Akár a cikkekben, akár az Easy Mode-adásainkban annyiszor dicsérjük a Game Passt, hogy visszatérő poénná vált, hogy nem szponzorál minket a Microsoft, pedig megtehetné. És valóban, számtalan régi és új alkotást játszhattam végig, nem egyet már a megjelenés napján, mindezt havonta egy pizza áráért (mondjuk ez legalább olyan szomorú a pizzák árára nézve, mint amennyire […]
Elolvasom
Nem voltam kifejezetten lelkes a High on Life-fal kapcsolatban, mielőtt belekezdtem volna. Nem nagyon néztem Rick és Morty-t, és kiragadott részletek, illetve a helyenként elég idegesítő rajongótábor miatt törekedtem rá, hogy ez így is maradjon. Nem hozott hát lázba, hogy az egyik készítője, Justin Roiland bábáskodik egy komikus űrlövölde fölött, különösen, amikor láttam egy izzadságszagú, […]
Elolvasom
A The Dark Pictures-antológia új része olyan nekem, mint az ország felének a Reszkessetek betörők filmek karácsonykor. Minden évben jön, és bár tudom, hogy sem érdekesebb, sem jobb nem lett tavaly óta, mégis valami megmagyarázhatatlan erő odarángat a képernyő elé. A sorozat színvonala legalábbis biztosan nem erősíti ezt a mágneses vonzást. Bár az Until Dawn […]
Elolvasom
Bár mostanra kristályosodott ki igazán, hogy a The Game Awards elvesztette díjátadó jellegét, már két éve is érdemesebb volt az előzetesek miatt fennmaradni az éjszaka, semmint a szakmai hozzáértés, a széles műfaji látókör, vagy Geoff Keighley elbűvölő személyisége miatt. Az egyik ilyen trailer az Evil West-é volt, amely nem Kanye jelenlegi helyzetét jósolta meg, hanem […]
Elolvasom
Az Obsidian Entertaiment az elmúlt évtizedekben egyikévé vált azoknak a fejlesztőcsapatoknak, akik elsőként az ember eszébe jutnak, ha minőségi szerepjátékokról van szó. Nem feltétlenül övék a legjobb rajtok díja, elég csak a KOTOR II: The Sith Lords vagy a Fallout: New Vegas megjelenésére gondolni, de tartalom szempontjából sorra gyártották a minimum tisztességes RPG-ket, ezidáig a […]
Elolvasom
Lassan hagyomány, hogy pár havonta kezeim közé kerül egy, az alsó középkategória és a kifejezetten kriminális között sínylődő horror, pedig általában nem szándékosan próbálok fejest ugrani a pöcegödörbe. Csupán a felhozatal hozza a mozivásznon élő megfelelője színvonalát, így ahogy a jó horrorfilmek, úgy a minőségi horrorjátékok utáni kutatás is egy kiadós kukázásra hasonlít – sose […]
Elolvasom
Az Asobo Studio patkányos játéka, a Plague Tale: Innocence 2019 egy üde színfoltja volt. A pestisjárvány borzalmait egy megkapó testvérdrámával vegyítő alkotás képes volt a hatása alá vonni remek hangulatával, hátborzongató díszleteivel és megható jeleneteivel – így belefért az is, hogy a játékmenet bőven hagyott teret a fejlődésre egy esetleges folytatásban. A lineáris, időnként esetlen […]
Elolvasom
A Blizzard az utóbbi pár évben aktívan tett azért, hogy egy körülrajongott és számos műfajt uraló cégből a játékipar fekete báránya legyen. A folyamat először közepesebb játékokkal és megkérdőjelezhető kiegészítőkkel indult, aztán nem sokkal később jött egy vállalhatatlan politikai állásfoglalás Hongkonggal szemben, egy klasszikus cím gyomorforgató újrakiadása, majd az utóbbi évtized leggusztustalanabb botránya az iparban. […]
Elolvasom
Bár kedvelem a The Chinese Room munkásságát, az tagadhatatlan, hogy első három játékuk nem éppen a változatosság izzadságos erőltetésének jegyében telt. A Dear Esther, az Amnesia: A Machine for Pigs és az Everybody’s Gone to the Rapture egyaránt egy-egy rejtélyt kibogozó sétaszimulátor, minimális interakcióval, igaz, legalább érdekes és elgondolkoztató történettel. Éppen ezért lepett meg, hogy […]
Elolvasom
Időnként minden hobbiban eljöhet a kiégés pillanata, és ez nekem most nyár végén – ősz elején érkezett el a videojátékokkal kapcsolatban. Erre még jött a szabadidő teljes hiánya, és már ott is tartok, hogy az utóbbi pár hétben alig játszottam valamivel, sőt, kifejezetten taszított a gondolat, hogy valami komolyabb alkotásba kezdjek bele. Az ilyen pillanatokban […]
Elolvasom