Bejegyzéseink tőle

A Blue Prince az év egyik legnagyobb meglepetése, mind hihetetlen komplexitásával, mind okos műfaji ötvözetével.
A Lost Records: Bloom & Rage számos értéke ellenére nem tud kiteljesedni pocsék ütemezésének köszönhetően, amely a zsáner rajongóin kívül bárkit könnyedén kigyomlálhat még az első fejezetben.
A Mennydörgők* mer kilépni a komfortzónából, és nem mellesleg egy szórakoztató élmény. Ez pedig akkor is remek irány az MCU-nak, ha a végeredmény messze van a tökéletestől.
Az Until Dawn film csak nagyon lazán kapcsolódik az alapjául szolgáló játékhoz, helyette egy időről időre hatásos kliségyűjteményt nyújt.
A Compulsion Games ugyan helyretette a renoméját a kifejezetten hangulatos South of Midnight-tal, de nem sok eredetiség szorult ebbe az egyébként szórakoztató kalandba.
A Stygian: Outer Gods egy ígéretes túlélőhorror, amelynek alapjai és hangulata már korai hozzáfárésben is rendben vannak. De ahogy az ilyenkor lenni szokott, bőven van még hova fejlődnie.
A Dargay Attila tervei alapján készült Csongor és Tünde egy méltó adaptáció, bár Vörösmarty művének inkább a mese részére fókuszált.
Luc Besson a karantén alatt forgatta le a June & John-t, amely messze elmarad a rendező legtöbb munkájától.
Az amatőr ugyan nem egy amatőr munka, de semmit nem tesz azért, hogy egy friss, és az átlagból kiemelkedő bosszúfilm legyen.
Az Atomfall ugyan sok sebből vérzik, de mindegyiket beköti egy lebilincselően brit légkörrel és egy érdekes nyomozással.

Népszerűek tőle

Baldur’s Gate 3 kritika – Alulról jött trónfosztó

Hatalmas kínai mese – Genshin Impact Kritika

Diszkópia – Disco Elysium Kritika

Hi-Fi Rush kritika: Bendzsó elszabadul

The Lord of the Rings: Gollum kritika: Olcsóságom