Tényleg a Terrifier az utóbbi évek lebrutálisabb horrorja?
A Terrifier egy tisztességesen összehozott guilty pleasure, majdhogynem trash slasher (trasher?) annak minden előnyével és hátrányával. Nem több, nem kevesebb.
Elolvasom
Címke: kritika
Megfojtott virágok kritika – Megtört én-elem
Martin Scorsese maratoni western körítésű bűnügyi drámája nagyon megterhelő alkotás. Kiváló korrajz, idegtépő karakterdráma, melankolikus thriller egyszerre. A minőség felől nem lehet nagyon kérdés, afelől azonban igen, hogy kinek és mikor érdemes végigülnie egy ilyen filmet.
Elolvasom
Cicaverzum kritika: Dorombolás és gengszterrap
A Cicaverzum egy szórakoztató, de végtelenül klisés romantikus vígjáték. Nem rossz élmény, de nem érdemes az elvárásokat túl magasra tornászni.
Elolvasom
Az ördögűző: A hívő kritika
Az ördögűző: A hívő egy lélektelen, folytatással egybekötött remake lett, ami képtelen volt elkapni az örökségként szolgáló 1973-as filmeredeti gondolatiságát.
Elolvasom
Totally Killer kritika: szúrkálás a múltban
A Totally Killer röviden egy időutazós slasher, ami a nonszensz felütése ellenére egy rendkívül szórakoztató filmalkotás.
Elolvasom
Junji Ito: Sensor ajánló: mi van a kozmoszon túl?
A Sensor nem tartozik Junji Ito legjobb sztorijai közé, de bőven kárpótolnak érte az erőteljes, és nyugtalanító rajzok.
Elolvasom
Cyberpunk 2077: Phantom Liberty kritika – V, mint Visszatérés
A Phantom Liberty egy kivételesen jól megírt és prezentált kiegészítő. De a sikerhez kellett, hogy a 2.0-ás frissítés gatyába rázza a játékot.
Elolvasom
Insidious (2010) kritika: a patás család
Az Insidious erényeit semmiképpen nem szeretném elvenni, és abban is majdnem biztos vagyok, hogy közrejátszott a horror újbóli elterjedésében is. De azt is látni kell, így 13 évvel és nagyjából hatmillió hasonló filmmel később, hogy nem minden tekintetben öregedett jól.
Elolvasom
The Quarry kritika: Kőbányai fantomok
A The Quarry semmiképpen sem egy rossz játék, sőt, egy remek szórakozás akár társasággal, akár anélkül. Egy könnyed popcorn-horror mindenféle pszichológiai nyomás nélkül, de sodró lendülettel és egy érdekes koncepcióval.
Elolvasom
Flora és fia (2023) kritika: Az önmegvalósítás rögös útja
A Flora és fia szerelemprojektként is értelmezhető alkotás, ami nem árul zsákbamacskát. Hozza az effajta jól működő zenés romkom/dramedy receptet, de mindezt egyedi módon, a saját hangján prezentálja.
Elolvasom