Mozgókép

Bejegyzéseink a Mozgókép kategóriában

Freddy Krueger és Dale Cooper ügynök is a megszállottja egy-egy gyilkossággal és rejtélyekkel teli kisvárosnak. Vajon mi köti össze őket ezeken kívül?
A szerethető karakterek, a jól adagolt feszültség és a harcok miatt megéri elbúcsúzni Henry Cavilltől, de a tökéletestől messze van a 3. évad.
A Barbie egy fontos film. Fontos, hiszen témáját tekintve nem sok hasonló alkotással találkozhatunk. Ugyanakkor csak és kizárólag a mondanivalója alapján nem összegezhetjük filmalkotásként. Szerencsére nem egy feminista közhelypuffogtatás, és kinyilatkoztatás. Vígjátékként is teljes mértékben megállja a helyét, ráadásul olyan környezetben teszi mindezt, ami szintén párját ritkítja.
Az Oppenheimer egy roppant erős, végig izgalmas filmalkotás, melynek tempója ugyan csapongó, hosszú játékideje egyáltalán nem tűnik szenvedésnek. Elképesztő sztárgárdával felvértezve, lehengerlő látvánnyal és brilliáns párbeszédekkel mesél egy olyan történelmi korszakról, melyről mindannyian sokat hallottunk már, mégsem ismerhetjük igazán.
Azt hihetnénk, hogy a hetedik részhez érve már a Mission Impossibe széria is megfáradt, ám erről szó sincs. A két részre bontott Leszámolás első része túlzások nélkül az utóbbi évek legjobb akciófilmje lett.  
Az Idol egy inkonzisztens zeneipari fricska lett, ami végül saját maga paródiájává vált. Így nem lett belőle semmi más, mint egy hamis, fél igazságokkal teli botránykeltő kirakat produkció, ami után mindenki szépen felvette a zsíros fizetését, és oldalra nézve elsétált.
Bár a sors tárcsája sok mindenben hasonlít az első három részre, Indiana Jones állítólagos utolsó visszatérése pont olyan kellemetlen élmény lett, mint ahogy azt sejteni lehetett.
A Kandahár nélkülözve a kliséket megpróbálja úgy bemutatni a Közép-Keleten dúló harcokat úgy, ahogy eddig kevesen tették. Hiába azonban a remek ötletek, a kivitezésük szint kivétel nélkül sikertelennek bizonyult.
Az biztos, hogy a rejtélyes King-ládika számtalan, még fel nem fedezett kincset tartalmaz, amelyek arra várnak, hogy az emberek rájuk találjanak és körberajongják őket.
A Flash jó indulattal egy szerethető hülyeség lett, ami néha kilesekszik a középszerből. De pont csak annyira, hogy megnézze milyen a levegő, majd azonnal bújik vissza a komfortos langymelegbe.

Népszerű bejegyzéseink

Directive 8020 kritika: Szupermasszív középszer

Pókember: Vadonatúj nap kritika: Vége a hét szűk esztendőnek

Kutya csillagkép kritika: Poszt-apa-kalipszis

Resident Evil (2026) kritika: Kaptárul a horror-világ

CvA reklámkép

Prérifarkas Visszavág kritika – Megszokott, mégis szép új világ