen nagy fiú vagyok!”) hozzáállás az oka, de az új címek egyre ritkábban tehetik meg, hogy ne legyenek borzasztó mélyek, és csak önmagukban szórakoztatni akarjanak. Persze nem a […]
Elolvasom
A tavalyi Bright Memory bár nem volt egy korszakalkotó játék, mégis képes volt egy olyan besavanyodott, kiégett kritikust is fellelkesíteni, mint amilyen én vagyok. A pörgős, szórakoztató játékmenet még önmagában nem lett volna annyira meggyőző, de a hozzá tálalt technikai színvonal ledöbbentett: a mindössze egyetlen fejlesztő által elkészített alkotás AAA-címeket szégyenített meg a grafikájával. Persze […]
Elolvasom
Tudom, tudom, az Age of Empires 4 kritikáját kellene kalapálnom, de valamikor a hét közepén hazaértem hullafáradtan, és éppen sem arra nem volt affinitásom, hogy prosztatavizsgálatot kapjak a francia lovasságtól, sem pedig arra, hogy erről szavakba öntsem az élményeimet. Szerencsére pont akkor kaptam értesítést, hogy elérhető az Unpacking, amit sokan egy nyugtató, szinte terápiás jellegű […]
Elolvasom
Bárhogy is nézzük, Hidetaka „Swery” Suehiro egy mágus. A kultikus tiszteletnek örvendő japán rendező ugyanis bizonyította, hogy képes objektívan rettenetes alkotással is hatalmas sikert elérni, és nem csak egy lelkes keménymagnál, de a kritikusoknál is. A 2010-es Deadly Premonition szinte minden szemszögből egy gyenge lábakon álló játék, amelyet alig tart össze a bináris habarcs, sokan […]
Elolvasom
Nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy egyáltalán írjak-e valamit az Inscryptionről. Egyrészt régen játszottam olyan játékkal, ami rövid időn belül ennyiszer ért felkészületlenül a csavarjaival, és ennyiszer állította a feje tetejére, hogy mit lehet létrehozni a videojátékok berkein belül; másrészt viszont pontosan emiatt nagyon nehéz úgy beszélni róla, hogy ne lőjem le a poénjait, mégis valami […]
Elolvasom
A Draugen egy hangulatos kalandjáték, ahol egy kihalt falu tragédiáját ismerhetjük meg a fjordok fenséges környezetében. Nyomozásunk során pedig egy energikus kísérő tart velünk, aki megtöri a felfedezés megszokott menetét. A cikk eredetileg a leet.hu-n jelent meg 2019 augusztusában. Most, hogy javában tombol az uborkaszezon és aktívan próbálom elfelejteni az új Wolfenstein által okozott traumát, úgy gondoltam, […]
Elolvasom
Sokszor nem szeretjük a marketinget, különösen, ha túl sok van belőle. Például a Cyberpunk 2077 tavaly olyan reklámcunamit kapott, hogy szinte mindenki túlzásnak érezte, minden napra jutott egy bemutatható érdektelen funkció vagy rövid előzetes. Már a csapból is Night City folyt, és azon felül, hogy már unalmas volt mindez, a döcögős megjelenés megítélésén sem segített […]
Elolvasom
Egy ideje szokásommá vált, hogy a Steam pár havonta megrendezésre kerülő demókiállításán belemártsam a lábamat az ismeretlenbe, a furába és az újba. Nem tudok senkit hibáztatni, ha esetleg nem ugrana be a rendezvény. Nyári álmom alatt a legutóbbin részt sem vettem, ráadásul valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag meg is változott a kiállítás neve – annak idején […]
Elolvasom
Sohasem voltam nagy rajongója a monoton, hétköznapi munkákat bemutató játékoknak. Hiába van lehetőség különböző szimulátorok formájában buszt vezetni, terményt betakarítani, kertészkedni, füvet nyírni, markolót kezelni vagy egy metró volánjánál ülni, sohasem szippantott be ez a világ. Például legutóbb talán óvodás koromban hozott lázba a közösségi közlekedés, amikor lelkesen berregtem végig egy-egy BKV-járat megállóin, környezetem legnagyobb […]
Elolvasom
Úgy tűnt, hogy a Splitgate 2019 közepén azt az utat járja be, amelyre a mainstreamet elkerülő többjátékos címek többsége téved. A kezdeti, mérsékelt figyelem és publicitás után már két hónappal alig lézengett valaki a szervereken, és ez a nem túl fényes állapot még közel két évig fennmaradt. Ez idő alatt egy teljesen megjelent játék talán […]
Elolvasom