Elden Ring Nightreign kritika: Vérszagra gyűl az éji vad
A Nightreign egy Elden Ring asset flip. Bavallottan egy nagyon szórakoztató asset flip, de mégis kénytelenek vagyunk nevén nevezni a gyereket
Elolvasom
Címke: soulslike
IndieMix #31 – Végre beszélhetünk a lábgombáról
Tanár úr: Itt az ideje, hogy mindenki szépen megbékéljen a ténnyel, hogy lassan vége a nyárnak. Van ennek jó oldala is. Végre nem kell majd hatvan fokos kocsiba beszállni munkából hazafelé, nem ver rá tízezret a légkondi minden hónapban a villanyszámlára, és a szomszéd se égeti a gumit az udvarban. Ahogy ránéztem az oldalra, a […]
Elolvasom
Shadow of the Erdtree kritika: Miquella nőnek
A Shadow of the Erdtree csak még jobba teszi minden idők egyik legjobb játékát – péniszlapító nehézség ide vagy oda.
Elolvasom
IndieMix #27: A közepes három íze
Akármennyire is szeretjük a kiváló játékokat itt a szerkesztőségben, bizony a közepes alkotásoknak is megvan a maguk helye. Például ebben az IndieMixben.
Elolvasom
Lords of the Fallen kritika: Sztüxi vadász
A Lords of the Fallen talán nem a legstabilabb, legkidolgozottabb soulslike ebben az évben. Párszor meging, megcsúszik, sőt, el is esik. Azonban ez az a játék, ami mer új utakat megnyitni egy olyan zsánerben, ami 2023-ra autópilótába kapcsolt, és a legtöbben letettek az innováció lehetőségéről.
Elolvasom
Lies of P kritika – A rondíthatatlan ólomkatona
Pinokkió esete a Dark Souls szériával egy jól összerakott alkotás, ami kiválogatja az utóbbi tíz év soulslike játékainak legismertebb elemeit, és egybegyúrja őket. Sajnos a gyúrás közben nem jutott a tésztába egy csipetnyi innováció sem, de annyi baj legyen. Nem mozdíthatja mindenki előre az ipart minden egyes játékkal.
Elolvasom
Armored Core 6 kritika – Kubikolás a Rubiconon
Imádtam a FromSoftware souls-időszakát. Minden egyes játékukat zabáltam ebben a zsánerben. Igen, még a sokat ekézett Dark Souls 2-nek is megvan a különbejáratú sarka a szívemben. De miután tavaly az Elden Ringben ellovagoltam Rannival a csillagokba, elfogott egy furcsa, és kicsit kényelmetlen érzés. Akkor éppen az adrenalinköd és a katarzis miatt nem nagyon tudtam megfogni, […]
Elolvasom
Blasphemous 2 kritika – Isten megbocsát, én nem
A 2019-es Blasphemous úgy vonult be a videojátékos történelembe, mint minden idők egyik legjobb metroidvaniája. Olyan remekművek mellett trónol az indie-pantheonban, mint a Hollow Knight, a Dead Cells, vagy a Guacamelee. Lenyűgözően igényes pixelgrafikájával és kellemesen nehéz játékmenetével igazodási pont lett a 2D-s soulslike-ok között. De az 2019 volt, amikor ki lehetett szitálni pár aranyrögöt […]
Elolvasom
Remnant II Co-op kritika – Világok sarca
A Remnant 2 mindenképpen egy kellemes szórakozás volt, amely azonban nem tette magának túl magasra a lécet. Vannak jó ötletei, megkapó pillanatai, de mérsékelten emlékezetes, és nem csak csapnivló története miatt. Valahol félúton van a jó és az erős közepes között.
Elolvasom
Scars Above kritika: Tűz, víz, űrrepülő
Ismét egy AA, vagy ha úgy tetszik, B-kategóriás játék kerül terítékre a Wanted: Dead után. Utóbbiról írt cikkem után joggal lehetne feltételezni, hogy élből elítélem a kisebb költségvetésű, sallangmentes, vagy a 2000-es évek játékdesign-filozófiáját követő címeket, de ez nem így van. Ha egy alkotás tisztában van a saját korlátaival, vállaltan B-kategóriás, és valóban szórakoztató, akkor […]
Elolvasom