A Distraint 2 az egyik indie-kedvencemnek a folytatása, amely elődjéhez hasonlóan mély témákat boncolgat egy egyszerű kalandjáték köntösében. Vajon van-e olyan jó, mint amit a 96%-ban pozitív értékelések sugallnak? Vannak játékok, amelyek bár nem számítanak korszakos remekműnek, és nem zengenek róluk ódákat nagy tömegekben, számomra mégis sokkal meghatározóbb élményt nyújtottak, mint az említett kvalitásokkal jobban […]
Elolvasom
Ha követitek a blogot, tudjátok, hogy nagyon bírom az Altered Carbont (itthon Valós halál). Ugyan a Takeshi Kovacs könyvtrilógiának még nem értem a végére, a sorozat két évada kimondottan tetszett. Éppen ezért fenntartások nélkül vártam a Netflix saját gyártású animéjét, a Resleeved-et. A bő egyórás animációs film után nagyon keserű maradt a szájízem. [h]Esszencia nélkül[/h] […]
Elolvasom
Eljött az idő, hogy megvizsgáljam a Half-Life-széria fennmaradó részeit, és tegyek egy utazást a játékipar egyik legnagyobb durranásába. Vigyázat, a kiegészítők egymásra épülése miatt helyenként spoilerek találhatóak! Mozgalmas két héten vagyok túl, hiszen a Half-Life sorozat minden egyjátékos elemén átrágtam magam. Masszív utazás volt, de megérte, hiszen egy klasszikus mulasztásával kevesebb nyomja a gamer-lelkiismeretemet. Ebben […]
Elolvasom
A Devotion a Red Candle Game kitűnő horrorjátéka, amely azóta már nem érhető el a nagyközönség számára. Ezt az elfeledésre ítélt gyöngyszemet vizsgáltam meg. Mindig is felemás érzelmeket tápláltam a komoly, súlyos témákat feldolgozó, nyomasztó játékokkal kapcsolatban. Bár hajlamos vagyok a videojátékokat művészeti ágnak tekinteni, mégis nehéz túllépni azon az alapvető hozzáálláson, hogy azért ül […]
Elolvasom
A tízéves kisfiúk sorsa a náci Németországban teljességgel a politikai akarat alá volt rendelve, a diktatúra pedig igyekezett kihasználni a befolyásolhatóságukat. A személyes tapasztalatok és az állami propaganda közti ellentmondást azonban a keserűségen kívül jó adag humorral is be lehet mutatni. Ezt sikerül is elérnie a Jojo Nyuszinak, az események drámaisága ugyanakkor mégis elgondolkoztatja a […]
Elolvasom
A LUNA: The Shadow Dust egy aranyos és gyönyörű indie-kalandjáték, amely érdekes rejtvényeivel és csodás zenéjével képes bárkit elvarázsolni. Nos, ismét eljutottam ide: lefegyverezve állok egy játék előtt. Ilyenkor félre kell tennem a szatirikus, mindenbe belekötő stílusom, pihenni hagyom a szürreális, különös hasonlatokat, és az altesti poénokat sem bolygatom. A LUNA: The Shadow Dust ugyanis […]
Elolvasom
A Submersed egy kis indie csapat belső nézetű horrorjátéka, amely sajnos mindenféle kreativitást és értéket nélkülöz. A fejlesztőknek igaza volt a szlogennel: ettől a mélységtől félek. Az utóbbi időben rá kellett döbbenjek, hogy a kis költségvetés és a horror túlságosan is gyakran járnak kéz a kézben. A mozikban újra és újra megjelennek a minőséget még […]
Elolvasom
A Batman: Arkham Origins nagy sikerű elődjei nyomdokában próbál járni, miközben a legendás szuperhős működésének korai napjaiba vezet el minket. Kérdés, akkora lécet egyáltalán át lehet-e ugrani. „Természetesen mindenkinek csak ajánlani tudom, így kell folytatást készíteni. Milyen kár, hogy innen már gyakorlatilag tényleg nem lehetett átugrani a lécet… De erről majd egy másik tesztben.” Ezekkel […]
Elolvasom
A Journey to the Savage Planet a Typhoon Studios agyament felfedezős játéka, ahol egy ismeretlen és furcsa bolygó feltérképezésének láthatunk neki, néhol kínos poénok özönétől kísérve. Amikor átgondoltam, hogy az év elei (enyhén uborkaszezonra hajazó) felhozatalból melyik alkotásokat tesztelem biztosan, egy pillanatig sem volt kérdés, hogy a Journey to the Savage Planet köztük lesz. Ennek […]
Elolvasom
Tudom, hogy nem túl kreatív a cím, de nem vagyok hajlandó több energiát feccölni bele, mint a Blizzard a Warcraft 3 felújított változatába. Igazából, ha tényleg stílszerű akarnék lenni, akkor ezt a kritikát most megírattam volna valami éhbéren tengődő malajziai kölyökkel, majd átfordítottam volna google fordítóval magyarra és eladtam volna harminc dolcsiért. Ez a bevezető […]
Elolvasom